E blog a tudástársadalommal foglalkozik, s nem politikával, de a politika minősége hat arra, hogy milyen mértékben haladunk egy tudástársadalom felé. A tudástársadalom kialakulása közéleti kérdés is és a vele való foglalkozás politika is. 

"A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat." (Wikipédia)

"A politikai cselekvő szereplői felléphetnek egyénileg vagy érdekcsoportokon keresztül, úgy mint közhatalom, társadalmi szervezet, mozgalom, petíciós bizottság, polgári engedetlenség és a közéletről a tájékoztatással foglalkozók. A politika fontos szereplői a közéleti választások és népszavazás résztvevői. Két változat használatos a politika szereplőire:

1. a politika a közhatalom (politikai hatalom) feladata, amit az egyszerű polgár nem tud befolyásolni;
2. a közösség tagjainak joga és kötelessége a közügyekben részt venni, hogy jó döntések születhessenek. E szerint, ne bízzuk magunkat teljes mértékben a közhatalomra, mert az így kisajátíthatja saját közös sorsunk irányítását." (Wikipédia)

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

A "Polisz ügyei" sorozat szövegei:

1. Nem tudsz nem politizálni. A politika a közösség (polisz) ügyeivel való foglalkozás. A politika a polisz érdekében elvesz valakiktől javakat, s odaadja valakiknek. Jó esetben ezt a közösség érdekében teszi. S hogy mi a közösség érdeke, azt vagy veled, vagy nélküled fogalmazzák meg. S ebben is benne vagy. Cselekvő, vagy elszenvedő. Haszonélvező, vagy fizető. Valószínű, hogy az életed során ez is az is. A legtöbben fizetünk. Jó esetben önként és dalolva, mert ami történik, az nekünk is tetsző. Gyakran fogcsikorgatva, mert ellenünkre van. Beszállsz, vagy nem, benne vagy, s fizetsz. Tovább.

2. Egyenlőtlen részesedés a javakban.  "a csak elosztásra koncentráló baloldali társadalomkritikai szemlélettel szemben, tudás-intenzív perspektívában is kell gondolkodni. A baloldalnak nyitni kell a tudásmunkások felé! Olyan ökológiai és társadalomkritikai gondolkodásra van szükség, amely miközben korlátozza az öncélú anyagi növekedést, támogatja a szellemit. Ezzel a társadalom problémamegoldó felkészültsége úgy tud nőni, hogy nem terheljük jobban a természeti erőforrásokat. Világ proletárjai olvassatok!" Tovább.

3. Rosszul használjuk a bőségszarut. Ez a globális „társadalom” - idézőjelben egy kicsit, mert még nem egészen épült ki – ez már nem tudja elviselni azt, hogy emberek százezrei éhen haljanak, de még nem elég érett arra, hogy mondjuk, azt a minimumot biztosítsa, hogy aki megszületik, annak legyen egy szobája, és kapjon rendesen mindennap enni. Hogy aztán mikor lesz Mercedese meg csatahajója az függhet sok minden mástól, de az ember alapvető jogai közé kellene tartoznia, annak hogy eszik és lakik valahol. Ezt még nem oldottuk meg. Én remélem, hogy ez az Önök életében még bekövetkezik.” Tovább.

 4. A feltétel nélküli alapjövedelemről. Tendencia: a munkából kimaradók növekvő aránya. Ők a (tudás)társadalomba se léphetnek be munkavállalóként. Beléphetnek e másként? Arra hajlok, hogy be kell lépniük másként. A feltétel nélküli alapjövedelem gondolata abból a felismerésből fakad, hogy a fejlett világ már akkora mértékben termeli meg a javakat, hogy azokat a politikai közösség tagjainak számával elosztva odajutunk, hogy mindenkinek a szükséges (nem is minimális) létfeltételei biztosítottak lehetnek. A téma nem része a kampánynak, de előbb-utóbb széles körben meg kell vitatni. Tovább

5. Hogyan manipulálja a hatalom az embereket? A tudástársadalom feltétele a felelős, mérlegelő, szabad értelem.A mai magyar politikában nagy erők dolgoznak azon, hogy ezt elvegyék tőlünk. Vannak értelem alatti állapotaink, s ezeket elő tudja hívni a politikai kommunikáció. Ezek regresszív (fejletlenebb) állapotok, ahol a tudatunk beszűkül, s elveszti a felelős, mérlegelő szabadságát. S helyén törzsi gondolkodás" bukkan fel. A politikában nemcsak pártok és ideológiák küzdelme folyik, hanem e küzdelmeket átszövi a felelősségért, az értelemért folyó harc is. Tovább.

6. A Schiffer András -  Kálmán Olga vitáról. Kálmán Olga vitatkozott Szanyi Tiborral. Nem tört ki országos vita. Senki se hullatott krokodilkönnyeket Szanyi Tiborért. Szoktak vitatkozni. Senki se tette szóvá, hogy Kálmán Olga „kiesett a szerepéből”. A Schiffer Andrással való vitája viszont kicsapta a biztosítékot. De ha nem az, hogy vitatkozott, akkor mi? Tovább.

7. Az értelem ellenségei. Politikai regresszió. "- Tán még az áramot is ráengedné. - Esküszöm megtenném! - üvölti vicsorogva a Tizenkét dühös ember című filmben az esküdtszék egyik tagja, miközben egy vádlott fiúról el kellene dönteniük, hogy bűnös vagy ártatlan. Politikai közbeszédünk sok szereplője hasonlít az esküdtre. Kiveszni látszik a racionális közéleti diskurzus, a helyén áldozatát kereső indulat van. A jelenség patologikus." Tovább.