A kommunikáció láttat. A politikai is

A kommunikációval a partnerek egymás belső reprezentációit hangolják össze. Az egyik kommunikáló fél a másik figyelmét, annak fókuszát kívánja a kommunikálandó témára  irányítani.

Így a kommunikáció kiemel a háttérből valamit azzal a szándékkal, hogy figyelmünket a kiemeltre irányítsuk.

2013 szeptember végén két hetilap címlapja véletlenül egy hirdetőoszlopon ezt a fókuszálási szándékot mutatja. 

• Az egyik a nyelviskolák körüli mutyigyanús ügyekre irányítja a fókuszunkat.
• A másik a szovjet megszállás alatt megerőszakolt magyar nőkre.

Így egy kicsit arra is rálátunk, hogy a szerkesztők mit tartanak kívánatosnak, abban, hogy mi legyen a tudatunk tartalma 2013 szeptember végén. Figyeljünk, hogy mutyigyanús ügyek vannak éppen most. Vagy figyeljünk arra, mi volt a szovjet megszállás alatt. 

És én is láttatok e szöveggel. A szövegeket egymás mellett látva és láttatva arra is lehet gondolni, hogy a láttatás miközben valamire ráirányítja a figyelmet, és közben mást meg eltakar.

Fejsze, fűrész, fúró, reszelő

A szerszámok mindegyike jó valamire, de egyik se jó mindenre. Így van ez a politikai nyelvekkel is. Bár a pártok szeretnék elhitetni, hogy az ő szerszámuk jó mindenre.

• A „szabadság”nyelve arra tanít, hogy észrevegyük a szabadság meglétét és szabadság hiányos állapotokat.
• Az „egyenlőség” nyelvén írjuk le a társadalmi egyenlőtlenségeket.
• A „testvériség” nyelvén tudunk beszélni a nemzet, a közösség dolgairól.

Az egészséges társadalomnak mindhárom nyelvre szüksége van. A politikai pártok és ideológiák egyoldalúan használják a nyelvet. A politikai nyelvnek a leíró funkció mellett ideológiai funkciója is van.

• A konzervatív megvédené a már kialakult, hagyományos egyenlőtlenségi, egyenlőségi rendszert,
• a zöld védené a kialakult természetet,
• a szocialista s a liberális rendszerek a modernizáció érdekében átalakítanák azt.
• A liberális gondolat a szabad vállalkozáson alapuló egyenlőtlen teljesítményekkel indokolva látja a javakból való egyenlőtlen részesedést,
• s a szocialista, konzervatív logikák a túl nagy egyenlőtlenségben és szabadságban közösségeket veszélyeztető jelenséget látnak,
• A szocialista logika a közösségi egyenlősítés jegyében gyakran veszélyezteti a kiérdemelt előnyöket is, s ha ez túlteng teljesítményellenes hatású.
• a zöld logika a modernizáció túlhajtásaiban természetromboló hatásokat lát.

Mindegyiknek van előnye és hátránya

Ezek mindegyike egy nem tökéletes problémamegoldó „szerszám”. Segít dönteni egy „melyik a jobb” típusú rangsorolási kérdésben. De az is látszik, hogy egyik sem jó önmagában. Négy egymást kiegészítő felkészültségrendszert alkotnak. Van, hogy jobb négy szerszámmal rendelkezni, mint eggyel.

• Ma a kormánypárt ipari társadalomról beszélve azt a problémát mutatja fel, hogy kevés a szakmunkás.
• Tudástársadalmi célokról beszélve a kevés diplomást kell felmutatni.
• A tudásalapú társadalomról az ellenzék liberális nyelven beszél. Vitatkozik a FIDESZ anti-tudástársadalmi törekvéseivel.
• Az ingyenes első diploma követelése így önmagában segíti a tudásalapú társadalmat - elvileg. De ha kimarad az egyenlőtlenségek vizsgálata, elfeledkezünk arról, hogy mire az egyetemig eljut valaki, már rengeteg társadalmi előnyt élvezett másokkal szemben. Ezért ez így liberális válasz. Aztán miután megszerezte a diplomát elhagyja az országot, s e mögött szintén egyenlőtlenségek vannak. Liberális szempontból ez is rendben van. Oda megy a tőke, ahol jobban hasznosul. Nemzeti szempontból a nemzet befektetett, s a haszna más nemzeteket erősít. A baloldali nyelven arról beszélünk, hogy itt milyen társadalmi egyenlőtlenségek vannak.

Hiányzik a baloldali nyelv

A régi kommunista nyelv elavult

• Először a régi kommunista nyelven leírva: a termelésben minden gazdálkodó szervezet úgy „tudta” a társadalmat ellátni, hogy központi tervezéssel (piac nélkül) megmondták neki, hogy mit kell termelni. Ezt a közgazdászok támadták, s Magyarországon kialakult valamiféle vállalati önállóság és piac. S ezen alapulva egy korszerűbb gazdaságtan. (ami a kommunista leírástól polgári irányba mozdult el)
• A kommunista nyelven osztályharcról lehetett beszélni. És a társadalmat egymással harcoló osztályokként írták le. A tőketulajdonosok és a tőke nélküli munkások társadalmát leíró nyelv volt ez. A szociológusok ezt a hatvanas-hetvenes években kezdték szétszedni, s az osztályok helyett társadalmi rétegeket írtak le. (ami a kommunista leírástól ismét polgári irányba mozdult el)

Így a társadalmat és a gazdaságot már nem kommunista fogalmakkal írták le, hanem polgárosodóval.

• A kommunista „politológia” az osztályok harcára épített, s azt vallotta, hogy a munkásoknak meg kell szerezni a politikai hatalmat – hogy megszerezzék (államosítsák) a termelő eszközöket. S a proletárok diktatúrája volt az az eszköz, ami ezt biztosította. Ebben az ideológiában a demokráciától azért tartottak, mert azt vallották, hogy a demokrácia visszahozná a tőkések hatalmát. A politológusok a nyolcvanas években elkezdtek (először szocialista) demokráciáról beszélni. A kialakuló politológia versenyben állt a régi kommunista proletárdiktatúrás nyelvhasználattal. (ami a kommunista leírástól ismét polgári irányba mozdult el)

A nyolcvanas évek végére a magyar társadalom polgári fogalmakkal gondolkodott gazdaságról, társadalomról és politikáról. Ezek tükrében az egész szocialista berendezkedés irracionálisnak látszott. A békés rendszerváltásnak ez is egy fontos tényezője. A politikai átalakulást megelőzte a fogalmi.

Az MSZP eltávolodott a kommunista nyelvtől, de  nem alakított ki újat. Nehéz helyzetben is volt. Egy 25 éve tartó kapitalista berendezkedés kialakítása közben 12 évig volt kormányon, s liberális nyelvhasználatra volt szüksége, de ezen a nyelven nem írhatók le jól az erősödő egyenlőtlenségek.  

Most van liberális nyelv (DK, MOMA, Liberálisok), és van nemzeti, (FIDESZ, Jobbik), de nincs baloldali.

Legyen még egy példa a tudásalapú társadalom témához

• A szegénység is egyre inkább műveltség alapú. A műveltségi egyenlőtlenségeket  nem lehet újraelosztással megoldani. Ez volt a tipikus baloldali megoldás, de ez csak az anyagi javakra működik. A tudást nem lehet elvenni, s nem lehet másnak odaadni. A műveltséget az emberek saját maguk aktivitásával szerzik meg. Egyenlőtlen feltételek között.

• Az ingyenes felsőoktatás önmagában semmit se tesz az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, (azért szeretjük, mert a balliberális ellenzék nyelvén nem látunk egyenlőtlenségeket.) De ingyenes annak, aki egyenlőtlen versenyben eljutott odáig, és akinek a családja meg tudja finanszírozni az egyetemi életmódot.
• Hogyan lehet az ilyen egyenlőtlenségeket csökkenteni? De ami még nehezebb: az önművelés motivációs rendszerét (vagy ennek hiányát) leginkább a családok örökítik át. Hogyan lehet más motivációs rendszert kialakítani. S az iskola se épít a gyerekek aktivitására, ezért nem is motivál. A legtöbb helyen adni akar műveltséget, s nem azt szervezi, hogy a gyerekek hogyan alakítsák ki a magukét. A motiváltabb családból érkezők felhasználják az iskolát. A nem motivált gyerekek meg igyekeznek megúszni - általában sikerrel.

A rendszerváltás utáni régi baloldal azért is nem baloldal, mert elvesztette az egyenlőtlenségekre reflektálni tudó nyelvét. Nyelvezete inkább szociálliberális. 

Az ország sem beszéli a baloldali nyelvet, mert azt meg pártnak kommunikátoroknak ki kellene dolgozni,, s e nyelven beszélve meg kellene tanítani az embereknek.  

Ezért is nehéz a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet (FNA) megértetni. 

Nemzeti (és rasszista, cigányozó) nyelven és logikán, és liberális nyelven (munkabeli egyenlőtlenségek okán) elfogadhatatlan. Csak baloldali nyelven logikus, de ezt az ellenzék nem beszéli.

Itt van tér egy baloldali párt számára. Be tudja e vinni a közbeszédbe a saját nyelvén az egyenlőtlenségek témáját, a szegénység, az egyenlőtlenség kérdését.

Pedig e nélkül a szegénység nem képes megmutatni magát. E nélkül a kommunikáció elfedi.

Képek:

• http://advancedlifeskills.com/blog/seeking-balance-in-an-unbalanced-world/
• http://www.slideshare.net/aqsa_naeem/lesson-1-functionalism-and-marxism
• http://cultura.hu/aktualis/25-eve-tortent-a-rendszervaltozas-5/
• http://oxfamblogs.org/fp2p/where-has-the-global-movement-against-inequality-got-to-and-what-happens-next/
• http://www.habitat.hu/hu/hirek/a-lakhatasi-szegenyseg-leginkabb-a-gyerekeket-sujtja?id=142