Újra kell gondolni a sikeresség társadalmi tényezőit. Van olyan kutatás, mely szerint a pozitív gondolkodás a középosztálytól felfele segíti az embereket, a középosztálytól lefele pedig növeli a depresszió esélyét, mert a társadalmi egyenlőtlenségeket személyes, pszichológiai tényezőkre vezeti vissza. És ezzel a pozitív gondolkodás az uralkodó csoportok önigazoló ideológiájává lett. A társadalmi tényezőket is újra kell gondolni. 

A rendszerváltás környékén optimisták voltunk, vagy naivak. Válság volt, de hittünk abban,hogy jobb világ jön. Ma ismét válság van. Társadalmi. A középkorúak nehezen tartják magukat,  a pályakezdők nehezen indulnak. A végzős diákjaim gyakran rémültek, keserűek, dühösek. Haragszanak a világra, a "mi világunkra".  Ha tehetik elmennek az országból.  Sok tényező változott, ami nehezíti az indulást.

• kiépült nálunk is az a reklámipar, amely az egyének vágyait hatalmasra duzzasztja,
• közben sokak kiszorulnak a munka világából, ahol megszerezhetnék azt a jövedelmet, amivel a felturbózott vágyak kielégíthetők.
• A felsrófolt vágyak kielégítését sokáig hitelekkel oldottuk meg. Ez a lehetőség a válsággal összedőlt. A hitelek fizetése miatt a vágyaink gyakran odáig terjednek, hogy ki tudjuk fizetni a havi számláinkat.
• Nagyságrendekkel nagyobb vágyakkal, és beszűkült életkezdési lehetőséggel érkeznek a fiatalok a felnőttkorba. Nagy az értékválság, az anómia.

Anómia

Anómiás az a társadalom, amelyben az emberek a társadalom által hirdetett legitim értékeket, célokat, a társadalom által hirdetett eszközökkel nem tudják elérni. Ilyenkor az emberek vagy új célokat, vagy új eszközöket keresnek értékválságuk megoldására. Az értékekhez és az elérésükhöz vezető viszony alapján ötféle magatartás írható le.

A konform eset, amikor valaki követi a társadalom által hirdetett célokat, a rendelkezésre álló legitim eszközökkel. Dolgozik, vállalkozik, és boldogul. Gyarapodik, fogyaszt a fogyasztói társadalom által kínált célok szerint, s ezt munkája, vállalkozása segítségével, legitim eszközökkel éri el. Ez lenne az a kapitalizmus, amelyben mindenki a jó és tisztességes munkája eredményéből él. S akik kiesnek a piacról azok is tisztességgel, emberi méltóságuk sérelme nélkül megélnek, majd felerősödve visszatérnek a munka világába. A sikerlélektan ebből a közegből származik, s követői hisznek is ebben. Arról szól, hogy hogyan gondolkodjunk, dolgozzunk, cselekedjünk, hogy a társadalomban sikeresek legyünk, hogy boldoguljunk. Van így élő réteg Magyarországon.

Az újítás esete, amikor valakik úgy követik a hirdetett értékeket, célokat, hogy igénybe vesznek nem legitim eszközöket. Ilyen a bűnözés. Ilyen a korrupció. Boldogul, gyarapodik, de olyan eszközökkel, amelyet tilt a társadalom. Az a kapitalizmus, amely nálunk kialakult, ilyen lett. Boldogul a korrupt. A szabálykövetés a „balek” szinonimája lett. Szégyelld magad, ha nem vagy elég dörzsölt! A politika is élen járt az értékrend felszámolásában. Túl sokszor mondták, - és tették: az erkölcs nem politikai kategória. Csak az eredmény számít. Röhög a dolgozók sikerlélektanán. Ő ennél dörzsöltebb.  Feléli, lenyúlja, erodálja az értékeket.

Ritualizmus. Aki (még) követi az erkölcsös, legitim intézményes eszközöket, de már nem boldogul. Tán már le is mondott róla. Nem szegi meg a szabályokat, de már nem hiszi, hogy ez eredményre vezet. Nem hisz a célokkal dolgozó sikerlélektannak. Céljait visszafogja, eszközeit még tartja. Tartja magát, de talán már szégyenkezik, hisz nem boldogul. Nem csinált semmi rosszat, betartotta a törvényeket, hitt a brókernek, s a politikusoknak, mindig elment szavazni, nem ment betegszabadságra, nem kért segélyt, mert azt gondolta, az legyen azoké, akik rászorulnak. Van még tartása. Nem lép fel önmaga érdekében. Nem szól. Várja, hogy észrevegyék. Hogy nem boldogul.

A visszahúzódó. Kiszállt, vagy be se szállt. Tesz a célokra, s a szabályokra. Kiszállt, mert elitta értékeit, értékrendjét, az eszét, tartását, gerincét. Ha iszik, nincs, mi fájjon. S ha nem iszik, fáj. Elszállt kábítószerrel. Elszállt értékrendjéből, tartásából. Ha itt van, üres. Bódultan nincs, mi fájjon. A józan üresség a legfájóbb. Nincs benn a társadalom cselekvéseiben. A periférián, hulladékból, hulladékként él. Az is lehet, hogy anyagiakban gazdagon. Vegetál. Nem hisz a brókernek, a politikusnak, nem megy el szavazni. Ha lehetne mindig betegszabadságon, vagy segélyen létezne. A sikeresek lélektanát megveti. Vagy be se szállt, mert iskola után nem tudott elhelyezkedni. Megszokta a perifériás létet. Él huszonévesen a gyermek és a felnőtt lét határán egy evilági bardó állapotban, a szülei nyakán. Kopnak a céljai, az eszközei, nem tudja gyakorolni őket. Veszélyben van. Megszületne már.

Lázadó. Ha azt látja, hogy a társadalom nem működik, új értékeket, új célokat, és eszközöket keres. Lehet, hogy azt mondja: „Találjuk ki Magyarországot!” Vagy azt, hogy „Lehet más a politika”. Vagy „Párbeszéd"-et mond. Elkerülhetnénk a pártokra utalást, de a pártoknak, mozgalmaknak dolga, hogy értékeket, célokat, célelérő eszközöket fogalmazzanak meg. Van, akinek meg éppen valamilyen régi jelenti a jobbat. Az ilyen lázadó optimista. Nem a fennállóban való hite miatt, hanem, mert hiszi, hogy lehet jobb világot csinálni. A világot meg lehet váltani. Új, (újra) erkölcsöt, erkölcsös létet akar, s az erkölcsös boldogulás feltételrendszerét. Ha sikerül, helyre állhat egy új „boldogulok, mert erkölcsösen élek.” állapot. Egyébként lehetne más Magyarország? És a politika? És a köztársaság? Itt ismét van helye az optimista sikerlélektannak. Mert hisz abban, hogy a dolgokat okosan „meg lehet csinálni.”

Pesszimista sikerlélektan nincs. De realista lehet. A realizmus miatt számolni kell olyan tényezőkkel, amellyel korábban nem számoltunk. Például:

• Jobban kell számolni a környezet változásaival. A régi sikerlélektan a gondolkodásra, a pozitív gondolkodásra fókuszált, s a környezetre való hivatkozást, önfelmentő ideológiának kezelte.
• Sokak sikerének, a "Mindenki számít"  értékrend társadalmi feltételeit is meg kell teremteni. 
• A siker és a boldogság nem azonos, lehetünk sikeresek és boldogtalanok is egyszerre. Ki kell egészíteni az elméletet a boldogság vizsgálatával. Azóta kialakult és megerősödött a pozitív pszichológia. Ez azért is jó fejlemény, mert sok tekintetben megerősíti (a jobb) önsegítő könyvek állításait, de az állításokat tudományos vizsgálatokkal támasztja alá.
• A siker a célelérésről szól. De nem mindegy, hogy milyen célokról. Kiderült, hogy az anyagiak egyoldalú hajszolása inkább boldogtalanná teszi az embereket, s ezért érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen célok követése teszi boldoggá az embereket.
• Az előbbiből következik, hogy jobban élne a bolygó is, ha boldogabbak lennénk. Az időközben megerősödött ökológiai mozgalom és a pozitív lélektan értékrendje jól kiegészítheti egymást.

A sikeres élet társadalmi feltételein is kell dolgozni. A sikeresebb társadalmak nem csak az egyéni sikerre fókuszáltak. Megteremtették maguknak a jobb élet társadalmi feltételeit is.

Légy békés lázadó!

Szállj be a köz ügyeibe!

Képek

• http://filantropikum.com/tag/pozitiv-gondolkodas/
• https://www.impossible.com.my/articles/3-trends-that-are-revolutionizing-the-advertising-industry/

Anómia elmélet: Robert Merton.