Megjelent a JEL-KÉP 20128.1 száma. 

"2017. évi 3. számunkban Domschitz Mátyás Új világ – a tudásalapú társadalom címmel vitairatot közölt azzal a céllal, hogy kommunikációtudományi közegben eszmecserét, vitát indítson olyan témákról és kérdésekről, mint a tudástársadalom fogalma, értelmezése; tudás- és tőkefajták és egymáshoz való viszonyuk; tudástársadalom és globalizáció; hol tart Magyarország a tudástársadalom kiépítésében; mi minden szükséges ahhoz, hogy Magyarország jelentősen előre tudjon lépni a tudástársadalom felé; egyenlőtlenségek és felszámolásuk lehetőségei a tudás termelésében, illetve megszerzésében; és hasonlók. Mostani számunk VITA, HOZZÁSZÓLÁS rovata az eddig érkezett hozzászólásokat tartalmazza; gazdag, színes, gondolatébresztő anyag.
Folyóiratunk nyitva áll a vita, az eszmecsere, a közös gondolkodás folytatására, tehát
várjuk a további hozzászólásokat, és természetesen az eddigi szerzők, hozzászólók egymás
írásaira is reagálhatnak."

Az egész itt olvasható. Egy sorozatban bemutatok a blog témájához szorosan kapcsolódó részleteket. Ez az első: Z. Karvalics Lászlótól.

A tudás áramlásban él

"A tudás áramlásában él – a tudás termelése, „kinyerése”, megosztása és hasznosítása mind-mind különböző szereplők kapcsolatát, interakcióit, kommunikációját feltételezi. A versenyképességgel és a felzárkózással foglalkozó társadalomtudományi irodalom pedig ennek megragadására már jó ideje elfogadta kiindulópontként Ernest J. Wilson híres és sokoldalúan bizonyított modelljét. Ennek értelmében egy ország teljesítőképességét meghatározó négy aktort (a kormányzatot, a gazdaságot, a tudományt és a civil társadalmat) hat csatorna kapcsol össze. (Ha lerajzoljuk és vonalakkal összekötjük őket, akkor egy ékkőre emlékeztető szabályos, háromdimenziós geometriai formát kapunk, ezt hívják Wilson-gyémántnak). Az összekötő vonalak az egyes szereplők közti áramlásokat, a kommunikáció terét jelképezik.

Wilson azt találta, hogy ezen összekapcsolt rendszer szereplői közül bármelyiknek az önmagában vett színvonala, minősége, teljesítménye, tudása irreleváns az Egész modernizációs-felzárkózási, ill. versenyképességi kilátásai szempontjából. Ami viszont bizonyíthatóan meghatározó, az a hat csatornán zajló áramlások szélessége, sebessége és minősége: vagyis a szereplők közti jelentéscsere színvonala és eredményessége."

Hogy e „szélesebb csatornáknak” miért és milyen áttételeken keresztül köszönhetjük a fenti hatást? Az intenzív jelentéscsere először is segíti a valamennyi szereplő számára egyre bonyolultabb és összetettebb kontextusok, dinamikák és környezetek megértését, és a közös percepciók, ítéletek és modellek finomítását. Ezek révén sikeresebb lesz a valóság jelentés-teli elemeinek leképzése, ami jobb döntésekhez, sikeresebb cselekvésekhez és beavatkozásokhoz vezet. Másodszor lehetővé válik, hogy a szereplők egymást is jobban megismerjék és megértsék, ez a kölcsönös tudás részben a koordinációs kimeneteket javítja, részben erősíti a bizalom mintázatait, egyszerűsíti az érdek-egyeztetést és kezelhetőbbé teszi a konfliktusokat. Ez utóbbiaknak van végképp sarkalatos jelentősége a társadalom (a magyar emberek, az országban működő cégek és a magyar állam) teljesítő- és versenyképességében. S jól látszik ennek a fordítottja is: a társadalmi megosztottság, a vagyoni különbségek növekedése, a „törzsi” előítélet-struktúrák növekedése nemcsak feszültséggel tölti meg a társadalmat, hanem a közös és kölcsönös tapasztalatok hiányában erősödő bizalmatlanságon és gyűlöleten keresztül egyenes utat épít a leszakadáshoz.
Emiatt nem (vagy elsősorban nem) humanitárius vagy baloldali vagy szociálpolitikai mezőben értelmezendő például a társadalmi különbségek csökkentése és a legszegényebbek felzárkóztatása sem, hanem a társadalomfejlesztés, a stratégiai jövőkép kiemelt elemeként. Arra a felismerésre alapozva, hogy a társadalmi tőke deficitje a modernizációs szigetek sikerei esetén is alapvető gátja a fejlődésnek."

K Ö Z P O L I T I K A , T U D Á S , T Á R S A D A L O M
M e g j e g y z é s e k D o m s c h i t z M á t y á s v i t a i r a t á h o z
Z . K a r v a l i c s L á s z l ó

Az egész szöveg itt olvasható

Kapcsolódó szolgáltatás itt.