2011. már 20.

Mit változtat meg a tudás felhalmozódása a szervezetekben?

írta: Domschitz Mátyás
Mit változtat meg a tudás felhalmozódása a  szervezetekben?

A vezetéselmélet hőskora óta sok változás történt a szervezetek életében.  Az alapvető változást a szervezetekben felhalmozódott tudás generálja.

DSC02292.jpg

Hasonlítsunk össze egy száz évvel ezelőtti forgácsoló gyárat és egy mai mérnöki irodát.
 
A 100 évvel ezelőtti gyár – a klasszikus vezetés közege1920_steel_industry.jpg
1.-2. -3. A száz évvel ezelőtti gyárban a legfontosabb termelő eszköz a gép, amelyet a tulajdonos birtokol. E gépek a forgácsolni tudó munkások számára is fontosak, ám ezt - marxi terminológiával, - „életük újratermelésének anyagi eszközeit”  nem birtokolják. A tulajdonos munkás viszonyban kiszolgáltatottság van. Ha elküld egy munkást a vezető, a fontos termelési eszköz – gép - a gyárban marad.
4. A 100 évvel ezelőtt működő gyárban a szakember vezető nagyjából mindent tudott ami a termeléshez szükséges. Csak keze és ideje nem volt elég a forgácsoláshoz. Nem volt szüksége nagyon mások tanácsára.
5. Amíg a munka a gép kiszolgálása, a beszélgetésre szánt idő veszteség, az a jó, ha a dolgozók nem beszélgetnek.
6. Ha mindenki egyénileg teljesít, akkor a munkások versengése előnyös lehet a vezetésnek, mert (korlátok között) lehet a versengéssel az embereket motiválni.
7. Természetes módon a vezetőnél van a hatalom, hiszen majdnem minden eszköz, gép, dolgozói magatartás felett rendelkezik.
8. A rendszer működése a gyártás technikai megszervezésével biztosítható.
9. A munka eredményei és folyamata a forgácsolt darabokban, minőségben, mennyiségben, a befektetett munkamennyiségben és eredményességben megszámolhatók és fizikailag is mérhetők.
 
engineers_in_office.jpgA mai mérnöki iroda - a tudásszervezet mintája
1.-2. -3. A mérnöki irodában a legfontosabb termelő eszköz a mérnökök tudása, amelyet a mérnök – személyiségében - birtokol.
Ez a tudás mindegyikük számára, így a tulajdonos és a kollégák számára is fontos, és ezt - marxi terminológiával, - „életük újratermelésének szellemi eszközeit” birtokolják. A régi marxizmus a materializmus révén, s a tényleges helyzet miatt nem látta még ezt a problémát, akkor az alapvető meghatározónak az anyagi termelési eszközök birtoklása látszott.
A tulajdonos mérnök viszonyban kölcsönös egymásra utaltság van. Ha elküld egy mérnököt a vezető, fontos termelési eszköz – tudás is elmegy vele.
 4. A mérnöki irodában a szakember vezető nem tud mindent, ami a termeléshez szükséges. A munka olyan bonyolult, hogy egy ember tudása nem elég hozzá, a tudásokat kombinálniuk kell. A vezetőnek és szinte mindenkinek szüksége van mások tanácsára.
 5. Amíg a munka a tudások összerakása – tudáskombináció, a beszélgetésre szánt idő gyakran maga a munka, az a jó, ha a dolgozók jól tudnak kommunikálni.
 6. Ha nem tudnak egyénileg teljesíteni, (az előző 4, és 5 pontok alapján) akkor a dolgozók versengése hátrányos a munka szempontjából, mert a versengés gátolja az erőforrások megosztását. Versenytársainkkal nem előnyös erőforrásainkat megosztani. Ez azért fontos hibaforrás, mert sok vezető még mindig szereti versenyeztetni a dolgozókat, ám ez gátolja a szükséges együttműködést.
 7. A vezetőnél és a kollektívánál osztottan van a hatalom, hiszen a termelésben szükséges erőforrásokból mindenki rendelkezik valamennyivel. Ha túl nagy a vezető hatalma, lehet hogy igazat adnak neki akkor is, amikor nem lenne igaza egy speciális témában, s rossz döntések születhetnek.
 8. A rendszer működése a gyártás technikai megszervezésével nem biztosítható, mert itt a kommunikatív, szellemi, pszichológiai, társadalmi folyamatoknak alapvető szerepe van. Ezt társadalomként kell szervezni.
 9. A munka eredménye és folyamata nem csak a fizikai, hanem a társas, kommunikatív, szellemi szférában van, ez nem megszámolható és nem, vagy csak nagyon nehezen és drágán mérhető. A problémamegoldáshoz fontos az érzelmi (EQ) és társas intelligencia (SQ)
 

Gyár 100 éve

Mérnöki iroda ma

a termelő eszköz a gép

a termelő eszköz tudás

a gépet a tulajdonos birtokolja

a tudáson osztoznak

a munkás nem birtokol termelő eszközt

a dolgozó is birtokol termelő eszközt

a vezető minden lényegeset tud a szervezetről

a vezető nem tud minden lényegeset a szervezetről

a dolgozók dolgozzanak, s ne beszélgessenek

a dolgozók kommunikáljanak, hiszen az a munka feltétele

a dolgozók versenyezzenek egymással

a dolgozók ne versenyezzenek

a vezetőnél van a hatalom

a hatalom torzítja a kommunikációt

a termelést technikailag kell megszervezni

a termelést techno-szociálisan kell megszervezni

a munka mérhető

a munka összetevői nehezen mérhetők

 
Szólj hozzá

munka kommunikáció tőke szervezet emberi erőforrás HR tudásszervezet technoszociális vezetői hatalom