2012. sze 25.

A tudásvagyon nő

írta: Domschitz Mátyás
A tudásvagyon nő

A tudásvagyon növekszik, ha megosztjuk

Anyagiak, tudás, s az együttétlés rendje – ez az élet három alapvető feltétele.

Ha az anyagi javaidat megosztod valakivel, kettőtök összvagyona nem változik, ám neked kevesebb marad.

sharing-knowledge.jpg

Ha a tudásodat megosztod, a végösszeg növekszik, s neked ugyanannyi marad.  Ha kölcsönösen megosztjuk a tudásunkat, a végösszeg és mindannyiunk vagyona növekszik. A tudás gazdaságára csak az anyagi összetevői miatt érvényesek az anyagi természeti korlátok.

Együttélésünk intézményes rendje a szolidaritás hiánya, a kiterjedt, s nyilvánvaló korrupció és lenyúlás miatt mélyülő válságban van.

A tudásra még mindig érdemes gyúrni. Érdemes az élet minősége miatt és a tudás használati (tőke) értéke miatt is. A cégek vagyonában nő az immateriális összetevő aránya.

A jó élet és a tudás

A pozitív pszichológia - szemben a korábbi szemlélettel - nem a betegségekre fókuszál, hanem a jó élet feltételeit keresi. Arra kíváncsi, hogy mi teszi az embereket boldoggá, s arra is, hogy melyek a jó élet feltételei az emberi karakterben. A jó karakter egyik öszetevője a bölcsesség és a tudás. A pozitív pszichológia elődei közt számon tartják John Stuart Mill munkásságát. Pléh Csaba írja róla, hogy rendszerének lényege e négy mozzanatban foglalható össze:

  • A tudás nem megosztott tulajdon. Tudásunk gyarapításával nem csökkentjük másokét. Mai terminológiával élve azt mondhatjuk, hogy a tudás nem zéró összegű játék gazdasági tulajdona.
  • A szeretet nem értelmezhető utilitarista szemszögből. A szeretet sem megosztott. Több embert szeretve nem vonom el másoktól a szeretetemet – hangzik a romantikus tézis.
  • Önmagunk tökéletesítése önálló életcélnak tekintendő. Az ember nem pusztán az öröm megszerzésére és a fájdalom elkerülésére törekszik, hanem saját magát is próbálja csiszolgatni.
  • Az emberi életnek ennek megfelelően van egy sajátos, romantikus, nem haszonelvű távlata.”

Egy korábbi szövegben írtam arról, hogy háromféle dolog kell az emberi élethez: tárgyak, tudás és viszonyaink értelmes, „jó”, intézményes rendje. Ezek az emberiség problémamegoldó felkészültségei. Ezek közül csak a fizikai tárgyakra érvényes a zéró összegű elv, az anyag és energiamegmaradás törvénye. A tárgyakról és a tudásról már beszéltünk, a viszonyaink rendje pedig eleve közös. Mindebből következik, hogy a hiány akkor erős és állandó, ha az élet feltételei közül csak az anyagi feltételekre koncentrálunk. Ez most, a válság idején is megfontolandó.

Sokan vagyunk válságban az anyagi feltételeink szűkülése okán. Ám a tudásvagyon most is növekedhet, hiszen ez a vagyon önmagunk tökéletesítése útján növekszik. Ezt nem tudjuk elveszíteni, ezt nem tudják lenyúlni, ebből nem tudnak minket kirúgni, ettől nem tudnak minket elzárni. Ezért a tudás az anyagi válság idején is növekedhet. Emberek milliói keresik megélhetésük új módját. Ezt egyedül is meg lehet tenni. Talán most ez az egyedüli lehetősége sokaknak, mert a harmadik összetevő - együttélésünk intézményes rendje - is mélyülő válságban van a szolidaritás hiánya, az egyre általánosabbá váló korrupció, és az egyetemes lenyúlások miatt. S az intézmények válsága miatt az intézményes (közép- és felsőoktatási) tudásnövelés lehetőségei is lecsökkentek.

Válságban intenzívebben tanulunk

Nem kell a válságot szeretni. De ekkor is tanulunk, még ha nem is szeretjük a tanulásnak ezt a fajtáját. A logoterápia (logosz 'értelem', s terápia), amely az értelmes élet lehetőségeit keresve azt találta, hogy az embereknek ahhoz, hogy lelkileg egészségesek legyenek, szükségük van arra, hogy munkájukban, mindennapjaikban értelmet találjanak. Három területen találnak az emberek értelmet.

  • Értelem az alkotásban. Az egyik az alkotással kapcsolatos értelem, itt az adja az értelmet, hogy létrehozunk valamit. Tevékenységünk eredményeképpen a világban létrejön valami értékes. Valamiben, bármilyen kis dologban is a világ jobb lesz általunk. Lehet ez a világ a szeretteink személye, világa, lehet a családunk, lehet egy szakmai alkotás, egy eszme, egy szöveg, a  szervezetünk, lakóhelyünk, környezetünk, az ország, Európa, a világ, a Föld bolygó. Ebben az értelemtípusban mi vagyunk aktívak, s a világ  egy fokkal jobb hellyé válik általunk.art-1.jpg
  • Élményértékek. Ebben az értelemtípusban a környezetünk az aktív, s a befogadott tartalomtól mi leszünk egy fokkal jobbak. Az ad értelmet egy pillanatnak, időszaknak, hogy átélünk valami szépet. Befogadunk valami jót, s ettől az élménytől egészebbek, jobbak leszünk, vagy átélünk valamilyen önmagunkon túlmutató kapcsolatot. Fejlődünk.rainbow-waterfall.jpg
  • Beállítódási értékek. Van, amikor az élet bemos nekünk egy nagyot, s ebből tanulunk. Ez a tanulás, amikor kapjunk, nem jó, nem azt éljük át, hogy felemel. Lehet, hogy éppen leránt egy magas lóról. Fáj. S a prés alatt alakulunk. Az ilyen tanulásra csak később gondolunk úgy, mint, amiben fejlődtünk. A válság is ilyen.domino.jpg

Ha megnézzük a három fajta értelem értéket, akkor azt látjuk, hogy csak konkrét megnyilvánulási módjai függenek a környezet aktuális állapotától. Valamit mindig tehetünk, hogy a világ jobb legyen, valami mindig eltölthet jósággal, s valami mindig taníthat fájdalmasan is. Ha anyagilag szűkösen kell éppen élnünk, akkor nem alkothatunk, nem élhetünk át olyat, amihez nagy gazdagság kell, de olyat igen, amihez nem kell.

A cégek vagyonában nő az immateriális összetevők aránya

Ha az élet minőségéhez hasonlóan a szervezetekre nézünk hasonlót találunk. A szervezeteknél is értelmezhető a jó karakter. Ha a szervezeti vagyon alatt valami olyasmit értünk, amivel a szervezetek problémákat tudnak megoldani, akkor a vagyonhoz kell sorolni a cég hírnevét, a dolgozók tudását, a cég belső és külső kapcsolatrendszerét. A kommunikációval feldúsult környezet miatt ez utóbbiak szerepe egyre nagyobb.

A cég vagyonába beletartoznak a pénzeszközök, a kintlevőségek, a számítógépek, irodák, gépek, berendezések, a külső szerkezetek, a belső szerkezetek, s a személyzet kompetenciája. Ezek egy összefüggő problémamegoldó felkészültség-rendszert alkotnak.

A vállalati vagyon összetevői

pénzeszközök,

kintlevőségek

számítógépek, irodák, gépek, berendezések

külső szerkezetek

belső szerkezetek

dolgozók kompetenciája

 A külső szerkezetek az ügyfelekkel, a beszállítókkal való kapcsolatokat tartalmazzák, s ide tartozik a cégről alkotott kép, a cég iránti bizalom, a cég brandje. Bármelyik összetevő segít a szervezet számára problémákat megoldani. A hagyományos - főleg az anyagiakra koncentráló mérlegekben ezek nem szerepelnek, de a szerepük egyre nagyobb. Az anyagi válság természetesen e szerkezeteket is terheli, de ez inkább a kapcsolatkezelés módján múlik, s kevésbé az anyagi erőforrásokon. Láttunk olyan szervezeti válságkezelést, amelyben a kapcsolatok megmaradtak, sőt erősödtek, s láttuk az ellenkezőjét is. A válság idején az üzleti kapcsolatok is nagyobb kockázattal járnak, s sok szervezet tudatosan építi a maga számára azt a kapcsolati hálót, amelyben biztonságosan tud működni.

A belső szerkezetek a szervezeti rendszereket, szokásokat, rendet, a szervezet erkölcsét, értékrendjét, az eljárásokat, szabadalmakat, technológiákat tartalmazzák, szoros összefüggésben a dolgozók kompetenciáival. A válság e szerkezeteket is terheli, de itt is kevésbé az anyagiak, és inkább a problémakezelés módja szabja meg, hogy gyengülnek vagy erősödnek a válságban. Láttunk olyan szervezetet, ahol szinte minden interjúalany megemlítette, hogy a válságkezelés módja erősítette a kollektívát, mert a cég humánusan bánt az emberekkel.

A cégvezető dolga a vállalati vagyon növelése. S e kitágított vállalati vagyon- fogalom segít abban is, hogy több lehetőséget lássunk a vállalat fejlesztésére – nehezebb időkben is. A szervezetek fejlesztése három dimenzióban történhet: anyagiak, tudás, kapcsolati szerkezetek. Mindegyiknek ugyanúgy törvényszerűségei vannak, mint a pénzügyi, technológiai, anyagi fejlesztéseknek, csak ez másfajta szaktudást igényelnek.

A tudás növekedésére közvetlenül nem érvényesek a természeti korlátok

A tárgyi anyagi oldalon, ha elveszünk valamit a természettől, ott a természetben hiány keletkezik. Ám, ha az emberek műveltebbek, abból nem keletkezik a természet nagyobb terhelése. Ezért a tudás növekedése nem terheli az ökológiai rendszert – közvetlenül.

mind.jpg

 Közvetve igen. A tudásnak az emberi elme az élőhelye. Emberi testben lakozik. A tudást a gének analógiája alapján kulturális géneknek - mémeknek - is hívják. Ezek a mémek az emberi elmék „tárhelyeiben” léteznek. (a számítógépek memóriájában is, de ettől most eltekintek). Ezek a mémek „versengenek” a tárhelyekért. Ez a szöveg is akkor kap értelmet, ha másvalaki is elolvassa, ha más elme is erre irányítja a figyelmét. Ám az olvasónak is szüksége van anyagi javakra is, ezért közvetve mindenképpen terheljük a környezetet.

A jó élet mémjei

Az értékrendek is mémek komplex rendszerei. Ha a jó élet elképzeléséhez csak az anyagi javakra gondolunk, akkor olyan célokat követünk, ami a zéró összegű gazdaság miatt árt másoknak és az ökológiai rendszernek. Ha viszont olyan célokat követünk, amelyek a mértékletesen, tudásintenzíven, bölcsen használt anyagi javak mellett a tudást, a szeretet a jó kapcsolatokat nagyobb mértékben tartalmazzák, akkor hosszabb távon is fenntartható célokkal élünk.

should have been, could have been.jpg

S mivel a mémek küzdenek az elmék tárhelyeiért, bemutatom a pozitív pszichológia egyik próbálkozását (mémjét) arra, hogy leírja a jó élethez szükséges karakter legfontosabb összetevőit. Teszem ezt azzal a céllal, hogy a csak anyagiakra fókuszáló mémek helyére kerüljenek. A jó mémek értelmezhetők az életünk és a cégeink minőségére is.

  • Bölcsesség és tudás. S benne a kreativitás, kíváncsiság, kritikai gondolkodás, a tanulás szeretete, széles látókör, bátorság, kitartás, hitelesség, őszinteség, életerő.
  • Szeretet. S vele kapcsolatban az intimitás, kedvesség, társas intelligencia képességei.
  • Az igazságosság. S vele kapcsolatosan az állampolgárság, méltányosság, vezetés képességei.
  • Mértékletesség. Ide tartozik a megbocsájtás, irgalom, alázatosság, szerénység, megfontoltság, önkontroll.
  • A transzcendencia. S vele kapcsolatban a szépség, jóság érzékelése, a hála, a remény, a humor, a spiritualitás képességei.

A lista - szerzője szerint is - hipotézis, lehet róla gondolkodni. (Peterson)

Források, amit érdemes elolvasni:

  • Pléh Csaba: A pozitív pszichológia hagyományai a klasszikus európai pszichológiában.
  • Christopher Peterson: Az Erősségek Osztályozása a Működő Értékek (Values in Action, VIA) szempontjából.

Mindkét írás a:

Az immateriális vagyonról:

Ha azt gondolod, hogy ezekre érdemes gyúrni - add tovább. Terjedjen ez a mém.

A tudásmegosztás hajlandósága függ a viszonyainktól, viszonyaink intézményes rendjétől, erről egy következő szövegben írok.

http://www.aquaria.hu/

Szólj hozzá