2013. feb 08.

Tudás-intenzív szervezetek és tudástársadalom

írta: Domschitz Mátyás
Tudás-intenzív szervezetek és tudástársadalom

Alapvető változásokat hoz az, hogy a szervezetekben egyre több tudással dolgoznak. E témát járja körül a Typotex kiadónál hamarosan megjelenő könyvem: "El vagyunk havazva. Hogyan birkóznak a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában?" E blog szövegei a könyvre alapoznak.

Régi vezetői szokások akadályozzák az intelligens munkát

"ha egy mérnök elmegy, akkor ugyan enyém marad a cég, meg az asztal, meg a számítógép is, meg a winchester, de elmegy vele a tudás. A székek, az asztalok és a winchester meg a számítógép nem hoz létre értéket. A tudás jellegű termelő eszközöknek a kollégák is birtokosai, s birtokolják „életük újratermelésének”, szellemi feltételeit. (Az eredeti marxista kérdés az volt, hogy az emberek birtokolják-e életük újratermelésének anyagi feltételeit. Ám a szellemi feltételekre nem utalt a marxi formula, mert akkoriban a termelő eszközök döntően anyagi, technikai jellegűek voltak.) A tudás a személyiségekhez tartozik. Ettől máshogy kell viselkednem, mert nem nálam van a teljes vagyon, hanem mindannyian birtokoljuk egy szeletét. E vagyon birtokosaival együtt kell működnöm."

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/11/14/a_vezeto_nem_tud_mindent

brainstorm_edit.jpg

 1. A tudásmegosztás: kényszer. A termelésben felhasznált tudás és a társadalom bonyolódása okán a problémák megoldásához szükséges tudás „nem fér el” egy emberben, sőt nem fér el egy szervezetben sem. Együtt kell működni - a szervezeteknek is.

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/08/10/halozat_es_tudaskombinacio

 2. Mi is az a hetedik világ? Új metaforával írható le a tudásgazdaságon alapuló termelésben egy újfajta vállalati kapcsolatrendszer, melynek lényege úgy foglalható össze, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható.

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/03/20/a_tudaskombinalo_munka_vilaga_a_hetedik_vilag

ipari munkás.jpeg3. Hogyan változik a vezetés? A vezetéselmélet hőskora óta sok változás történt a szervezetek életében.  Az alapvető változást a szervezetekben felhalmozódott tudás generálja. A nem gondolkodó tárgyakkal való munka helyén egyre inkább a tudásokat kombináló kommunikatív munka van.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/11/14/a_vezeto_nem_tud_mindent

 

 sharing-knowledge.jpg4. A tudás megosztásával nő a tőke. Anyagiak, tudás, s az együtt élés rendje – ez az élet három alapvető feltétele. Ha az anyagi javaidat megosztod valakivel, kettőtök összvagyona nem változik, ám neked kevesebb marad. Ha a tudásodat megosztod, a végösszeg növekszik, s neked ugyanannyi marad.  Ha kölcsönösen megosztjuk a tudásunkat, a végösszeg és mindannyiunk vagyona növekszik.

http://hetedikvilag.blog.hu/2012/09/25/a_tudasvagyon_novekszik_ha_megosztjuk

start_up_competition.jpg

5. A dolgozók versenyeztetése csökkenti a tőkét. A tudás-intenzív szervezetekben, - s a legtöbb sikeres szervezet már ilyen - ahol erőforrások kombinációiból keletkezik az érték, ott a munkahelyi versenyek leépítik az együttműködési hajlandóságot. A „versenyezzenek a dolgozók”, egy régi hagyomány. Sok szervezetnél még mindig így van. Ahol lehet, lebeszélem a cégvezetőket erről, mert leépíti a tudáskombinációval kapcsolatos motívumokat.

http://hetedikvilag.blog.hu/2012/10/04/tarsadalmi_toke_791

creativity_lightbulb.jpg6. A gyorsuló változások miatt több vállalkozó szellem és kreativitás kell.   Az eredetiség, az ötletgazdagság a szépség alkotói szabadságot igényel. Embereket, akik nem dologként fogják fel önmagukat. Az igazi szép ötletet szeretni kell, szeretettel kell kidolgozni, s ezeket a pszichológiai feltételeket az együttműködő légkör jobban kitermeli, mint a versengő. Arról nem is beszélve, hogy ma már a szervezeti alkotás jellemzően csapatmunka. A termékek szolgáltatások kidolgozása különböző szakmák együttműködését igényli, és bajba jut az a szervezet, ahol a termelés emberei legyőzik a marketing embereit, vagy az emberi erőforrás biztosítása nem kap elég erőforrást, és nem tud erőforrást biztosítani…”

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/08/17/a_kreativitas_iranti_szukseglet_no

  carreer management.jpeg7. A tudásmunkás tőkét hordoz a személyiségében. Megváltoztak a munkaerő-piaci alkuk a magasan kvalifikált rétegek javára. A tudáslapú termelésben a tudást hordozó magas képzettségű dolgozóval, egyénnel együtt kell működni, mert különben nem adja (csak mértékkel) a tudását.  A tőke a személyiségben van

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/08/08/uj_alkuk_a_munkaeropiacon

 8. Tudni, hogy nem tudunk valamit több, mint nem tudni valamit. A tudásnak vannak fokozatai.

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/03/27/a_tudas_es_nem_tudas_fokozatai olvasó.jpeg

9. Világ proletárjai olvassatok! Lehet, hogy pofátlan a cím, de vannak érveim. A tudástársadalom megjelenésével az egyenlőtlenségek is új formát öltenek. Az „élet újratermeléséhez” szükséges javak Marxtól tanult formulája szerint alapvető, hogy mi vagy mások birtokolják azt, amire szükségünk van az élethez. És mi kell az élethez?  Az ember konstruál. Háromfélét: tárgyakat, szimbólumokat, s konstrukcióinak célszerű, értelmes, „jó”, intézményes rendjét. Ezek az emberiség problémamegoldó felkészültségei. Együtt alkotják az emberi kultúra összefüggő hálózatát. Az új társadalmi különbségek egyre inkább felkészültség alapúak.

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/03/27/vilag_proletarjai_olvassatok

 

  3d.bmp10. Mi a tudás? Három feltétel kell ahhoz, hogy cselekedjünk: fizikailag képesnek kell lennünk rá, kell hozzá tudásunk, s kell, hogy lássuk az értelmét. E feltételeket konstruálja az ember. Intuitíve is látszik, hogy a problémamegoldó felkészültség a szervezet értékéhez, vagyonához sorolható dolog. Értékesebb az a szervezet, amelyben több problémamegoldó felkészültség van. A problémamegoldó felkészültségeket manapság a szervezet immateriális vagyonához sorolják.

Egy kis kommunikációelméleti kitérő ahhoz, hogy a sikerlélektan és a tőke természetéről szóló többi szöveget jobban értsük. Olyan mint a mérnöknek egy statikai, elektromosságtani, vagy közgazdásznak a mikroökonómiai alapozás.

http://hetedikvilag.blog.hu/2012/10/17/tarsadalmi_toke_a_kommunikacio_participacios_mnodelljeben

matyikép.jpg11. Miért kutatok, írok ebben a témában? „Régóta érdekel az elidegenedés problémája, és olyan szervezeti megoldásokat keresek, amelyek kiteljesítik az emberi munkát, s csökkentik az emberek eszközként való tekintését, csökkentik az „instrumentalizációt”. Ez a fajta elfogultság van ahol hátrány, és van, ahol jó. 

Jó ott, ahol a szervezetek sok tudással dolgoznak, mert a tudás hordozói, felhasználói, kombinálói az emberek.”

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/03/20/kutatoi_motivumok_magamrol

 12. Könyvajánló. "El vagyunk havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? "Heurisztikus értékű mű vállalati vezetők és tudásmunkások számára, akik szeretnek a dolgok mögé látni.
A tudás intenzív munka és a hálózatosodás meghatározó a mai szervezetek vezetésére. A meetingek galaxisában a vezetés csak kivételesen avatkozik be a specialisták munkájába. A hierarchikus szakmai menedzsment helyén a stratégiai irányok kialakítása mellett e kooperatív hálózatszervezése és fejlesztése került a vezetés centrumába. Ez a vezetési rendszer már kevésbé foglalkozik konkrét műszaki problémák megoldásával, inkább ezekhez képest metaproblémák megoldása a feladata. A szükséges tudás eltolódik a műszaki-gazdasági problémáktól a hálózatokról, rendszerekről, emberi rendszerekről szerzett tudások felé. E vezetők gyakran túlterheltek. Terhelésük szellemi természetű. A mai vezetést érdemes úgy tekinteni, mint a szervezet tudatát. A könyv a vezetői terhelés optimalizálásához is alapvető modelleket nyújt. A munka hátterét képezi az elméleti megfontolásokon túl mintegy 600 vezetővel készített mélyinterjú. Az a tapasztalat, hogy sok „húszfilléres leesik”. A téma „ül”.
Megjelent itt:

http://www.typotex.hu/konyv/domschitz_matyas_el_vagyunk_havazva

delfinek.jpeg

13. Delfin metafora 1. Intelligens egységek együttműködő hálózata. Új sorozat indul a tudástársadalom és hálózatok kapcsolatáról. Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/27/delfin_hasonlat

14. Delfin metafora 2.

Ma már nem a fizikai munka teremti a legnagyobb értéket, hanem a termékbe beépített tudás. A tudás a termékekben, a piaci ismeretekben, a marketingben, a gazdasági előrejelzésekben, s az emberi erőforrás képességeiben. Az értékek a következő évtizedekben egyre inkább szellemi munkából származnak. Ez a változás átrendezi a világot. http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/29/delfin_hasonlat_736

PEST.jpg15. Delfin metafora 3. Hogyan oldjunk meg stratégiai problémákat?

A szervezeti (és egyéni) stratégiai tervezés során elemezni kell a szervezet célrendszere szempontjából fontos külső és belső környezetet, és ezen alapulva kell megfogalmazni a szervezet céljait, stratégiáját. Ajánlott az alábbi sorrendben az itt leírt kérdésekre választ adni. Ezt a tervezési folyamatot a szervezet vezetésének ajánlatos csoportmunkában végezni.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/29/delfin_hasonlat_3_hogyan_oldjunk_meg_strategiai_problemakat

16. Delfin metafora 4. A munka új interaktív világa

A tudásintenzív kifejezés azt jelzi, hogy a munkában egyre gyakoribb, hogy a szervezetekben (gazdálkodó, társadalmi, állami szervezetben, mind a három szektorban) tudással dolgozunk, a munka maga egyre gyakrabban valamilyen tudás, valamilyen információ előállítása.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/29/delfin_metafora_4_a_munka_uj_interaktiv_vilaga

 17. Delfin metafora 5. Eltérő pszichológiai szerződések a munkában

Eltérő az üzleti, önkormányzati dolgozók és a civilek motiváltsága a tréningeken. Az üzleti szervezetek résztvevő tagjai sokkal több fizetésért vannak jelen, mint a civil szervezetek tagjai, - akik gyakran fizetnek is az ellátásért - mégis ez utóbbiak a motiváltabbak, ők az én-bevontabbak. Civil szervezetnél az a jellemző, hogy éjszakába hajlik a munka, mert annyira belefeledkeznek az alkotásba, az önkormányzati és üzleti szervezeteknél, általában a munkaidő végéig (4 óráig) dolgozunk.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/29/delfin_metafora_5_eltero_pszichologiai_szerzodesek

18. Tom kerítést fest. Az önkéntes munka lélektana

"megjelent a színen Tom. Vödör meszet és hosszú nyelű meszelőt cipelt magával. Végignézett a kerítésen, és mélységes bánat szállta meg lelkét. A természet ragyogó vidámsága egyszerre elröppent. A kerítés vagy harminc méter hosszú és majdnem három méter magas volt. Tom úgy érezte, hogy az élet reménytelen, súlyos teher."

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/08/22/tom_keritest_fest_az_onkentes_munka_lelektana

19. Delfin metafora 6. Versenyezni, vagy együttműködni?

Azt állítottam egy korábbi szövegben, hogy az együttműködésre törekvő szervezeteknek előnye van a tudásalapú termelésben a versengő szervezetekhez képest. Ezt egy kutatási eredménnyel alá tudom támasztani.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/29/delfin_metafora_6_versenyezni_vagy_egyuttmukodni

20. Az Információs társadalom atyja

minden információs vagy tudástársadalomról szóló azt állítja, hogy a régi ipari társadalom véget ért. Az ipar szerepe már másodlagos. Az indusztriális/materiális gazdaságnak vége. Új világ van, új kihívásokkal, új munkaerővel.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/09/12/az_informacios_tarsadalom_atyja_yoneji_masuda

21. Delfin metafora 7. Hálózatosodás

A hálózati modellben akkor vagyunk sikeresebbek, ha tudásunkat kiegészítő, felkészült és együttműködésre képes társaink vannak. Érdekünk társaink kiválósága, mert ezzel mi is jobbak lehetünk. Ez ellentétes a régi motívumokkal, hogy akkor mehettünk előre, felfele a szervezeti hierarchián, ha munkatársaink gyengék voltak.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/29/delfin_metafora_7_halozatosodas

22. Delfin metafora 8. Hálózati jellemzők és a bizalom

A hálózat, erőforrás összegzési mód. A hálózat az erők összegzésének és koordinálásának olyan korszerű módja, amelyben a résztvevők úgy sokszorozzák meg hatékonyságukat, hogy közben megőrzik önállóságukat. A hálózat sokkal inkább a források szervezésének eszköze, semmint egy módszer a tulajdon kezelésére.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/29/delfin_metafora_8_halozati_jellemzok_es_a_bizalom

képek

http://socialworklicensemap.com/books-for-social-workers/

Szólj hozzá

munka kommunikáció gondolkodás társadalom kreativitás munkaerőpiac tudástársadalom emberi erőforrás proaktivitás tudásszervezet technoszociális vezetői hatalom immateriális vagyon hetedik világ