2013. ápr 11.

Alkotó csoportmunka 3.

írta: Domschitz Mátyás
Alkotó csoportmunka 3.

Az alkotást segítő jelenségek

Az elhalasztott ítéletalkotás

Az alkotó csoportmunka szervezésénél figyelembe kell venni mindazt, ami az előző két (ilyen című) szövegben írtam) . Főleg az előkészítési szakaszban van néhány olyan tulajdonság, amit a csoportvezetőnek érdemes figyelnie. A probléma előkészítésnél és az ötletgyűjtésnél van néhány jelenség, ami be tudja fagyasztani, vagy meg tudja lódítani a csoport fantáziáját. Ismerős az, amikor beindul egy csapat. Ha túl hamar elkezdjük kritizálni az ötleteket, akkor be fog fagyni az ötletezés. Ezért az előkészítés szakaszában tilos kritizálni.  Az elhalasztott ítéletalkotást kell használni.

gyöngyhalász.jpgA gyöngyhalász. A gyöngyhalász példáját hallottam ennek illusztrálásaként. A gyöngyhalász, mikor lebukik gyöngykagylóért a tenger mélyére, a fenéken nem áll neki válogatni, hogy melyik kagylóban van igazgyöngy, hanem mindet felhozza, és a szárazon válogatja ki gyöngyöt tartalmazó kagylókat.

Az ötleteink a kagylók, s a sok között ott lesz az igazi, de ha az elsőt már megtámadjuk, lehet, hogy nem találjuk meg a következőt, az igazit.

Ilyenkor a játékosság, a dolog íze, az ötletek mennyisége sokkal fontosabb, mint a minőség. Lazán, nem okoskodva kell az ilyen csoportot vezetni. Szabad játszani.

Meditáció

yoga_2.jpegEzek a készségek nem annyira akarattal, inkább játékos felszabadult, laza légkörben gyakorolhatók és ilyenben működnek. Gyakorlata is van: A tudattalanhoz való hozzáférés ősi technikája: a meditáció. Amit most röviden úgy írnék le, hogy: tudatunk kiürítése a gondolatoktól, a belső beszéd megállítása, a belső csend előállítása.

S ebben a belső, kozmikus csendben aztán meghallható a tudattalan. Lehet csak úgy meghallgatni, s lehet “tőle” kérdezni. S nyitottan maradva a válasz valahogyan majd megjön, ha nem is pont abban a meditációs helyzetben.

Amikor csendben leülünk és egy halk belső hangra figyelünk. Amikor hirtelen rácsodálkozunk egy arcra, egy képre, egy tájra, valamire ... és nyitottak vagyunk és befogadunk. Amikor tudatunkat teljesen betölti a megfigyelt, megérzett érzés, sejtés, gondolat, vagy a természet. Amikor megállítottuk az egyébként szakadatlanul működő belső dialógust, és mély csendet érzékelünk és ebben a csendben hozzánk ér a világ... a világból valami. Egy felfedezés, a másik ember, egy virág látványa, vagy, s ez a leggyakoribb eset, hozzánk érhetnek a szeretteink. Amikor odaadjuk magunkat az élménynek, a másiknak. Odaadjuk magunkat. S ilyenkor, ha ez az odafigyelés, odaadás teljes, odaadja magát nekünk teljesen az, aminek, vagy akinek odaadtuk magunkat. A látvány, a másik, a természet. Ez az élmény megvilágosodás élmény. Misztikus élmény és vallásos jellegű élmény. Az élmény olyan, hogy arra tudományos magyarázat híján könnyen adódik a hit, a vallás magyarázata. S ez a jobb félteke világa is, itt nem sok helye van a logikus, lineáris gondolkodásnak, belül hívők vagyunk. Legalább is Carl Gustav Jung segítségével azt is mondhatjuk, hogy kapcsolatba léphetünk olyan kollektív tudattalan erőkkel, amelyek nem a személyes tudattalan részei, hanem a minden emberben benne lévő, a fajhoz tartozó lelki erők, s amelyek kényszerítő erővel, a “kinyilatkoztatás és sors” erejével megváltoztathatják életünket. E tudattartalmakkal történő találkozás reális élmény, amelyet a különböző kultúrák máshogy és máshogy magyaráznak. És csak az én világa különbözteti meg magát a nem én világától, És csak a tudatos én az, ami a világot részekre bontva analitikusan érti meg. A tudattalan, s a nem én világa nem különbözteti meg magát a nem én világtól, ezért, amikor igazán kinyílunk - a zen szóhasználatával: “én nélküli tudatállapotba” kerülünk, akkor ide a kiüresedett tudatba a nem én, a tudattalan világa “jöhet be”. S e világban nincs dolgok megkülönböztetése, s az élmény egységélmény. Ahogyan megéltük a világot egészen kis gyermekkorunkban. Persze, ha ez felnőtt ember élménye az nem a gyermeki állapotot jelenti. A bölcs állapotát. Lehet, hogy ez csak egy pillanat, de jöhet egy olyan ötlet, amelyet egy életmű követ. Ez a világ ismeretlen, kincsekkel és járatlannak veszélyekkel teli világ. Ez a világ az alkotó ember, az Istenek és a múzsák világa.

Szerindipitás

serendipity-unexpected.jpgÉrdekes, egy kissé misztikusnak tűnő jelenség, amelyet a kreativitásban a “szerindipitás” jelenségének neveznek. A szerencsés véletlenek jelenségének lehetne nevezni.

A kreativitáskutatók ezt a kreatív emberek képességének tartják. A kreatív emberek fel tudják használni a véletleneket problémáik megoldására. Talán úgy, mint ahogyan a Rorschach teszt véletlenszerű tintapacáiba is belelátunk értelmet, ilyen módon használja fel a tudattalan az életünkben elénk került véletlen eseményeket problémáink megoldására.

Ez az a tulajdonságunk, hogy ha nem is azt találjuk, amit keresünk, de amit találunk, azt fel tudjuk használni. Mint a kisgyerek egy darab kaviccsal: tudja használni autónak, hajónak, katonának stb.  Ha el akarjuk érni a célunkat, lehet egyenesen is menni, de kerülőkkel is. A kerülő közben találhatunk sok olyan élményt, tapasztalatot, dolgot, ami megállít és lehet, hogy többet nyerünk velük, mintha egyenesen jutottunk volna a céljainkhoz. Ilyenkor “szerindip” módon járunk el. Ezt a vezetők nem mindig szokták szeretni. Az alkotási folyamatnak abban a szakaszában értékes ez a tulajdonság, amikor az új utakat keressük. Új utakat sokkal könnyebb úgy keresni, hogy nem azon csüngünk, hogy mit akarunk elérni, hanem hogy mit tudunk lépni arra, ami jön. Keresünk valamit, de ha mással találkozunk, akkor megnézzük, hogyan tudjuk azt felhasználni.

gyak.pngGyakorlat: Mondjon gyorsan a csoport ötféle hétköznapi tárgyat.

  • Ezután öt kiscsoportra osztva a csoportot, s mindegyik csoport kap egy tárgyat, s próbáljon minél több a tárgy eredeti használatától eltérő felhasználási módot találni.
  • Mondjon a csoport gyorsan néhány hétköznapi problémát, (például nyitni, zárni ajtót, befedni befőttes üveget, súrlódást csökkenteni, ... stb.) most próbálja meg az előző öt tárgy bármilyen felhasználásával megoldani a felsorolt hétköznapi problémákból minél többet.

Szinektika

sinectica.jpgHa van egy olyan problémánk, amit most nem tudunk megoldani még kereshetjük a világban a megoldást, egy hasonló, analóg területen, ez lehet az élővilág, vagy bármi más tudományág. Ha találunk valami hasonló szerkezetű problémát, megnézhetjük, hogy arra milyen megoldás van a másik területen. Ezt a megoldást aztán megpróbálhatjuk adaptálni a mi problémánkra.

gyak.png

Gyakorlat: Nézzük az előbb felírt hétköznapi problémákat.

  • Milyen megoldásokat találhatunk a természetben az ilyen, vagy hasonló problémák megoldására?
  • Milyen megoldásokat találhatunk más technikai területen az ilyen, vagy hasonló problémák megoldására?
  • Mit tanulhatnak egymástól?” játék. A csoport tagjai mondjanak 15 20 féle foglalkozást, s ezek nevét írják le egy cédulára, majd e cédulákat hajtogassák össze, s dobják bele egy sapkába. Ezután kiscsoportokra alakulva, minden kiscsoport húzzon ki két cédulát a sapkából. A kiscsoportoknak meg kell fogalmazniuk, hogy a kihúzott foglalkozások képviselői mit tanulhatnak egymástól.

Liftezés

gyak.pngGyakorlatok:

9 pont.jpg

1. Az itt található 9 pontot kösd össze 4 egyenes vonallal a ceruza felemelése nélkül.

A liftezés kifejtése és a megoldások a szöveg végén találhatók

2. 6 darab gyufaszálból rakj össze négy darab egyenlő oldalú háromszöget.

14 tanács az alkotó gondolkodás kifejlesztéséhez

  1.  Alkotó módon gondolkozz minden nap és mindenkor! Gyakorold, fejleszd képzelőerőd a mindennapi dolgokban.
  2. Készíts jegyzeteket! Legyen kéznél mindig a jegyzetkönyved, de még jobb, ha egységes méretű céduláid vannak, amelyekre feljegyzed ötleteidet, javaslataidat. Egyes ötletek jók lehetnek a pillanatnyi problémák megoldásához, mások a jövőben lehetnek hasznosak. Gyakran tanulmányozd át az ötletgyűjteményedet és feladataidat. Ha cédulákon, kártyákon gyűjtöd őket, tetszés szerint csoportosíthatod.
  3. Figyelj meg mindent! Fejleszd ki magadban az érdeklődést az ötletek és elgondolások iránt! Megfigyelés közben tegyél fel magadnak alkotó kérdést: milyen módon tudnám ezt még más módon felhasználni? Tarts kapcsolatot alkotóan gondolkodó emberekkel! Ha alkotó ember tart a közelben előadást menj el és hallgasd meg, s figyeld meg milyen ember, s mit tanulhatnál tőle.
  4. Tanulj meg figyelmesen hallgatni! Többet tanulsz, mintha beszélnél. Figyelj nemcsak a füleddel, a szemeddel is. Az emberek közlékenyebbek, ha figyelmesen hallgatod őket.
  5. Építs ki magadnak ötletforrásokat! Keress az ötletbankod bővítésére forrásokat folyóiratokból, barátaidtól, tapasztalataidból. Legyen szokásoddá, hogy a világra úgy is figyelsz, hogy benne mi az, ami segíthet téged (még ha nem is kerested, amit találtál.
  6. Először megérteni, aztán ítéletet mondani! Ismerd meg a saját problémáidat, légy biztos a dolgodban mielőtt egy ötletet közölsz. Beszélj célirányosan, kerüld az általánosításokat.
  7. Légy felvevőképes! Legyen szokásoddá, hogy az ötletekre, tapasztalatokra, javaslatokra "igent" mondj.
  8. Egyszerű ötletekből építs ki nagy ötleteket! Minden ötletnek van előnye-, keresd ezt meg, még akkor is, ha az ötlet éppen nem használható.
  9. Használj alkotó kérdéseket! Kit? Mit? Mikor? Hol? Miért? Hogyan? Melyik? A leghatásosabb kérdés: Milyen módon? Hogyan tudnám...?
  10. Követeld meg magadtól a legjobbat! Légy pozitív beállítottságú! Fejleszd ki belső célkitűzéseidet, szándékaidat! Gondolj arra, hogy mások csak azért ellenzik automatikusan ötleteidet, mert ez az emberi természetből következik.
  11. Az idegen forrásokat is vedd figyelembe! Az idegen ötletet javítsd, fejleszd tovább! Nézd máshogyan a dolgokat, mint ahogyan azt általában szoktad.
  12. Légy konstruktívan elégedetlen!  Fejleszd ki problémaérzékenységedet. Találd meg a módját, hogy a bosszúságot, súrlódást, a mindennapi tevékenységeidből kiiktasd. Ne légy csak elégedetlen, hanem keressd a megoldásokat is a helyzet megjavítására.
  13. Az alkotó gondolkodást tedd állandó szokásoddá! Használd a fejedet. Tudat alatti agytevékenységedet (jobb agyféltekédet) is hagyd működni ötletek kiagyalása céljából. Az alkotó gondolkodás legyen életformád. Teljesítményt, sikert elérni a legszebb dolgok közé tartozik.
  14. Lazíts és meditálj! Tanuld meg és tedd életmódod részévé a meditációt, az intuíciók használatát, elfogadását és az alkotó vizualizációt, azt hogy ellazult állapotban, képekben elképzeled a kívánt célodat.

Problémaérzékenység

Érdemes megnézni még a problémaérzékenység szempontjából, hogy milyen emberek vagyunk. Azt mondják, hogy van negatív, normális és pozitív probléma-érzékeny ember. Amikor egy problémára keresünk megoldást, akkor három fázisban tesszük ezt: felfogjuk, hogy mi a probléma, minősítjük a tapasztaltakat, és következtetést vonunk le.

 A negatív problémaérzékenységű embernél az első és második fázis szinte kimarad. Marad a minősítés, s ez általában negatív minősítés “... jó lesz ez így? sosem sikerült eddig..., úgysem tudjuk megoldani....” mondja.  A pozitív problémaérzékenységnél az energiák pozitív irányúak... “ez érdekes, gyerünk, csináljuk meg,... ezzel még nem találkoztunk, oldjuk meg....”  Ő a nyüzsi, aki mindenre keresi a megoldást. A normális problémaérzékenység a két véglet között van. Amikor új utakat keresünk a pozitív problémaérzékeny emberek aranyat érnek. Belőlük jönnek az ötletek, az újító javaslatok. Amikor vezetőt kell választani óvatosnak kell lenni velük. Képzeljük el, hogy naponta jön ötven új iránnyal a főnök, akkor beosztottként érdemes gyorsan elbújni a főnök ötletrohama elől. Ha vezetők vagyunk vigyázzunk, hogy a javaslatok kidolgozását el ne rontsák az újabbnál újabb ötletek, ezzel a fázissal is egyszer le kell állni.  Főnökként illik normális problémaérzékeny emberként viselkedni. Sokszor konfliktusforrás, hogy más-más fázisban lévőnek gondoljuk a csoportot. Van, aki már el akarja dönteni, mi legyen, s van, aki még ötleteket keresgél. Az a vezető dolga, hogy a csoport egyféleképpen gondolja, hogy éppen milyen fázisban vannak.

Ezek voltak azok a legfontosabb alkotási törvényszerűségek, amelyeket a csoportszervezésnél érdemes figyelembe venni.

Csoportos alkotási technikák

A csoportos alkotási technikákat a csoporttagok véleményének gyűjtésére, oly módon tervezték, hogy amennyire lehet, kivédjék a csoport negatív hatásait, s felhasználják a csoportmunka előnyeit, és hasznosítsák a csoportos alkotást segítő tényezőket.

Általános szabályok a csoportos alkotási technikákhoz

  • Az elhalasztott ítéletalkotás
  • Ne bíráld az ötleteket
  • Ne vitatkozz
  • Mondj ki mindent
  • Minden javaslatot rögzítünk
  • A javaslatgyűjtés idején a javaslatok mennyisége fontosabb a minőségnél

Idea engineering

A legegyszerűbb technika. Egy cetli, egy ötlet módszernek is nevezhetnénk. Mindenki kap bizonyos számú lapot, s ezekre a lapokra ráírják egyenként az ötleteiket a felvetett probléma megoldására. Ezeket begyűjtjük, s a lapokat, mint a kártyákat probléma, vagy javaslat - halmazonként tudjuk csoportosítani. Logikai egységekbe rakjuk és így kialakul a javaslatoknak valamilyen struktúrája. Ezzel a módszerrel lehet a legtöbb embertől a leggyorsabban összeszedni ötleteket. Tréning és tanfolyami értékelő véleményeket szoktunk ilyen módszerrel összegyűjteni. Szabályok: kell hozzá egységkarton, egy indító kérdés, amelyre gyűjtjük a javaslatokat, a válaszokat röviden címszavakban kérjük, a válaszok megfogalmazásakor a kommunikáció tilos, névtelenül jobb kitöltetni, a résztvevőkkel mindig közöljük, hogy mi lesz a cetlik sorsa.

Brainstorming

A lényege röviden, hogy feltesszük a problémát tartalmazó kérdést, s a válaszokat rögzítem egy faliíven, ahol van, erre jók a jó nagy flip chard táblák. Szabályok és kellékek: nagy faliív, minden ötlet, amit mondanak a résztvevők rögzítésre kerül (fontos, hogy lássa mindenki, mert az egyik ötlet gerjesztheti a többit, csak röviden, címszószerűen válaszolhat mindenki, egyszerre csak egy ötletet lehet mondani, bírálni tilos, helyeselni tilos, és ajánlott, hogy mondj ki mindent. Ha elfogyott a csoport ötlete, akkor értelmezni kell a felírtakat: “mit értettél a ...alatt?” Akkor megyünk tovább, ha mindenki ugyanazt érti a felvetett javaslat alatt.

NCM. Nominális csoportmódszer

Heten vagy kilencen vagyunk egy csoportban, feltesszük a kérdést és mindenki címszószerűen egy lapra felírja az ötleteit. Ebben a szakaszban egyedül, megbeszélés nélkül dolgoznak, ezért a csend segít. Mert ez egy elmélyült munka. Ezzel kiküszöböljük a csoport gátló hatását. Mindenki a saját, befolyásolatlan véleményét írja le. Amikor végeztek az írással, körbejáró módon elkezdjük felírni a javaslatokat. Addig megyünk körbe, amíg el nem fogynak a válaszok. Ezzel az tudjuk biztosítani, hogy nem fog strukturálódni a csoport arra, hogy kik a zsenik, meg a “főokosok”, mert egy idő után elkezdenek kapcsolódni egymáshoz az ötletek, s a végére csoportproduktum lesz a javaslatok sora.  Egyébként ugyan azok a szabályok, mint a Brainstormingnál.

Kauzális módszer

Kauzális módszer, azaz ok-kereső eljárás. Addig kérdezünk miérteket, egy probléma okaként, majd az okok okaként, amíg gyökérproblémákig nem jutunk. Arra kell figyelnie a csoportvezetőnek, hogy a kérdezéssel az általunk mozgósítható erőforrások határáig jussunk el.

635-ös módszer

Így a legkönnyebb memorizálni: "Hat ember (fejenként) három ötlete ötször továbbfejlesztve". A hat fős csoportban mindenki leír 3 ötletet a feltett kérdésre. Ha kész, mindenki továbbadja a lapját és továbbfejleszti a hozzá érkezett ötleteket. Ezt ötször megcsinálja mindenki. Lehet több résztvevővel is szervezni, több továbbfejlesztéssel. Mire visszaér a lap az eredeti feladóhoz a hatodik átadásnál már kidolgozott ötletek lehetnek a lapokon. Ez a módszer arra jó, hogy kidolgozott ötletekhez jussunk.

Ezekkel a módszerekkel a csoportok jelentősen meg tudják növelni hatékonyságukat ... ha meg merik engedni maguknak. Mert nem minden csoport néz szembe az igazi léthelyzetével, nem minden csoport meri kimondani az igazat, sok csoport félre beszél, vagy azt próbálta kitalálni, hogy a vezetők mit akarnak hallani. Az ilyen típusú problémák mögött a csoportok bizalomfokát találjuk meg.

Liftezés - megoldások

 9 pont megoldás.jpgA feladatot az nehezíti, hogy sokáig a pontok által képzeletünkben behatárolt négyzetben próbáljuk megoldani a feladatot, s megoldáshoz akkor juthatunk, ha kilépünk a négyzetből. Itt a liftezés kivisz a négyzetből.   A gyufaszálakból összerakott hat egyenlő oldalú háromszög síkban nem megoldható térben kell megoldani. Itt a liftezés azt jelenti egy dimenzióval többet használva oldjuk meg a feladatot. A liftezés kivisz a síkból.   A liftezés képessége az a kreativitást segítő tulajdonság, hogy el tudunk távolodni a problémától, fölé tudunk emelkedni a megszokott megoldásoknak a szűkre szabott gondolkodásnak azzal, hogy új szempontot, újabb dimenziót vezetünk be a megoldás menetébe, s innen nagyobb rálátással képesek vagyunk máshogy látni a problémát.  

Ajánlott irodalom

  • J. Geoffrey Rawlinson: A kreatív gondolkodás és az ötletbörze. Novotrade. 1989.
  • Dr. Kindler József - Dr. Klein Sándor - Dr. Papp Ottó - dr. Tibay György: A kreativitást növelő módszerek alkalmazása. Budapesti Műszaki Egyetem, Mérnöki Továbbképző Intézet. Budapest. 1986.
  • Mohás Lívia: Ki tudja mi a siker? Móra Ferenc Könyvkiadó. Budapest. Iránytű sorozat. 1986. (Ezt a tizenévesek számára írt könyvet tartom mindmáig a legjobbnak, legemberibbnek, leginkább közérthetőnek, ezért a leghasznosabbnak a témában.)
  • Roger Von Oech: Kupán csapott ésszerűség. Édesvíz Kiadó Út a sikerhez sorozat.1993.

Kép:

http://tickledbylife.com/index.php/serendipity-is-not-an-accident/

http://voluntadpraxiologica.wordpress.com/2009/03/31/la-sinectica/

Szólj hozzá

kommunikáció tudásmenedzsment értekezlet gondolkodás kreativitás meeting csapatmunka problémamegoldás facilitátor tudásszervezet értekezletvezetés meetingvezetés