2014. feb 07.

Egyre többet meetingelünk - jó tudni, mit csinálunk

írta: Domschitz Mátyás
Egyre többet meetingelünk - jó tudni, mit csinálunk

boringmeting.jpgA legtöbb üzleti könyv kommunikáció egy versengő modelljét tanítja, ám ez gyakran káros. A könyvek nagy része a kommunikáció olyan modelljével dolgozik, amelyben az eredmény a közlés eredményét, az önprezentációt, az adó vevőre való hatását jelenti. A kommunikációoktatás jellemző megközelítése is ilyen: hogyan szervezzük meg a hatásos adást. Az adóra figyelő kommunikáció, a befogadóra is, mint az adás vevőjére figyel. A kommunikáció szakosok sokat tanulnak erről. A kölcsönös megértés e modellek perifériáján marad. Pedig ennek igénye mindennapi a szervezetek életében.

A vezetői munka leginkább gondolkodás és kommunikáció. A kommunikációról mégis egy olyan modell szerint gondolkodnak a vezetők, ami alig felel meg annak, ami ilyenkor történik. Az uralkodó modellből kimarad egy csomó tétel, ami nélkül nincs kommunikáció. Több sorozatban járjunk utána mi történik, amikor kommunikálunk! Kommunikációs alapozó sorozatok a "hetedik világon".

Sorozatok a "Hetedik világon,vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

1. Hogyan értjük meg egymást?

shannon_weaver_komm_modell.pngAz ábrán látható uralkodó modellből kimarad egy csomó tétel, ami nélkül nincs kommunikáció. Egy sorozatban járjunk utána mi történik, amikor kommunikálunk! Kommunikációs alapozó.

Hogyan értjük meg egymást? 1.

A vezetői munka leginkább gondolkodás és kommunikáció. A kommunikációról mégis egy olyan modell szerint gondolkodnak a vezetők, ami alig felel meg annak, ami ilyenkor történik. Az ábrán látható uralkodó modellből kimarad egy csomó tétel, ami nélkül nincs kommunikáció. Egy sorozatban járjunk utána mi történik, amikor kommunikálunk! Kommunikációs alapozó indul. http://hetedikvilag.blog.hu/2014/01/26/hogyan_ertjuk_meg_egymast

A közös figyelmi helyzet. Hogyan értjük meg egymást? 2.

"A szervezeti életben is gyakori e kétféle figyelem. Amikor a dolgozó elmélyed a munkájában, egy témában, akkor a figyelme diadikus. Modellezi a munka tárgyát, s annak összefüggéseit. Ha ekkor megzavarják, gyakran kiesik az elmélyedt munkából. Ha nagyon elmélyedt, kis idő kell míg megérkezik a társas helyzet triadikus viszonyai közé. Gyakran bosszús is mert elveszíthet valamilyen fontos összefüggést.
A munka egyre gyakrabban megköveteli, hogy másokkal megbeszéljünk egy témát, s ekkor a triadikus figyelemre van szükségünk. ... A mai szervezetekben egyre gyakoribb a közös figyelmet igénylő munkavégzés, s egyre nehezebb elmélyedni a diadikus munkában. Ez gyakran túlterheléshez is vezethet. A kétféle figyelem és munkavégzés eltér egymástól, de a dolgozók ennek nincsenek tudatában, s nem tudják tudatosan elválasztani egymástól. ...
http://hetedikvilag.blog.hu/2014/02/01/hogyan_ertjuk_meg_egymast_761

Cselekvéskoordináció. Hogyan értjük meg egymást, amikor együttműködünk? 3. A jobbszélső elszalad jobboldalt, s tudja, hogy a középcsatár is szalad középen, mert ő meg azt tudja, hogy a jobbszélső tudja, hogy a középcsatár ott lesz, mikor be fogja adni a labdát, s ezért a jobbszélső beadja a labdát és így tovább.
A jobbszélső és a középcsatár belső világai között nincs átfedés. Mi akkor a közös? Itt a felek kölcsönösen a problémamegoldás szempontjából kielégítően reprezentálják egymás felkészültségét.
http://hetedikvilag.blog.hu/2014/02/04/hogyan_ertjuk_meg_egymast_744

Amit tudunk egymásról, s amit nem. Hogyan értjük meg egymást 4. Van, hogy a tudásunk nem vagy nehezen osztható meg. Például ilyen a hangszeres játéktudás, bizonyos élmények, a zenei élmény. A „nem vagy csak nehezen” osztható meg kifejezés arra is utal, hogy ezek a hozzáférési határok nem merev vagy-vagy határok. A megoszthatótól (megmondom neked, hányat mutat az órám) a kicsit és pontatlanul megoszthatón keresztül, a nem megoszthatóig tartó ez a határ. Tudásunk egy része nem kapcsolódik, például mert különböző (szub)kultúrából származunk, vagy ami az egyikünk számára nem jelent semmit, a másiknak jelentőségteljes, s mert különböznek a tapasztalataink.

http://hetedikvilag.blog.hu/2014/02/11/hogyan_ertjuk_meg_egymast_797

A dolgozók versenyeztetése csökkenti a szervezeti tőkét. Hogyan értjük meg egymást 5. Ahol csak lehet lebeszélem a cégvezetőket arról, hogy versenyeztessék kollégáikat. Ha versenyeztetnek, a szervezet problémamegoldó képessége lecsökken.A dolgozók ellenérdekeltté válnak a tudás megosztásában. 

http://hetedikvilag.blog.hu/2014/02/15/a_dolgozok_versenyeztetese_csokkenti_a_szervezeti_toket_hogyan_ertjuk_meg_egymast

Az emberi felkészültségek. hogyan értjük meg egymást? 6. A problémamegoldó felkészültség a szervezet értékéhez, vagyonához sorolható dolog. Értékesebb az a szervezet, amelyben több problémamegoldó felkészültség van. Ezeket manapság a szervezet immateriális vagyonához sorolják. A szövegből e tőkét mélyebb alapjai felől tudjuk megérteni.

http://hetedikvilag.blog.hu/2014/02/23/az_emberi_felkeszultsegek_hogyan_ertjuk_meg_egymast

Az értelem hálója. Hogyan értjük meg egymást? 7.

József Attila.jpegAkár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.

Minden tudás - így a szervezeti tudás is - hálózatos szerkezetű. Amikor beilleszkedik valaki egy szervezetbe ezt a hálót kell elsajátítania - ami időt igényel.

Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Mi alapján mondjuk, hogy ennek a munkának, terhelésnek van értelme, s ennek meg nincs. Valahogyan elrendezzük a jó, és jobb és még jobb, értékes - értékesebb … relációkat. S van értelmes és értelmesebb és …. Végül valamit mondanunk kell a végtelen regresszió elkerülése miatt a „végső”, vagy „alapvető” értelemről is. Van ilyen? Vagy ez csak a mi konstrukciónk? E részben elidőzünk József Attilánál, Polányi Mihálynál és a következőben Kutuzovnál, hogy jobban értsük világunkat. 

2. Ahol a verseny káros

zenprezi.jpegAz üzleti kommunikációról szóló könyvek nagy része a kommunikáció olyan modelljével dolgozik, amelyben az eredmény a közlés eredményét az önprezentációt, az adó vevőre való hatását jelenti. A kommunikációoktatás jellemző megközelítése is ilyen: hogyan szervezzük meg a hatásos adást. Az adóra figyelő kommunikáció, a befogadóra is, mint az adás vevőjére figyel. A kommunikáció szakosok sokat tanulnak erről.

A kölcsönös megértés e modellek perifériáján marad. Pedig ennek igénye mindennapi a szervezetek életében. 

Lehet az racionális, ha a másikat megvezetem. De, ha magamat is: az irracionális. Mert ekkor nem a valóságnak megfelelően cselekszem. Ugyanezt a szervezetek esetében többes számban kell mondani:Lehet az racionális, ha másokat megvezetünk. De, ha magunkat is: az irracionális, mert ekkor nem a valóságnak megfelelően cselekszünk, s ez nem érdekünk.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/09/29/megbeszeles_kolcsonos_megertes_vagy_verseny

konfliktusmegoldás.jpg3. Konfliktusok és kezelésük

Veri e a tanár úr a gyerekeket? Kommunikatív racionalitás 1. Nem mindegy, hogy arról beszélünk, hogy vernek, vagy arról, hogy ez helyes-e, vagy arról, hogy fáj, ha vernek. És persze arról is lehet beszélni, hogy szabad e erről nyilvánosan beszélni. A racionális kommunikációt járjuk körül pár szövegben. http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/14/veri-e_a_tanar_ur_a_gyerekeket

A gimi, ahol titokban diákot vernek. Az ideális kommunikáció hatalmi helyzetekben eltorzul. A hatalom lehet, hogy elvárja, hogy mit tartsunk igaznak, mit helyesnek, s milyen gondolatot, érzést mondhatunk ki, s mit nem. A szervezetekben pedig van hatalom. Van megoldás. http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/21/a_gimi_ahol_titokban_diakot_vernek_kommunikativ_racionalitas

Kommunikatív racionalitás. A menedzsment-tudomány tele van sok olyan „hogyan csináld” jellegű instrumentális cselekvéssel, amelyek gyakran a munkatársakra is vonatkoznak, de ez ... nem elég racionális, mert a szituáció társadalmi, s ezért a menedzseri célok ilyen modellel nehezebben érhetők el, vagy a célhoz vezető út több konfliktussal jár. Ez nem tűnik fel, ha tárgyakkal dolgoznak. De akadály, ha a munka kommunikáció. A vezetői tevékenység javítható, ha erre felhívjuk a figyelmet, és vagy a stratégiai, vagy a kommunikatív cselekvés modelljét alkalmazzuk. E szöveg csak annak való, akinek professzionálisan kell művelni a racionális kommunikációt.

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/04/kommunikativ_racionalitas_es_akkor_habermas

Mese a demokráciáról. Nincs olyan fél, aki (egyedül, kizárólagosan) igazolni tudná erkölcsi elveit, ezért minden félnek racionális dialógusba kell bocsátkozni arról, hogy milyen elvek és etikák érvényesek mindannyiunkra nézve. Aktuális. Ismét. Vagy mindig az?   http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/26/iskola-_szulo_konfliktus_kezelese_facilitatori_segitseggel

creative-teamwork1.jpg4. Csoportos kreativitás

Alkotó csoportmunka 1. Alkotó jellegű munkára akkor kényszerülünk, ha olyan általunk fontosnak tartott problémát kell megoldanunk, amelynek nem ismerjük a megoldását, vagy nincs is megoldása. S ami a leggyakoribb: a probléma számunkra megfelelő megoldását kell keresni, s nem megtalálni kell egy létező megoldást, mint a legtöbb iskolai feladatban, s nem nézhetjük meg a könyv hátuljában, hogy mi a megoldás, hanem mi magunk fogjuk meghatározni, mi legyen az. Ezt a könyvet mi magunk írjuk. http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/23/alkoto_csoportmunka

Alkotó csoportmunka 2. Az alkotóképesség fejleszthető. http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/11/alkoto_csoportmunka_227

Alkotó csoportmunka 3. Érdekes, egy kissé misztikusnak tűnő jelenség, amelyet a kreativitásban a “szerindipitás” jelenségének neveznek. A szerencsés véletlenek jelenségének lehetne nevezni. A kreativitáskutatók ezt a kreatív emberek képességének tartják. A kreatív emberek fel tudják használni a véletleneket problémáik megoldására. http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/11/alkoto_csoportmunka_529

Kép

http://l2uj.blogspot.hu/2009_11_01_archive.html

http://hrea.org/erc/Library/primary/Opening_the_Door/workshop16.html

http://genuineinsights.com/training

 

 

 

Szólj hozzá

munka kommunikáció együttműködés tudásmenedzsment vita értekezlet szervezet megbeszélés kreativitás meeting csapatmunka vezető információs társadalom szervezetfejlesztés konfliktuskezelés vezetőképzés facilitátor tudásszervezet értekezletvezetés meetingvezetés vitavezetés kommunikatív racionalitás