2014. feb 15.

A dolgozók versenyeztetése csökkenti a tőkét. Hogyan értjük meg egymást? 5.

írta: Dr Domschitz Mátyás
A dolgozók versenyeztetése csökkenti a tőkét. Hogyan értjük meg egymást? 5.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Ahol csak lehet lebeszélem a cégvezetőket arról, hogy versenyeztessék kollégáikat

Mert ha versenyeztetnek, a szervezet problémamegoldó képessége lecsökken. Miért?

A szervezet problémamegoldó felkészültsége: tőke. (Felkészültség a gépben, az emberek tudásában, az emberi összhangban, pénzben, amelyen más felkészültségeket lehet venni, például eszközt, tudást).

Legyen a szervezetben A, B, C és D személy. Mindegyiknek van problémamegoldó felkészültsége (tőkéje). Az általuk megoldható problémák: Am: „A” által, Bm: „B” által, Cm: „C” által, és Dm: „D” által megoldható probléma. Ha nem osztják meg egymással felkészültségeiket, az általuk összesen megoldható probléma: Am + Bm + Cm + Dm. Egy táblázatban így ábrázolhatjuk.

 

A

B

C

D

A

Am

 

 

 

B

 

Bm

 

 

C

 

 

Cm

 

D

 

 

 

Dm

 Ha megosztják egymással a felkészültségeiket, akkor

  • Collaboration-inforeco.jpgaz „A” által megoldható problémák kiegészülnek „A” olyan problémáival, amelyekhez felhasználhatja „B”, „C” és „D” felkészültségeit. Jelöljük ezeket így: Amb („A” megoldható problémája „B” segítségével), Amc („A” megoldható problémája „C” segítségével, és Amd („A” megoldható problémája „D” segítségével)
  • a „B” által megoldható problémák kiegészülnek Bma, Bmc és Bmd problémákkal
  • a „C” által megoldható problémák kiegészülnek Cma, Cmb és Cmd problémákkal
  • a „D” által megoldható problémák kiegészülnek Dma, Dmb és Dmc problémákkal.

Az összesen megoldható probléma: Am + Bm + Cm + Dm + Amb + Amc + Amd + Bma + Bmc + Bmd + Cma + Cmb + Cmd + Dma + Dmb + Dmc. Egy táblázatban így ábrázolhatjuk:

 

A segítségével

B

segítségével

C

segítségével

D

segítségével

A által ismert problémák

Am

Amb

Amc

Amd

B által ismert problémák

Bma

Bm

Bmc

Bmd

C által ismert problémák

Cma

Cmb

Cm

Cmd

D által ismert problémák

Dma

Dmb

Dmc

Dm


Megnőtt a szervezet problémamegoldó felkészültsége – a tőkéje, pedig mindehhez nem kellett beruházni új felkészültségekbe. Nincs is több eredeti felkészültség a rendszerben, nincs több kiadás, „csak” annyi a változás oka, hogy megosztják a felkészültségeiket. Beruházni a kapcsolatok minőségébe kellett.

Persze a felkészültségek megosztásának fizikai-tárgyi, tudás, és viszony feltételei vannak.

Az erőforrás-megosztás feltételei

fizikai.jpegFizikai-természeti feltételek. Tér – idő - eszköz. Kell, hogy találkozzanak, hogy segíteni tudjanak egymásnak, kell, hogy tudjanak időt szakítani a közös problémamegoldásra, hiszen az idejük objektíve véges, s nem fókuszálhatnak egyszerre több feladatra, lehet, hogy kell olyan szerszám, eszköz, az új problémamegoldásához, ami nincs.

tudás.jpegTudás feltételek. Ismerniük kell egymást, egymás problémáit és egymás problémamegoldó felkészültségeit, egymás feltételrendszerét. Ezeknek van nyelvi feltétele is, meg kell, hogy értsék egymást, s itt nem csak a nemzeti, hanem a szakmai nyelvekre is gondoljunk. E megismeréseknek is van fizikai feltétele, találkozniuk, s kommunikálniuk kell.kapcsolat.jpg

Viszony feltételek. Szándékukban áll-e együttműködni? Akarnak e segíteni a másiknak? Érdekükben áll-e a másik segítése, vagy ellenérdekeltek-e a másik sikerében? A szervezetekben gyakori, hogy a dolgozók ellenérdekeltek más sikerében, s ezt gyakran a vezetők versenyeztető magatartása okozza. Ezt most részletesebben kifejtem.

A vállalkozó versenyző alkat, legalábbis van egy ilyen mítosz. Van benne igazság, ám nézzük meg, hogy hol versenyez egy dolgozó, vagy a vállalkozó, kivel találkozik fizikailag? A vállalkozó nem a másik vállalkozóval találkozik egy versenyhelyzetben. Hanem úgy versenyeznek egymással, hogy a vevővel találkoznak. A vevővel meg nem versenyzünk, hanem együttműködünk. Tehát én akkor versenyzek jól, ha nem versenyzek a közvetlen fizikai kapcsolataimban, hanem jól együttműködök a vevővel. A kollégák meg különösen ne versenyezzenek egymással, mert akkor nem osztják meg az erőforrásaikat. Tehát akkor jó a cég, ha a viselkedés szintjén szinte csak együttműködés van. Nem nagyon találkozunk fizikailag a konkurenciával, hanem vagy a vevővel, vagy a kollégákkal, akikkel együttműködünk. Ezért ha „versenyzünk”, akkor abban, hogy a lehető legjobban működjünk együtt. Tehát a munkaidőnek a legnagyobb részében akkor vagyunk jók, ha együttműködünk a többiekkel. Persze a vállalkozóban jó, ha van versenyszellem, hogy ő akar lenni a legjobb. Ám, ahol erőforrások kombinációiból keletkezik az érték, ott a munkahelyi versenyek leépítik az együttműködési hajlandóságot. A „versenyezzenek a dolgozók”, egy régi hagyomány. Sok szervezetnél még mindig versenyeztetik egymással a dolgozókat. Ahol lehet, én lebeszélem a cégvezetőket erről, mert leépíti a tudáskombinációval kapcsolatos motívumokat.

start_up_competition.jpg

Az előbbi táblázatban legyen, hogy „A” és „C” kollégát versenyezteti egymással a vezetője. Ekkor ellenérdekeltekké válnak egymás sikerében, s lecsökken a hajlandóságuk egymás segítésére. A vezető nem rombolta le a fizikai vagyont, nem herdálta el a pénzt, s mégis a szervezet problémamegoldó felkészültsége lecsökkent (Amc + Cma) mértékben.

 

A

segítségével

B

segítségével

C

segítségével

D

segítségével

A által ismert problémák

Am

Amb

Amc

Amd

B által ismert problémák

Bma

Bm

Bmc

Bmd

C által ismert problémák

Cma

Cmb

Cm

Cmd

D által ismert problémák

Dma

Dmb

Dmc

Dm

A vezetőt, lehet, hogy meg is dicsérik az ő vezetői, hogy keményen versenyezteti a dolgozóit, s senki se veszi észre, hogy itt igenis vagyonvesztés történt. S ha a vállalat tőkéjét, nemcsak pénzben és anyagi eszközökben mérjük, hanem tudásban és tudásmegosztási hajlandóságban, akkor az ilyen tőkenövekedésre, veszteségre is oda tudunk figyelni.

Versenyezni vagy együttműködni?LAPLAND.jpg

Mindezt lehet a szervezeteken kívül is értelmezni. Persze itt a piaci verseny miatt már nem mindig érdemes együttműködni a szereplőknek. Vagy mégis? Nézzük az alábbi igaz esetet.

Három lappföldi finn vállalkozás, - amelyek közül az egyik széket, a másik asztalt és, a harmadik szekrényt gyártott – vezetői, gondoltak egyet 1991-ben és közös marketing vállalatot alapítottak, amiben alkalmaztak egy marketing szakembert, termékeik értékesítésére. Mindhárom kisvállalat megmaradt önállónak, csak létrehoztak egy újabb közös vállalkozást. 1997-re már 5 partnerrel 200 dolgozóval, évente 10 millió finn márka értékben exportáltak, főleg Közép-Európába. És mit? Széket? Asztalt? Szekrényt? Nem, hanem termékeiket egymáshoz illesztve-integrálva közösen bútort gyártanak.

global-collaboration-image-01-with-gc-caption-1.jpgVersenyeznek, de nem Lappföldön, s nem egymással. Lehet, hogy egy piacon az a racionális, ha versenyzünk egymással, de a globalizáció ennek feltételrendszerét is átalakította. A szélesebb, nemzetközi piacon együttműködve egymással, versenyképesek másokkal szemben. Ha a piac terjedelmét Lappföldként állapítom meg a köztük lévő verseny, lehet célracionális s cselekvésük versengő stratégiai cselekvés egymással szemben. Ha a piac terjedelmét globálisan tekintik és ehhez mérten önmagukat külön-külön kicsinek, akkor az együttműködésük a célracionális és stratégiájuk lehet az együttműködés.

A tudásalapú termelésben az együttműködés akár akarjuk akár nem, emberiség szintű. Mindannyian az előttünk járó nemzedékek által felhalmozott emberi kultúrában gyökerezünk, attól létezünk, abból van minden tudásunk. Az emberiség szintjén nézve együttműködünk, együttműködtek eleink eddig, ha nem is tudtak róla.

 Az együttműködés és versengés hatása a csoportfolyamatokra

Morton Deutsch[1] az együttműködés és a versengés hatását vizsgálta a csoportfolyamatokra és e vizsgálat az együttműködés előnyeit és hátrányait is bemutatta.

A kísérleti változó az volt, hogy az egyik csoport azt feltételezte, hogy a csoporttagok versenyeznek egymással a kísérletvezetők későbbi megítélése szempontjából, s a kísérlet végén a csoport tagjainak a teljesítmény létrehozása szempontjából mutatott rangsorát fogják összeállítani, a másik csoport úgy tudta, hogy a csoportja teljesítményét más csoportokkal fogják összehasonlítani. A csoportokat fogják végül rangsorolni.  Az eredmények:

Az együttműködők előnye

panda_cooperation.jpg

  • erőfeszítéseik összehangolásában
  • a tagonkénti közreműködés mértékében mutatott változatosságban
  • a cselekvések alosztályokra bontásában
  • a teljesítménykényszerben
  • a társakra való figyelemben
  • a kommunikációk kölcsönös vételében.
  • a kommunikáció közös értékelésében
  • tájékozottságban, szabályosságban
  • időegység alatti produktivitásban
  • az eredmények és a viták minőségében
  • a viták alatti barátságosságban
  • a csoport eredményeinek előnyös értékelésében
  • a csoporttevékenységben
  • a társak előnyös hatásának észlelésében
  • az általános másik attitűdjének beépítésében

A versengők jobbak az egyéni tevékenységekben.[2]

mandala-1024x682.jpg„Az eredmények alapján (amennyiben ezek az eredmények általánosíthatóak) magától értetődőnek tűnik, hogy amikor személyek vagy kisebb egységek együttműködnek egymással, akkor az együttműködés eredményeként nagyobb mérvű szervezettség és produktivitás várható, mint akkor, amikor a kapcsolatokra inkább a versengés nyomja rá a bélyegét. A csoportharmónia, és a csoport eredményessége tekintetében alapvető, kölcsönös gondolatközlést, az erőfeszítések összehangolását, a barátságosságot, valamint az ember saját csoportja felett érzett büszkeségét láthatóan megzavarja, ha a csoport tagjai egymás céljait kölcsönösen kizáró célokért látják versenyezni egymást. Továbbmenve, valószínűnek tűnik, hogy a versengés nagyobb személyes bizonytalanságot eredményez (mert a versengés folytán mások rosszindulatára számítunk inkább), mint az együttműködés. Ezek a következtetések szinte kézenfekvőek bizottságok, találkozók, kiscsoportok tevékenységének megszervezése szempontjából.

Kísérletünk eredményeinek fényénél úgy tűnik, hogy a pedagógusoknak is felül kellene vizsgálniuk azokat a feltevéseiket, melyek szerint a versengésen alapuló osztályozási rendszert alkalmazzák. Kérdésesnek tűnik, hogy a versengésen alapuló osztályozási rendszer vajon milyen jellegű kölcsönös kapcsolatokat épít ki a diákok között, és milyen a hatása az egészséges oktatási célokkal összhangban levő feladat-irányultságra és személyes biztonságérzetre.”

A kísérletek eredménye alapján azt mondhatjuk: érdemesebb együttműködni. De nem mindig, és el kell tudnunk dönteni mikor, melyiket válasszuk.

További sorozatok a "Hetedik világ"-on, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

[1] Ez a blogbejegyzés kapcsolódik egy 2013-ban megjelent könyvemhez, amelyet a tudás-intenzív szervezetekről, s vezetői terhelésről írtam. Arról szól, hogy hogyan küzdenek a szervezetek a bonyolultsággal, az „elhavazással”, a megnövekedett szellemi terheléssel e tudás-intenzív korban.

[1] Morton Deutsch: Az együttműködés és a versengés hatása a csoportfolyamatokra. A Kísérleti társadalomlélektan főárama, (szerkesztette Csepeli György) Gondolat, Budapest, 1981. 239.o.

[2] u.o.

[3] Ezt majd egyszer talán kifejtem blog szövegben is.

Kapcsolódó bejegyzések:

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/21/el_vagyunk_havazva_hogyan_birkoznak_meg_a_szervezetek_a_bonyolultsaggal_a_tudasmunka_koraban

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/02/08/tudas-intenziv_szervezetek_es_tudastarsadalom

http://hetedikvilag.blog.hu/2011/03/20/3_mit_valtoztat_meg_a_tudas_felhalmozodasa_a_szervezetekben

http://hetedikvilag.blog.hu/2012/09/25/a_tudasvagyon_novekszik_ha_megosztjuk

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/02/08/az_eszaki_modell

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/06/27/delfin_hasonlat

Képek:

http://www.relationship-economy.com/2013/03/does-technology-increase-organizational-capital/

http://www.nitin360.com/physical-therapy-marketing-consistency-of-patient-contact.html

http://custardy.blogspot.hu/2013/09/knowledge-quizzes-and-knowing-god.html

http://aboutyourrelationship.wordpress.com/2011/02/28/how-to-make-a-long-lasting-relationship/

http://www.travelsim.com/lapland-quick-guide/

http://cosm.typepad.com/cosm_blog/music/

http://tomhaakhr.com/2013/08/31/global-collaboration-part-8-is-collaboration-a-value/

Szólj hozzá

munka együttműködés tudásmenedzsment verseny szociálpszichológia szervezés gazdaságpszichológia menedzsment tőke szervezet csapatmunka tudástársadalom szervezetfejlesztés motiválás emberi erőforrás facilitátor tudásszervezet Tudástőke szervezeti tőke