2014. már 02.

A sikeres és motivált cselekvés. Holonikus életvezetés 7.

írta: Domschitz Mátyás
A sikeres és motivált cselekvés. Holonikus életvezetés 7.

A teljesítménymotiváció modellje

A holonikus életvezetés sorozat hetedik része

A sikerlélektan szóra a tudományosan képzett elme gyanakvóan tekint, mert a siker ígéretével sok szolgáltatást és könyvet el lehet adni, úgy, hogy az árut nem ellenőrizte a tudomány. Arra gyanakszik, hogy gagyi. A tudomány az igazságért felelős intézmény, s nem a piaci eredményért, s a piaci siker nem feltétlen jelenti, hogy az áru igaz tudásra épül. Így van eladhatatlan igazság, s értékesített gagyi is. Lehet igaz is, de lehet hamis is, nincs ellenőrizve.

telj.JPG

Mutatok egy  modellt, mely a tudományól származik, s a gyakorlatban is megállja a helyét. A sikerre való motivációt a teljesítménymotiváció címszó alatt tárgyalja a szakirodalom. A teljesítménymotivációs kutatások sok tényezőjét feltárták annak, hogy mitől függ, hogy motiváltak vagyunk-e cselekedni. Ezen az ábrán mutatom be a legfontosabb tényezőket.

Abban hogy motiváltak vagyunk-e egy szituációban a cselekvésre  az ábra mindegyik tényezője szerepet játszik. Mindegyikről írok később részletesebben, most alakítsunk ki egy átfogó képet.

A cselekvés értelme

távoli célok.jpgA cselekvéshez képest látszólag a legtávolabbi tényezővel kezdem: Ha a cselekvésem várható eredményét nem tudom hozzá kötni a céljaimhoz, azokat pedig a távolabbi céljaimhoz, akkor nem nagyon tudok arra kérdésre válaszolni magamnak, hogy „mi az értelme” e cselekvésnek? Ám ha tudom, hogy melyek a hosszabb távú céljaim, s azt is hogy a jelen cselekvési szituáció megoldása közelebb visz a céljaimhoz, máris motivációs többlettel rendelkezem. Ezért a motivált cselekvés nem nélkülözheti azt, hogy legyenek leírt hosszú távú céljaink. (a cselekvés holon, s része a hosszú távú céljainknak).

A cselekvéssel elért célok értéke és helyessége

Fontos összefüggés az értékek és a célok között, hogy nem fogunk motiváltan cselekedni olyan célok érdekében, amit nem érzünk értékesnek. (A cél is holon, benne van az értékeink rendszerében)

Így nem mindegy, hogy milyen célokat tűzünk ki. Annak a célnak van nagy értéke a számunkra, amelyek összhangban vannak az értékrendünkkel.

Például sokunknak lehet problémás a pénzhez való viszonya (nekem is). A pénzről a mohóság, kapzsiság, embertelenség, valami rossz jut az eszükbe. S aki így gondolkodik, és mégis gyarapodni kezdene, elkezdené rossznak érezni magát, s ezt elkerülendő megszabadul a rossz okától - a pénztől. Aztán persze a pénztelenség is rossz, ettől is szabadulni kellene, s ezért pénzt kell szerezni, s így vergődhetünk két rossz között, a pénz hiánya, és a pénz megszerzése - majd elzavarása körül.

Win_or_Lose.jpgAz e viszonyt javító egyik tanács, hogy ne a pénzre fókuszáljunk, hanem arra, hogy milyen céljaink vannak, hogyan szeretnénk élni, mit szeretnénk nyújtani a szeretteinknek, s ha ezeket értékesnek gondoljuk, akkor azt is gondoljuk végig, hogy ezekhez mennyi pénzre van szükségünk. S ha ezeket értékesnek gondoltuk, az ehhez szükséges anyagiak megszerzése máris értelmessé válik.

Így azt látjuk, hogy a cselekvés hátterében célok, s a célok hátterében értékek vannak. Érdemes elgondolkodni, azon, ki és mi a fontos számunkra az életben. Mik az értékeink, mit gondolunk arról, hogy mi az életünk értelme.

A köztes célok szerepe

A hosszú távú célok általában bonyolultak, több részből állnak (holonok), messzi távolba nyúlnak, így nehezen motiválnak. Mindezek miatt érdemes részcélokra bontani őket, (s a részcélokat újabb részcélokra), s így közelebbi és kézzel foghatóbb célokkal tudunk tervezni. Ezek motiválóbbak, mert konkrétak, könnyebben eldönthető, hogy elértük e (megírom ezt a szöveget, vagy nem írom meg), elég rövid távúak hogy jól el lehessen képzelni azt az állapotot, amikor elértük. A jól elképzelhető rövid távú köztes célok motiválnak a jelenbeli cselekvésben. A hosszú távú és bonyolult célokat bontsuk fel az elérésükhöz szükséges rész célokra. Ehhez használjuk például az elmetérkép módszerét.

A cselekvési szituáció

A cselekvési szituáció önmagában is elemezhető. Az elemzéshez sok módszer van, itt csak De Bono egy öt lépéses modelljét mutatom be. (a képen nem pontosan ez van, de mindegyik jó) Ehhez átfogalmazom megoldandó problémává, probléma alatt a jelenbeli és a vágyott állapot különbségét - feszültségét értjük. Ekkor érdemes cselekvésen (vagy nem cselekvésen) gondolkodni. Tehát:problem-solving_1.jpg

1. A jelen szituációból, hova akarok eljutni. Jó kérdés: „Mikor tekintem (én) megoldottnak a problémát?”

2. Mit tudok a problémáról? Nem tudok mindent, akkor milyen tudást szerezhetek meg hogy jobban értsem meg a problémát? Tudjak meg eleget, s fogadjam el, hogy soha nem tudok meg mindent. Nem teljes tudással is lehet cselekedni, s a cselekvés közben is szerezhetek tapasztalatokat.

3. Milyen megoldási lehetőségek vannak? Mit tehetnék én? Mit tehetne más, s ezért hogyan érem el, hogy segítsen?

4. Döntés - kiválasztás. A lehetőségek közül kiválasztom a nekem (nekünk) megfelelő megoldási alternatívát.

5. Megvalósítás. A kiválasztott megoldási alternatívát megvalósítom. Ezt könnyíti a feladatlista.

cselekvés1.jpgA vezetési, szervezetfejlesztési, szervezési szakmák mind az öt lépéshez gazdag eszköztárat ajánlanak egyelőre elég ennyi.

Részese vagyunk a cselekvési szituációnak! A cselekvési kör

Ezt persze nem gondolja mindenki így. Attól függően, hogy a szituációban magunknak mekkora szerepet gondolunk, más-más eredményt fogunk jósolni. Ez pedig összefügg azzal, hogy mit gondolunk arról, hogy sikerül e megoldani, ez pedig kapcsolódik az önértékelésünkhöz. Proaktív magatartásnak nevezik, ha valaki aktív, kezdeményező cselekvő szerepet gondol magának, s reaktívnak, ha inkább csak elszenvedi a szituációt.

Ha azt gondoljuk, hogy kicsi az esélye a cselekvésünk sikerének, s a szituáció hatása lesz a meghatározó, kis cselekvést gondolunk, s ennek persze kicsi is a következménye.

cselekvés2.jpgHa azt gondoljuk, hogy nagy az esélye a cselekvésünk sikerének, s a szituáció mellett a cselekvésünk meghatározó, határozott cselekvést gondolunk, s ennek erősebb lesz a következménye.

Az önértékelés köre

Az előbbi cselekvési körben lényeges volt, hogy mit gondolunk arról, hogy sikerül e megoldani a problémát. Ez az önértékeléssel függ össze. Ha magas az önértékelésem (a problémával kapcsolatos helyzetekben) akkor azt fogom gondolni, hogy sikerül megoldanom, ezért cselekszem, a cselekvéssel adok esélyt a jobb eredményre, s az eredményes cselekvés tapasztalata újra megerősíti az önértékelést.

Ha nem cselekszem, vagy csak alig, az ennek következtében eredménytelen cselekvés is visszahat az önértékelésemre.

önértékelés.jpgAz önértékelés fejleszthető, nem utolsó sorban cselekvéssel. Ha gyakran gondolom a szituációimról, hogy nem vagyok benne meghatározó tétel ez csökkenti az önértékelésemet.

Ha keresem és megtalálom a cselekvési lehetőségeimet és cselekszem – ez meg növeli az önértékelésemet.

S a cselekvéseim vagy sikerülnek vagy nem. De abban is különbözünk, hogy a sikert és a kudarcot hogyan könyveljük el az önértékelésünkben.

its-not-okay-but-I-am-okay-framed.jpgVan aki a sikert saját cselekvésének tulajdonítja, önmagához köti: „Sikerült, mert jó vagyok benne”, míg a kudarcot inkább a körülményekre, vagy a változtatható magatartásnak tulajdonítja. ”Nem sikerült” „Túl nehéz volt” „Megpróbálhatom máshogy, például kisebb adagokban.” Ha így könyvelünk, a siker erősíti az önértékelést, s a kudarc nem gyengíti.

Van aki pont fordítva könyvel. A sikert a szituációnak, vagy a szerencsének tulajdonítja, s nem önmagához köti: „Sikerült, mert szerencsém volt”, míg a kudarcot inkább önmagának a változtathatatlan személyes vonásoknak tulajdonítja. ”Nem sikerült” „Mert én ehhez (is) hülye vagyok” Túl nehéz ez nekem” Ha így könyvelünk a siker nem erősíti az önértékelést, a kudarc pedig gyengíti.i_am_a_loser.jpg

S hogy miért könyvelünk így? Lehet hogy a szüleink így könyvelték a sikereinket, s a kudarcainkat. Sikerültek a dolgaink, mert szerintük ügyesek okosak voltunk, vagy nem sikerültek, mert buták és ügyetlenek voltunk. S megtanultuk tőlük.

Ez az eltérő siker-kudarc könyvelés aztán benne van abban, ahogyan a szituációbeli cselekvésről gondolkodunk. Ha a siker tőlünk van, a kudarc nem, a cselekvésünk inkább pozitívan hat az önértékelésünkre, és nincs is nagy kockázata bátrabban cselekszünk. Ez a sikerkereső magatartás.

Ha a siker nem tőlünk van, de a kudarc igen, inkább kerülni fogjuk a cselekvést. Ez a kudarckerülő magatartás.

S mivel ez egy holonikus életvezetési sorozat, s ebben a szellemben minden rész-egész, így a cselekvésünk is: tervezzük meg a cselekvéseinket.

Elsőnek fogalmazd meg a legfontosabb értékeidet, s ennek kapcsán legfontosabb életcéljaidat. Használd ehhez a naplóírás technikáját. S pár napig írj folyamatosan írj e témákról:

  • Fontosak nekem … (s mindent írj le ami erről eszedbe jut)
  • Hol akarok tartani 1 év múlva
  • Hol akarok tartani 5 év múlva

 *************************************************

Az önértékelés fejlesztéséről, s a cselekvés megszervezéséről a későbbiekben még írok.

 Ha tetszett itt többet is olvashatsz: Sorozatok a "Hetedik világon,vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Irodalom

Varga Károly.jpgbono.jpgVarga Károly: Az emberi és szervezeti erőforrás fejlesztése (Akadémiai Kiadó 1988)

Edward De Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni. HVG Kiadó, Budapest, 2007

 Kép:

http://www.sgi.org/buddhism/buddhist-concepts/win-or-lose.html

 http://www.3vadmin.com/problem-solving-skills/

 http://www.livingthenourishedlife.com/2014/02/when-life-is-hard

 http://pittsburgh.indymedia.org/news/2003/11/10972_comment.php

Szólj hozzá

siker énkép boldogság fejlődés életvezetés értékek önmegvalósítás pozitív pszichológia motiválás proaktivitás sikerlélektan balanced life balanced work life