2014. már 07.

Az értelem hálója. Hogyan értjük meg egymást? 7.

írta: Domschitz Mátyás
Az értelem hálója. Hogyan értjük meg egymást? 7.

József Attila.jpegAkár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.[1]

Az értelem hálója

Minden tudás - így a szervezeti tudás is - hálózatos szerkezetű. Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Mi alapján mondjuk, hogy ennek a munkának, terhelésnek van értelme, s ennek meg nincs. Valahogyan elrendezzük a jó, és jobb és még jobb, értékes - értékesebb … relációkat. S van értelmes és értelmesebb és …. Végül valamit mondanunk kell a végtelen regresszió elkerülése miatt a „végső”, vagy „alapvető” értelemről is. Van ilyen? Vagy ez csak a mi konstrukciónk? E részben elidőzünk József Attilánál, Polányi Mihálynál és a következőben Kutuzovnál, hogy jobban értsük világunkat.

Sorozatok a "Hetedik világon,vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Love Meaning.jpgHol rejtőzik a jelentés?

Szavakban? Vagy máshol? Nézzünk meg egy jelentéshálót egy versről való gondolkodás kapcsán.  Ha egy hétköznapi beszélgetésben arról beszélünk, hogy mit is jelent egy szó, ha a jelentésében nem is értünk egyet egykönnyen, de abban, hogy „valamit” jelent, abban egyet értünk, s ez alatt leginkább azt értjük, hogy van valamely „valóságbeli” megfelelője. S a szó azt jelenti, amire utal. S ezt leegyszerűsítve a szótárak alapján képzeljük el. Úgy képzeljük, hogy van egy szavakból álló listánk, s van egy valóság lista, amelyre utalnak a szavak. A hétköznapi beszélgetéseinkben ez a szemlélet elég jól megfelel, nem tévedünk nagyot, de nem azért mert ez igaz, hanem azért, mert ha picit tévedünk, a szövegkörnyezet eligazít. S most épp ezt az „eligazító” szövegkörnyezetet – hálót mutatjuk be. Ha a nyelvre, a szavakra pontosan akarunk reflektálni, ez a hétköznapi nyelvismeret kevésnek bizonyul. Játszadozzunk a nyelvvel, s e hétköznapi „szótári” megközelítést alkalmazzuk egy kis József Attila versre.

Eperfa

Öreg eperfa áll az út felén,

Zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.

Úrvezető vigyázz! a törzs kemény!

S óh koldus, nézd mily lágy a gyümölcs rajta.

Paraszt deresen.jpgA kis vers egy lehetséges értelmezési jelentésbeli ívét a valahogyan egymásra is utaló három szó adja. Paraszt, úrvezető, koldus. S azt, amit ebben az ívben „érthetünk” azt e három szó egymás után használata adhatja. E szavak társadalmi helyzetre utalnak, ha az úrvezető szóból az „úr” első részére figyelünk. Ha ez igaz, akkor ezek a jelentések nem az egyes szavakban vannak, hanem az egész versben, s e szavak egymás mellettiségében: S ha az egész jelentés a versben van, akkor van-e „a” jelentés az egyes szavakban? Azt persze mindjárt, még a hétköznapi józan (paraszti) észnél maradva sem éreznénk igaznak, ha a jelentést nem keresnénk a szavakban is.

Most ott tartunk, hogy a jelentést a szavakban (amelyek valóságra utalnak) és a szavak egymásra utalásában (ami a felosztott és viszonyban álló valóságra utal) keressük. Van társadalmi dinamika és feszültség a paraszt - úr párosban, és van az úr - koldus párosban. Ezek a szópárok a nyelvvel elbeszélt társadalmi valóságot osztják fel részekre. Vannak urak és parasztok és vannak urak és szegények. A vers utal e kettéosztottságra, de utalnak-e a szavak önmagukban ezekre a dinamikákra.

Nézzünk meg néhány szótári értelmezését e szavaknak és a szótári jelentésekben próbáljunk keresni a versben található jelentéseket. A felhasznált szótárak az alábbiak:dictionary oxford.jpg

Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó Budapest 1975. Ebben megnézzük mit jelent magyarul a paraszt, úrvezető, úr, koldus szó.

A paraszt, úrvezető és úr szavakat megnézzük mit „jelentenek” „angolul”, egy magyar anyanyelvű szótárhasználó számára, ha a Magay- Országh féle Magyar-Angol kéziszótárt használja. (Akadémiai kiadó Budapest 2000)

S megnézzük, hogy mit jelentenek egy művelt, ám nem angol anyanyelvű számára, azok a szavak, amelyeket az Országh féle szótárral fordítottunk angolra, ha beszéli az angol kultúrában a nyelvet, vagy, ha a Longman Dictionary of English Language and Culture  értelmező szótárt használja. Ebben magyar anyanyelvűként annak nézünk utána, hogy mi lesz e két transzformáció után azzal a jelentéssel, ami a magyar értelmező szótár jelentése volt.

A paraszti, s a paraszt a Magyar értelmező kéziszótárban

  • Paraszti mn. 1. Parasztokhoz tartozó, tőlük eredő, rájuk jellemző, náluk szokásos paraszti ízlés, viselet. 2. Parasztokból álló. Paraszti réteg.
  • Paraszt I. fn. 1. A földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személy. A parasztság. 2. Tört jobbágy. Tört. Nem nemes személy. 3. Durva. Faragatlan modorú (személy, megnyilatkozás) 4. Sp Rég Sakkban: gyalogos. 5. Táj parlag. 6. Táj ruha díszítetlen része II: mn 1. Paraszti. Paraszti nagyapám. 2. Durva Faragatlan modorú. 3. Táj. Durvára őrölt. Parasztsó. 4. Táj. Dísztelen mázolatlan (használati tárgy). (szláv) parasztasszony. fn Paraszti életmódú a paraszt felesége. Parasztbirtok fn sajtó paraszt földbirtoka. Parasztcsalád fn. földművelésből élő cs. Parasztember fn paraszti életmódú, földműves férfi. Parasztész fn Józan, természetes, furfangos észjárás. Parasztfelkelés fn tört A parasztok felkelése a földesurak ellen. A Dózsa féle parasztfelkelés. Parasztfiatal fn sajtó. Földműveléssel foglalkozó ifjú, leány. Parasztszármazású ifjú, leány. Parasztfiú fn Parasztcsalád fiúgyermeke. Parasztforradalom fn Tört Parasztfelkelés.

 Dózsa.jpgA magyar értelmező szótár értelmezésében a versben benne rejlő társadalmi vonatkozás a paraszt és úr egymásra vonatkozása és ezek feszültséggel teli tartalma benne van a „nem nemes személy”, a „parasztok felkelése a földesurak ellen. A Dózsa féle parasztfelkelés.” „Parasztforradalom” értelemben. Magyarul érezzük a vers osztályharcos indulatát, a szóból is, de érezzük e ugyanezt idegen nyelven?

Mindaz, ami a magyar anyanyelvű számára a szóban „rezeg” az idegen nyelven az „egyszerű szó – szó” fordításával elvész, s ezt látjuk, ha megnézzük, mit tud angolul a magyar anyanyelvű a paraszt szóról, ha a szótárból megtanulta a szó „jelentését angolul”.  A Magay- Országh féle Magyar-angol kéziszótárban:

paraszt n 1. Ált. peasant, countryman 2. Sakkban pawn 3 . Elit. (faragatlan személy) boor(ish fellow, lout)

meaning-of-life_1.jpgAzt látjuk, hogy nem tanulta meg a szó „jelentését”, mindazt, ami az anyanyelvén jelent,  nem tanulta meg az idegen nyelven. Hacsak angolul nem ugyanazt a többet „jelenti” nem ugyanúgy rezeg ez a többlet, a peasant szóban, mint a magyar paraszt szóban. Aki így beszél „angolul” még nem beszél az angol kultúra nyelvén, még magyar értelemmel, jelentéssel gondolkodik, neki még a jelentés magyarul van, de tud rá egy angol szót is. Akkor beszélne az angol jelentés értelmében, ha tartósan benne élve az angol nyelvben, a szóhoz kötődő sokféle nyelvhasználatból adódó sokszínű jelentési alternatívák között tudna e szóval beszélni és érteni. Ebből már most azt állíthatjuk az egy szó és a neki megfelelő „egy” valóság elve megdől. A szó jelentése többféle lehet, s ezt a szavak használatának környezetéből, mondatból, mondatokból, lehetséges jelentésekből áll. Én inkább jelentésfelhőnek nevezném mindazt a lehetséges „rezonáló” jelentést, ami egy szó szókapcsolat kimondásával megjelenhet az anyanyelvi beszélő, vagy a nyelvet jól beszélő számára. A jelentések hálójában mindez „rezeg” magyarul.

Nézzük meg az angol Longman értelmező szótár szócikkét.

Peasant 1. A person who works on the land  …  one who owns and lives on a small piece of land. 2. Infml derog a person without education or good manners: Don’t be such a peasant!

 Az osztályharcos élét itt sem találjuk a szónak. Lehet, hogy van ilyen „jelentése” az angolban is, ezt azonban e szótárakban nem találtuk meg. Lehet, hogy azért, mert a Longman kisebb szótár, s nem írtak bele mindent a jelentésfelhőből. Lehet azért is, mert a magyar értelmező szótár osztályharcos nyelvű korban és időben íródott Magyarországon 1975-ben. Az akkori magyarországi beszélők számára azonban ez volt az élő nyelv. Nézzük meg az „úrvezető” szóból az „úr” rész szótári „jelentését. Azért ezt, mert ez áll a paraszt - úr - koldus sorozat tengelyében, ezzel rezonál a vers a társadalmi különbségekre.

Úr fn 1. A kizsákmányoló osztályhoz tartozó ember, a hatalom birtokosa. A régi világ urai. Vagyonos, befolyásos ember. Adja az urat. A kizsákmányoló osztály erkölcsi eszményeinek megfelelő férfi. Igazi úr.

gentleman.jpgAz angol szótárakban nem találtam ilyen uralkodó osztályra utaló kifejezéseket. A gentleman szó inkább viselkedési kategóriaként szerepel. A földbirtokos pedig osztály-semlegesen, mint tulajdonos jelent meg. A többi magyar értelmezésben nincsen a keresett uralkodó osztályra utaló értelem. S nézzük az „úrvezető” szót magyarul és angolul, mindhárom szótárban, mindkét nyelven, a saját autóját vezető személyt jelenti. Az úrvezetőt angolra „driver”-nek fordítjuk, s itt már elveszik belőle az úr összetevő.

A magyar nyelven adott lehetőség a társadalmi különbségek kifejezésére a másik nyelven elveszik (lehetnek ott persze más lehetőségek), s ebből az következik, hogy az esetünkben adott szónak, szavaknak nem azonosak a különböző nyelven adott jelentéseik.

A költő élve a nyelv lehetőségeivel a paraszt - úr(vezető) - koldus sorozatban a paraszt szó úri ellentétpárjára utaló úrvezető szót azért használhatja, mert az úrvezető szó periférikus jelentésében az úr és az úrra rezonáló sokféle osztályharcos utalás is megjelenhet. Ezt persze nem bízza a véletlenre. Már az első mondatban sem. 

Öreg eperfa áll az út felén,

Zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.

dozsa301.jpg Ez a paraszti dajka hős. A szó magyar értelmező szótárbeli jelentésénél két olyan használat van, amelynél a hős jelzőnek értelme van. A hős harcban értelmes szó. S ez a harc a paraszt szó használata esetén a parasztfelkelés használathoz köthető.  Ez a hős szó használata az uraik elleni harcról szóló beszédben értelmes szóhasználat. Ez után az: „Úrvezető vigyázz!” – folytatás az osztályharcos értelmezés jelentés-teli tartományába esik, s nem a saját autóját vezető személyt (driver) figyelmeztetik itt. Nemcsak úrvezető vigyázz irányú értelem lehet itt, hanem úr vigyázz értelem is. S e figyelmeztetés így nem is biztos, hogy figyelmeztetés. Lehet éppen, hogy fenyegetés. Lehet osztályharcos fenyegetés.under the tree.jpg

De lehet egy nem osztályharcos értelem is:

Más élmény nagy sebességgel a kemény törzsnek csattanni úrvezetőként, mint lassan, koldusként, az út szélén ballagva egy kellemes nyári délutánon, megpihenni az eperfánál, s enni az édes lágy gyümölcsből. Épp az az izgalmas, hogy lehet játszani e lehetőségek között. Az egyszerű jelentés mögött megláthatunk valami mögöttest.

Fokális és járulékos tudatosság

Különböztessük meg Polányi Mihály[1] segítségével a tudatosság két fajtáját: a fokális és járulékos tudatosságot. A fókuszált tudatosságban vannak a vers direkt eredeti szavai, mondatai, és ennek peremén a járulékos. A fokális tudatosság a járulékos tudatosság hálójában kapja meg a komplex értelmét, mintegy abban létezik.fokális 1.png

Ha a fokális figyelmünket áthelyezzük a paraszt, parasztfelkelés összefüggésre, akkor a vers kerül a járulékos tudatosság státusába. És a korább megfogalmazott összefüggések is a háttérbe kerülnek (az ábrán szürkülnek). És a példában előbbre kerül az urak és parasztok viszonya ezt egy újabb fehér nyíl mutatja az ábrán.

fokális 2.pngMiközben a fokális tudatosságunk állandóan változhat, a hátterében van egy állandóbb kulturális beágyazottsága, „bele-szövődöttsége” mindenfajta figyelmünknek, fókuszált tudatosságunknak. A háttérben ott van a kultúra teljes szövedéke. Ezért lehet, hogy máshogy olvassa egy mai fiatal, akinek már nincs ilyen osztályharcos szótára. S lehet, hogy az „osztályharcos” József Attilát se ismeri, s el se indul a gondolkodása azon az úton, ami itt látható.

Kapcsolódó sorozat Egyre többet meetingelünk. Jó tudni, mit csinálunk!

Felhasznált irodalom

elhavazva.jpga szöveg kis változtatással megfelel az "El vagyunk  havazva című könyvem egy részletének. ("El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) http://www.typotex.hu/konyv/domschitz_matyas_el_vagyunk_havazvapolányi.JPG

[1] József Attila: Eszmélet. 

[1] Polányi Mihály: Személyes tudás. I.-II. Atlantisz. Budapest. 1994.

Képek

http://www.pinterest.com/pin/27443878953197407/

http://www.framedcanvasart.com/product/love-meaning-color.html

http://www.jakk.hu/nevado.php

http://www.motorrevu.hu/blog/john_McField/feudalizmus_a_targyaloteremben_avagy_tekintetes_biro_ur_rousseau_forog_sirjaban

http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy-f%C3%A9le_parasztfelkel%C3%A9s

http://www.123rf.com/photo_16982796_abstract-word-cloud-for-meaning-of-life-with-related-tags-and-terms.html

http://www.123rf.com/photo_16982796_abstract-word-cloud-for-meaning-of-life-with-related-tags-and-terms.html

http://vi.sualize.us/modern_man_illustration_art_drawing_picture_z6Qf.html

http://www.erepublik.com/en/article/talpra-paraszt-h-a-kasza--1026968/1/20

http://balahere1951.blogspot.hu/2010/01/sitting-under-greenwood-tree.html

Szólj hozzá

közösség kommunikáció együttműködés hálózat gondolkodás bölcselet értelem értékek információs társadalom immateriális vagyon hetedik világ kommunikatív racionalitás hálózati munka