2014. máj 24.

Az erőforrások. Milyen munka társadalmát építjük? 3.

írta: Domschitz Mátyás
Az erőforrások. Milyen munka társadalmát építjük? 3.

A tőke problémamegoldó felkészültség

A "Milyen munka társadalmát építjük?" kérdés igényli azt, hogy megértsük, hogy mivel dolgozunk, s mi mindent hozunk létre a munkával. Problémamegoldó felkészültségekre támaszkodunk, s ilyeneket hozunk létre.

A problémamegoldó felkészültség a szervezet értékéhez sorolható dolog. Értékesebb az a szervezet, amelyben több problémamegoldó felkészültség van. A felkészültségeket manapság a szervezet immateriális vagyonához sorolják. Ez a felkészültség rokon a hasznosság és a használati érték fogalmával.

lexikon.jpgA hasznosság „(közg) a javaknak az a tulajdonsága, hogy emberi szükséglet kielégítésére alkalmasak.” használati érték, a „hasznosság szinonimájaként elsősorban a marxista gazdaságtanban használt, de A. Smith-től származó kategória. Az áru kettős természetének egyikét jelöli, azt, hogy közvetlenül v. közvetve emberi szükséglet kielégítésére alkalmas. Az áru másik jellemzője a csereérték, ill. érték. ”

Az idézeteknek van egy olyan árnyalata, mintha ezek fizikai tárgyak lennének. Ám  vannak olyan szükségletek, amelyekhez nem tárgyakra van szükség. A kulturális és társadalmi tőke elméletei éppen ezekre keresik a magyarázatot. A továbbiakban minden problémamegoldó felkészültséget  tőkének nevezek. Ez a szervezetek vezetői és a szervezetfejlesztők számára azt jelenti, hogy a dolguk e tőke növelése. S hogy miféle ez a tőke, azt elemezzük a következőkben. Messzebbről kezdjük, de azért, hogy jobban értsük.

Problémamegoldó felkészültségek

ősemberek.jpgKépzeljük el őseink egy éhező csoportját, akik már tudnak kommunikálni. Felderítőket indítanak több irányba, hogy keressenek élelmet. A felderítők visszaérkeznek, s az egyikük azt mondja:

„Hegy túl őzek nyom”

A felderítőnek ez a tudása problémamegoldó felkészültség - ami most már tudjuk: tőke. Őseink megértik a mondatot, s elindulnak a nyom után vadászni. A példában a törzs tagjai részesedtek – a felderítő felkészültségében, amely az élelemhez vezet.

Elemezzük, hogy mi mindennek kell a mondatot megelőzően teljesülni ahhoz, hogy ez a megértés megtörténjen.

Miért ismeri fel a felderítő a talajon az őz nyomát?

őznyom.jpgElőször is a nyomot észreveszi. Ott van valami, amit a felderítő „nyomnak” tekint. A látóterébe bekerülő sok más vizuális ingerből kiválasztja azt, ami számára a nyom, s elhanyagolja a többit. S amit ezután így lát, azt összekapcsolja a közelben lévő őzek képével, mert erre utal a nyom utal. Ebben az összekötésben is van egy előzetes tudása.

Megtanulta korábban. Képzeljük el felderítőnket még gyerekként az apjával az erdőben, amikor az apja számára megmutatkozik egy „nyom”. Az apa azt mondja:

„Nézd, ez itt egy őz nyoma!” - s valószínű, a kezével is mutatja, s maga is odanéz, s ekkor az történik, hogy a gyermek is odanéz (a tekintetkövető reflex biológiai örökségünk), és közben hallja a hangsort. A „nézd!” felszólítás, és a tekintetkövetés biztosítja, hogy az apa és a gyerek ugyanarra a valóságszeletre fókuszáljon a figyelmével, s ezt a valóságszeletet kiválasztják a többi vizuális inger közül, s e kiválasztott valóságrészt megtanulja a gyerek különállóként észlelni, és ezt az elkülönített valóságszeletet „ez itt az őz nyoma” hangsorral köti össze.S, ha korábban megtanulta egy hasonló jelenetben az őzet észlelni, és az „őz” hangsort ehhez rendelni, ebben a mostani mondatban az őz nyoma és az őz összekapcsolása is megtörténik. Ez az összekapcsolás "a" szimbolikus felkészültség. A kölcsönös megértésről részletesebben olvashatsz itt.

llok-at.jpgA „nézd!” felszólítás pedig azért hangozhat el, mert az apa szerint a gyerek képes nézni, s a neki mondott mondat utal arra, hogy képes érteni a mondatot. A gyereknek mondott mondatban benne van az a feltételezés, hogy az embertársunk képes ugyanúgy látni – azaz – figyelmét ugyanarra fókuszálni, s képes e fókuszált látásokat, a hallott mondatok által szándékosan vezérelni. Hasonló belül, mint én.

Michael Tomasello szerint éppen ez a képességünk az, ami alapvetően megkülönböztet minket a főemlős társainktól. Szerinte ez a döntő abban, hogy a biológiai evolúciónk mellé belépett a kulturális evolúció. A mi példánkban lehet, hogy a főemlős társaink is képesek a „nyomolvasást” saját tapasztalatokból kialakítani, de nem képesek ezt a tapasztalatot átadni társaiknak. Éppen e képességük hiányzik hozzá.

S ha visszatérünk oda, ahol a felderítő visszaér a törzséhez, s azt mondja, hogy „Hegy túl őzek nyom”, akkor már értjük, hogy a mondatot hallók elképzelnek látnak belső képükkel egy nyomot a hegyen túl, ami őzekre utal. A mondat elhangzása által ugyanúgy képesek ezt elképzelni, mintha maguk látták volna. A csoport részesedett társa felkészültségében. És ez döntő evolúciós lépcső. Nem kell mindent magunknak felfedezni, támaszkodhatunk társaink (s köztük elődeink) felkészültségeire.

3. Az ember maga teremtette világa

A nyelvi tudásátadás  miatt az emberek kialakítanak egy olyan felkészültségrendszert amelyek segítségével megtanulják differenciáltan észlelni és konstruálni világukat, és ezt át is tudják adni társaiknak.

Tárgyak evolúciója

A tárgyakban célok elérésére alkalmas felkészültség van. Olyan, amellyel valamilyen fizikai természeti problémát is megoldunk. Az emberi nyelvhasználat révén ez a képesség is kibővül. Az őz példájához hasonló módon átadhatók a természetben található nyersanyagok, növények, állatok ismeretei. "Ez a kő, ez meg a baltakő", s ezzel a sokféle kő közül kiválasztható a baltakészítéshez alkalmas kő. De elkülöníthetők az igék is, "pattintás", "ütés", stb. S az anyagok és a megmunkálásukkal kapcsolatos igék differenciálódása, fejlődő technológiát jelent. S ez alapozza meg máig hatóan a technológiai tudás evolúcióját. Ez történik ma is minden gyárban, minden munkahelyen.

630px-LearnLanguage660.jpgA szimbolikus evolúciója

A szimbolikus  használata miatt a tapasztalat megosztható a társakkal. Így minden generáció átveszi elődei tapasztalatát. A természetet egyre differenciáltabban észlelik, s így differenciáltabban tudják manipulálni. A differenciálódó nyelvhasználat lehetővé teszi például a kő megkülönböztetése mellett a "kemény kő", "éles kő", "balta kő", "érc", "vasérc", megkülönböztetését, s ez fejleszti a technikát. Lehetővé válik a növények, s tulajdonságaik differenciált megkülönböztetése.

A differenciálódó nyelvhasználat a technikai műveletek finom megkülönböztethetőségét és átadhatóságát is támogatja. E finomodó megkülönböztetések lehetővé teszik a kézmozdulatok és tekintetek finomodását. A fejlődő szimbolikus fejleszti a tárgyi kultúrát, ami újra fejleszti a szimbolikust … Ez együtt - a kultúra - pedig túlélést fokozó felkészültség. A differenciálódó szimbolikus segítségével az ember külső és belső valóságot észlelő és kommunikáló képessége is fejlődik. Az  emberi világnak egy új szegmense jön létre, s hozzáadódik a fizikai világhoz. Ez az emberek szimbolikus felkészültségeinek a világa. 

Az értékek és az értelem evolúciója

Van egy harmadik oldala a példának, amelyet eddig nem tettem explicitté.

Leíró szándékkal mondta az őzekre utaló mondatát, az apa „Nézd, ez itt egy őz nyoma!” A mondatnak volt egy felszólító, egy leíró szándéka. E "szándék"-összetevő nélkül nincs őz és nyom észlelésének kapcsolata. Kell

  • szándék a kommunikációra,
  • e kommunikációs szándékot meg kell érteni a befogadó félnek,
  • s akarni kell a mondattal kifejezett helyre irányítani a figyelmünket.

Feltehetően a felderítő a törzs tagjaként szándékozik együttműködni a többiekkel, s e szándéka is problémamegoldó felkészültség.

meaning-of-life.jpgÉs ha e szándékokról is lehet beszélni, annak komoly következményei vannak. Például „nézd”, „helyes”, „helytelen”, lásd”, „tudd”, „szeresd”, „akard”, „ne akard”, stb., „ne így, hanem úgy” - tartalmakról folyó beszéd okán e szándékok is differenciálódó rendszert tudnak alkotni. A differenciálódó nyelvhasználat a szándékok elkülöníthetőségét és megbeszélést teszi lehetővé. S kollektíven alakíthatóvá tehetők maguk a szándékok is. Ez később az emberek helyes szándékainak leírásaivá, az értékes és értéktelen cselekedetek majd ezeken alapulva intézményeivé válhatnak. (később erkölccsé, joggá, stb.) Megbeszélhető, hogy minek van értelme, s minek nincs. S ez az emberi problémamegoldó felkészültségek harmadik oldala. 

Így három dimenziósnak mutatkozik felkészültségeink - a tőke - tere. Értékek eszközei a célok, célok eszközei az eszközök, s a munkafogások, s értékek célok eszközei a reprezentációk, ahol a cél a közös belső képek összehangolása..

Nem véletlenül nem azt írtam, hogy harmadik összetevője. Az eddigiek alapján az emberi teremtett világ három oldalúnak mutatkozik. Ám egyik oldal sincs a másik nélkül. Az ember tárgyakat alkot, s e tárgyak alkotásában benne van a szimbolikus és e tárgyak alkotásának is van helyes és helytelen módja és van értelme. Ez az értelem maga is olyan, amelyet a szimbolikus segítségével lehet egyre differenciáltabban elképzelni.

Amikor az apa azt mondja a fiának, hogy „Nézd, ez itt egy őz nyoma!” akkor mindkettejük számára adott egy apa-fiú viszonyrendszerben egy sor viselkedési norma, hogy mi a dolga az apának, mi a fiúnak, miért helyes megtanítani a fiút, mi a kötelessége itt a fiúnak. Adottak számukra kollektív intézményes előírások a helyes szándékokról. Adott az apa számára egy tanult tudás a nyomokról állatokról, s adott a nyelv, s a fiú számára biológiai örökségként adott ezeknek a megtanulási képessége. S később ha vadászni is fognak a vadászathoz és az őzek feldolgozásához ott vannak a tárgyaik.

ősember.jpgŐseinknek ez a felkészültség halmaza lehetővé tette, hogy

1. egyre differenciáltabban észleljék természeti és konstruált világukat és ennek révén egyre differenciáltabban tudják manipulálni természeti és konstruált tárgyi világukat. E kettő együtt alapozta meg az ember technikai fejlődését.

2. a szimbolikus révén egyre differenciáltabban képesek megosztani egymással tapasztalataikat, így egyre bonyolultabb szimbolikus valóságot képesek alkotni, ez hat a technikai fejlődésre, de hat a tudomány, a művészetek, stb. fejlődésére, egyre kiterjedtebb az ember szimbolikus világa. Egyre mélyebb a munkamegosztás, s az újabb generációk elsajátítják elődeik tapasztalatát, és egyre nagyobb (megosztott) tudásbázison élnek.

3. a gazdagodó szimbolikus segítségével új és új konstrukcióit hozzák létre a helyesnek tartott szándékaiknak, s differenciálódnak az ezeket hordozó intézményeik. Kialakul és differenciálódik például az erkölcs, a jog, s a vallások. Ebben az emberi társadalom, a cselekedetek, a dolgok az értékek hierarchikus rendje épül, amely a cselekedetek koordinációját, rendjét szabályozza. Ez is problémamegoldó felkészültség.

Ez a hierarchikus rend minden társadalomban vallásos alapokon is alakult. A nem hívők számára ez  a vallás is emberi alkotás, a hívő számára  egy transzcendens létező megmutatkozása. Ez is felkészültség, mert segítségével könnyebben teremthető rend.

A három dimenziós tőke

Az ember

  • konstruálja a tárgyakat. A tárgyakkal fizikai természeti problémákat oldunk meg valamilyen cél, szándék érdekében, s a tárgyakkal való manipulációkban közvetlenül támaszkodunk a kommunikációra. Hiszen mindig céllal, szándékkal készítünk és használunk tárgyat, s a tárgyhasználat, készítés épít a kommunikációra, s ezért a szimbolikusra.
  • Konstruálja a szimbolikust. A szimbolikus segítségével közös reprezentációs problémákat oldunk meg. (amit én láttam, azt te is elképzelhesd) Eközben támaszkodhatunk tárgyakra (hangszál, palatábla, mobiltelefon,), s a szimbolikus használatában igyekszünk a hierarchikus „melyik a jobb” (reprezentáció, beszéd, fogalomhasználat, szignifikáció) rendjére is figyelemmel lenni. S mindig szándékkal használunk szimbolikust.
  • Konstruálja világunk értékkel teli hierarchikus rendjét. Manapság ezt a harmadik dimenziót tekintik társadalmi tőkének. Ennek segítségével közös értelmi problémákat oldunk meg, s ennek segítségével priorizálási „melyik a jobb?”, melyik az értelmesebb,helyesebb típusú problémákat oldunk meg.

E kommunikatív együttműködésben kialakult így például a „vadászat” több személy által hordozott komplex tudása, ami fokozatosan elkülönülhet az egyes hordozóktól, de nem különülhet el a csoport egészétől. A „kovácsolok” cselekvések sorozatából kialakul a „kovácsolás” komplex tudása és így tovább. Így e komplex tudások túlélhetik személyes hordozóikat, mert reprezentációjuk a csoportban van. E munkamegosztásból adódó felkészültségek egymásmellettisége révén kialakulhatnak új és új kollektív ágensek (csoportok, szakmák, szervezetek, nemzetek, nemzetek közötti szerződések, ezek rendszere, államközösségek). S kialakul az emberiség globális társadalma.

3d tudások.bmp

Az emberi problémamegoldó felkészültségek így három dimenziós társadalmi teret alkotnak. Ez az emberiség problémamegoldó felkészültségeinek a tere. Minden társadalmi cselekvés ebben a felkészültség térben konstruálódik, erre alapoz, és ezt teremti újjá.

A tőkét kommunikatív-társadalmi természetűnek mutattuk be. A tőkének ez az alap-esete. A tőke társadalmi, a „nem társadalminak” tekintett tőke a különös eset.

Társadalompolitikai következmények

A társadalmak e három dimenziós tőkével élnek. A társadalom fejlesztése e tőkék fejlesztését jelenti. Gyakori hogy egy egy időszakban a társadalmi tőke egyik, máskor a másik oldalára helyeződik a rangsor.

  • Hiba volt például, hogy oktatásban háttérbe szorult a reál és természettudományos, gyakorlati tárgyak oktatása, s ez a felkészültségek - a tőke tömbjét a technikai oldalon szűkítette, vagy legalábbis nem növelte, s munkaerőhiányt okozott az iparban. Nehezebb megtölteni a munkahelyeket hozzáértő szakemberekkel, s nehezebb a gazdaságnak növekedni.
  • kocka.jpgHiba, az is, ha egyoldalúan az anyagiak növekedésére figyel egy társadalom, s elfeledkezik a magasabb rendű értékrendről, és a tudás növeléséről, mert ez is csökkenti a társadalom tőkéjét. A társadalmi tőke tömbje "laposabb". Például meglátszik az adóelkerülési hajlandóságban, a korrupción, a tőke eltüntetésében. Az anyagiak túlzott felértékelése amennyiben leértékeli a többi tényezőt, szegényíti anyagiakban is a közösséget. Csökken a szolidaritás, szétesik a társadalom gazdagokra és szegényekre, majd kis csoportokra, majd egyénekre. A "politika nem erkölcsi kategória" jelszava hatalmas károkat okozott a társadalomnak.
  • Újabb hiba, ha a magasabb rendű értékek megélését segítő közismereti tantárgyak óraszámát, s a tankötelezettség határát csökkentjük, a reál oktatás jelszavával. Ez is csökkenti a tőke tömbjét,a magasabb rendű értékek felől.
  • 3d_5.jpgE harmadik dimenzióban alakulnak ki az emberek értékei, céljai, motivációi. Itt alakul ki a bizalom, vagy a bizalmatlanság. Bízhatunk e egymásban, a jogban, az adott szóban, jogállamban, az intézményekben, a tulajdonszerzésben. Bízhatunk e, abban, hogy a médiumokban az igazságot halljuk. S ha mindezekre  igen a válasz, motiváltak vagyunk "hajtani". Azt látjuk e hogy a magas teljesítményű munka érvényesül, vagy a korrupció. Megsegítjük e a szegényeket, vagy elzavarjuk őket a közterekről. Ellentmondásosnak látszik, hogy a jobban teljesítő gazdaságokban nagyobb a szolidaritás, és kisebb a korrupció. Állítom, hogy az erkölcs és a szolidaritás gazdasági hatóerő, s nem a gazdagság hozza létre a szolidaritást. E dimenzióban kell azt is kialakítani, hogy az emberek boldogulásában mennyi az állami szerepvállalás és mennyi a magánerő szerepe. S ez is területenként különböző.

E felsorolásból az is kiderül, hogy az anyagiak növekedésének nem az anyagi oldal a fő forrása, hanem a másik kettő, ha a másik kettőt nem fejlesztjük, nem fejlődünk anyagiakban sem.

Szervezetfejlesztési következmények

Mindazt amit a társadalomra elmondtunk igaz a szervezetekre is. A szervezeti tőke is három dimenziós. A szervezetek vezetőinek dolga a szervezet tőkéjének növelése, bár lehet, hogy a tulajdonosokat sokszor csak az anyagi növekedés érdekli, látszik, hogy ennek a másik kettő a forrása.

  • A vállalatok tudják, hogy képezniük kell az embereket, bár a jelenleginél "készebb" munkaerőt szeretnének kapni az oktatástól. Viszont olyan speciális az igényük, hogy ilyet nem képes az iskolarendszer kibocsájtani. Akkor járnak jól, ha a szakmában széles látókörű, tanulni képes, problémamegoldó, idegen nyelveket beszélő, s csapatmunkában otthonos, kezdeményező szellemű munkavállalókat kapnak. Ha ezek a dolgozók könnyen beletanulnak a konkrét munkába. De a felsoroltaknak csak egy része természettudományos felkészültség, a munka már csapatmunka, s ez a kommunikatív problémamegoldó képességeket igényli.
  • Rosszul motivál az a szervezet, amely csak az anyagiakra helyezi a hangsúlyt. Mert az emberek nem (csak) pénzért dolgoznak. Biológiai örökségünk, hogy közösségi lények vagyunk, s ezt a magántulajdonos motivációs rendszer sem szünteti meg. Sőt a bonyolódó munka megköveteli a másokkal való együttműködést, s ez jobban működik, ha a közösségi örökségünkre támaszkodunk. A jó közösségi alapú együttműködésnek megjönnek az anyagi eredményei is.
  • A szervezetek kis társadalmak, s ezek vezetése nem megy csak a természettudományos megközelítéssel. A szervezetek techno-szociális rendszerek. A vezetők (mikro) társadalmak vezetői, s nem technikai rendszereké. Hibás, ha a szervezetek emberi oldalára úgy tekintenek, mintha technikai rendszer lenne.
  • A szervezeteknek ezért építeniük kell a szervezeti tőke közösségi harmadik dimenzióját is, mert az emberek olyan lények, akik közösségekben vannak otthon.

Ezért a szervezetfejlesztés is olyan szaktudást igényel, ami figyelembe veszi e szervezeti tőke mindhárom dimenzióját, hogy a szervezeti tőke tömbje ne legyen "lapos". Mindez a szervezi tőke három dimenziós fejlesztését igényli. De e fejlesztés nem csak szövegelés, előadás, (mert az csak egy dimenzió), hanem cselekvés. Itt érdeklődhetsz.

Életvezetési következmények

Egyéni életünkben is szükségünk van a problémamegoldó felkészültségekre, s ez is tőke, s három dimenziós. Erről egy későbbi bejegyzésben a holonikus életvezetés című sorozatban hamarosan olvashatsz. ha életünk minőségét fejleszteni akarjuk, akkor figyelni kell az anyagiak fejlődésére, a tudásunk fejlesztésére, s kapcsolataink, értékeink, közösségeink fejlődésére is. Életünk különböző területein akarunk sikeresek lenni.Ezek a területek az életem legfontosabb szerepei.

  • Az anyagiak területén, ez nekem a "gazdálkodó" szerepem;
  • a tudás fejlesztésében a "tanuló";
  • s a közösségi kapcsolataim területén több is:, a "barát", a "társ", az "apa", a "tréner-tanár", s a "közéleti"

Vannak még ezen kívül szakmai szerepeim, s mindegyiken célokat tűztem ki, s többé kevésbé az ezeken a szerepeken megfogalmazott célok elérésén dolgozom.

Folytatás: egyenlőtlen hozzáférés a javakhoz.

 **************************************************************

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Forrás:

  • elhavazva.jpgDomschitz Mátyás: "El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) itt:
  • Domschitz Mátyás: Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. in.: Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya Tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Horányi Özséb 70. születésnapjára. c. kötetben. Typotex, Budapest, 2012.http://www.typotex.hu/konyv/a_kommunikativ_allapot
  • Tomasello, Michael: Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó Budapest, 2002.
Képek:
  • http://www.colourbox.com/image/ancient-people-hunted-wild-animals-on-a-white-background-image-3375136?utm_expid=22365066-38.j3VkgN-zRgCMRMAFvmd_kg.0&utm_referrer=http%3A%2F%2Fwww.google.hu%2Furl%3Fsa%3Di%26rct%3Dj%26q%3D%26esrc%3Ds%26source%3Dimages%26cd%3D%26docid%3DcByIZ6233kWKiM%26tbnid%3DycdoAFbI6xcdGM%3A%26ved%3D0CAEQjxw%26url%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.colourbox.com%252Fimage%252Fancient-people-hunted-wild-animals-on-a-white-background-image-3375136%26ei%3Dtl1_U8-2EsPmPOrlgegM%26bvm%3Dbv.67720277%2Cd.bGE%26psig%3DAFQjCNHe4Kv_WmhkowgyvIHezo1ynByNeQ%26ust%3D1400942353062378
  •  http://varazslatosmagyarorszag.hu/index.php?oldal=kepgaleria&kepid=5262&kereso=&np=&ido=&fotos=&tag=&palyid=57&ev=&kat=
  • http://howto.wired.com/wiki/Learn_a_New_Language_Fast
  • http://jonathanisaacs.com/2013/07/27/what-is-the-meaning-of-life/
  • http://navajopeople.org/blog/keet-seel-kiet-siel-broken-house-in-navajo/anasazi-ancient-pueblo-people-1/
  • http://www.colourbox.com/vector/sketch-of-boy-and-girl-cheek-to-cheek-look-at-the-front-vector-2979832?utm_expid=22365066-38.j3VkgN-zRgCMRMAFvmd_kg.0&utm_referrer=http%3A%2F%2Fwww.google.hu%2Furl%3Fsa%3Di%26rct%3Dj%26q%3D%26esrc%3Ds%26source%3Dimages%26cd%3D%26docid%3D5piUHEY-ubSMDM%26tbnid%3DLsNMn3VSrbC7vM%3A%26ved%3D0CAEQjxw%26url%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.colourbox.com%252Fvector%252Fsketch-of-boy-and-girl-cheek-to-cheek-look-at-the-front-vector-2979832%26ei%3DVml_U8fCKYjiO_PXgKAL%26psig%3DAFQjCNE2dhhpMSGRuv8i5x99vE4_XNtlmw%26ust%3D140094515130463
  •  http://theballyblog.com/unsolved-mysteries-wh/tollund-man-illustrations/3856060
Szólj hozzá

közösség munka kommunikáció felsőoktatás tanulás társadalom világ fejlesztés fejlődés életvezetés tőke szervezet szolidaritás értelem csapatépítés tudástársadalom szervezetfejlesztés problémamegoldás emberi erőforrás tudásszervezet technoszociális balanced work life