2014. jún 17.

Milyen munka társadalmát építjük? Sorozat

írta: Domschitz Mátyás
Milyen munka társadalmát építjük? Sorozat

"...valamit létrehozni, valami újdonságot, valami többet megérteni, ez még egyszer, elvárásként ezt nem lehet megfogalmazni, másokkal szemben. De igazából ilyen társasággal jó együtt dolgozni." (cégvezetői interjúrészlet)"

Elindítottam egy sorozatot, hogy jobban lássuk miféle munka társadalmai épülnek a XXI. században. A sorozat most  a 15. résznél tart. Összefoglalóját e szövegben olvashatod.

Milyen munka társadalmát építjük? 1.

may-day-2008.jpg„De nyilván az értékválasztásaimban, az emberkiválasztásban, ha új embert veszünk fel, ezek engem biztos, hogy mozgatnak, bár ezek leírt szabályként nem fogalmazódnak meg. Merthogy alapvetően azt tartom szerencsésnek, ha valahol az élet értelme között megjelenik, hogy egyénileg is fejlődjek és ezt meg is fogalmazom magamnak, hogy ez mit jelent. És a fejlődés persze lehet ilyen mindenféle nem csak kreatív dolgokban való fejlődés, de szerintem elengedhetetlen része az egésznek a kreatív fejlődés. És valamit létrehozni, valami újdonságot, valami többet megérteni, ez még egyszer, elvárásként ezt nem lehet megfogalmazni, másokkal szemben. De igazából ilyen társasággal jó együtt dolgozni." (cégvezetői interjúrészlet). Itt olvashatod részletesen.

cost value.jpeg

A munka hozzáadott értéke. Milyen munka társadalmát építjük? 2.

Általános tendencia, hogy a termékekben egyre nagyobb hányadot képvisel a fizikai munka mellett a beépített tudás. A mérnöki tervező, szervező, technológiai munka, a minőségbiztosítási munka, a logisztika, a könyvelés, a menedzsment munkája. Ha a marketing, a brand építő, PR, kommunikációs munkát is ideszámítjuk, akkor még nagyobb ez az arány. Ha ezeket a munkákat Németországban vagy egy skandináv országban végzik el, akkor ez az érték ott keletkezik. Ott lesz belőle nyereség, az államnak nyereségadó, az állami bevételből jobb egészségügy, iskola, felsőoktatás és sok más. Ott lesz belőle a vállalkozói, tudásmunkás jövedelem, s ezt ott fogják elkölteni. A fogyasztásban ismét keletkezik fogyasztási adó (ÁFA), amiből ismét állami bevétel. Az ott elköltött fizetésből élnek az ottani kereskedők, szolgáltatók és árutermelők.
„Minek ennyi diplomás?” – kérdezte a facebookon egy kommentelő, aki szakács egy pizzériában. A fenti példában a skandináv pizzériás is jobban él, ha több tudásmunkás él a környékén, mert több a környezetben elkölteni való jövedelem. S ha idehaza olyan nemzeti és közoktatási stratégiát építünk ki, amelyben az alacsony végzettségű bedolgozó fizikai munkára építünk, kevesebbet fog keresni a hazai pizzéria szakácsa is. Mert kevesebb érték keletkezik nálunk. Ezért kevesebb az adó, szegényebb az állam, szegény az egészségügy, a közoktatás. S a kisebb fogyasztás miatt, szegényebb a kereskedő, a szolgáltató, s szegényebb árutermelők élnek hazánkban. Jobban járunk, ha több a nálunk beépített tudásmunka.
Itt olvashatod részletesen.

ősember.jpgAz erőforrások. Milyen munka társadalmát építjük? 3.

"Hiba, ha egyoldalúan az anyagiak növekedésére figyel egy társadalom, s elfeledkezik a magasabb rendű értékekről, és a tudás növeléséről, mert ez is csökkenti a társadalom tőkéjét. Meglátszik az adóelkerülési hajlandóságban, a korrupción, a tőke eltüntetésében. Az anyagiak túlzott felértékelése amennyiben leértékeli a többi tényezőt, szegényíti anyagiakban is a közösséget. Csökken a szolidaritás, szétesik a társadalom gazdagokra és szegényekre, majd kis csoportokra, majd egyénekre. A "politika nem erkölcsi kategória" jelszava hatalmas károkat okozott a társadalomnak.
Újabb hiba, ha a magasabb rendű értékek megélését segítő közismereti tantárgyak óraszámát, s a tankötelezettség határát csökkentjük, a reál oktatás jelszavával. Ez is csökkenti a tőke tömbjét,a magasabb rendű értékek felől."
Itt olvashatod részletesen.

 szegény gazdag.jpgEgyenlőtlen részesedés a javakban. Milyen munka társadalmát építjük? 4.

"a csak elosztásra koncentráló baloldali társadalomkritikai szemlélettel szemben, tudás-intenzív perspektívában is kell gondolkodni. A baloldalnak nyitni kell a tudásmunkások felé! Olyan ökológiai és társadalomkritikai gondolkodásra van szükség, amely miközben korlátozza az öncélú anyagi növekedést, támogatja a szellemit. Ezzel a társadalom problémamegoldó felkészültsége úgy tud nőni, hogy nem terheljük jobban a természeti erőforrásokat. Mindenki művelődése a szellemi növekedést segíti.
Világ proletárjai olvassatok!"
Itt olvashatod részletesen.

Több és kevesebb tudás tőke. Milyen munka társadalmát építjük? 5.

ABCD tudás.png"minél többet tudunk, annál könnyebben tanulunk, mert annál nagyobb az új tudást befogadó háló.""A tudástőke természete különbözik az anyagi tőkétől.

  • Véges, hogy mennyi tudást tud egy ember elsajátítani. Az anyagi tőke esetében ilyen korlát nincs. Ezért a tudástőke nem halmozható fel olyan mértékben, mint az anyagi.
  • A bonyolult termelésben (világban) a problémamegoldáshoz szükséges tudás több, mint amit egy ember tudhat, ezért rá vagyunk utalva másokra, s a tudást közössé kell tenni. Ez a munka közösségi.
  • Ezért a tudástőke birtoklásában nem lehetnek akkora különbségek, mint az anyagi tőke esetében. A tudásmunka ezért is közösségi.
  • Minden tudásunk más tudások hálójába szövődik bele, s így létezik, s e más tudások ismét más tudásokba illeszkednek, s a mai internetes közösségi háló révén ez már egy globális szövedéket alkot.
  • A tudásomat ha megosztom, még nekem is megmarad, de másoknál többlet keletkezik. A tudásmegosztásból felkészültség többlet keletkezik. S ez a növekedés forrása. Ám ez a növekedés nem terheli pluszban a környezetet."Itt olvashatod részletesen.

Ha a házőrző farkassá változik. Milyen munka társadalmát építjük? 6.

protection money.jpeg"a neolitikus falu virágzása és békéje ösztönözhette arra védelmezőjét, hogy a házőrző kutya szerepét a farkaséra cserélje fel, és egy mind egyoldalúbb üzletkötés keretében úgynevezett „védelmi díjat” követeljen magá­nak. Viktoriánus őseink még hitetlenül csóválták volna fejüket az efféle jelenség láttán; de a mai Amerikában, ahol bandavezérek tartanak kezükben virágzó üzleti vállalkozásokat és erős munkásegyesületeket, és titokban óriási adókat vetnek ki a szórakoztató iparra, a közleke­désre és az építkezésre, és mindezt szemérmetlenül megvesztegetett bírák és rendőrök segítségével teszik, mi, saj­nos, olyan helyzetben vagyunk, hogy értjük ezeknek az ősi törzsfőnököknek sikerét. És a megfélemlített falusi lakosság beadta a derekát, nehogy „oltalmazói” még na­gyobb szerencsétlenséget hozzanak rá, mint a vadállatok, amelyekkel szemben védelmet ígértek." Itt olvashatod részletesen.

Elidegenedés. Milyen munka társadalmát építjük? 7.marx.jpg

Így már jobban látjuk, hogy a munkának sokféle társadalma van, s a kérdésünket, hogy "Milyen munka társadalmát építjük?" úgy tudjuk tovább pontosítani, hogy rákérdezünk:

  • elidegenedett, vagy értelmes elidegenedés nélküli;
  • tudásban szegény, vagy tudás-intenzív;
  • anyagiakban szegény (mértékletes), vagy anyagiakban bőséges
    munka társadalmát építjük.
    Itt olvashatod részletesen.

pregnant_2176694b.jpg

Az értelemmel teli élet. Milyen munka társadalmát építjük? 8.

"az az ember egészségesebb, akinek van terhe, amit felelősen cipelhet."
A logoterápia segít az embereknek, hogy megtalálják életük értelmét.
".. soha és semmikor nem az számít, mit várhatunk még az élettől, hanem pusztán az, mit vár még el tőlünk az élet." (Viktor Frankl)

Itt olvashatod a teljes szöveget.

kamasutra.jpg9. Értelmes és értelmetlen

„… arra a kérdésre, mi stimulálja a leginkább a potenciát és az orgazmust, a beérkezett 20000 válasz a legmegbízhatóbb stimulánsként a „romantikát” adta meg, tehát a partner iránti vonzalmat, szerelmet.” E kutatást Viktor Frankl, a logoterápia megalkotója idézi.

A reklámozók szerint a szex az egyike azon dolgoknak, amelyek vonzzák a figyelmünket. Így most adóztunk e kezdéssel a reklám törvényeinek, ám e szöveg mégsem (csak) az orgazmusról szól, de arról igen, ami az idézetben a „megbízható stimuláns” mögött van. Arról a valamiről írok, ami a nemi aktust szeretkezéssé teszi, ami az unalmas tanulásból izgalmas felfedezést csinál, ami a beszélgetést eszmecserévé, a munkát hivatássá, a hatalmat szolgálattá, a karácsonyt az ajándékozás örömévé, ami az életet emberivé teszi. Arról ami az éretlen – kapni akaró- szeretetet adni akaró éretté teszi. Ez az irányultság, önmagunkon kívülre – a másikra - mutat. Az értelemről lesz szó megint. Részletesen itt.

10. Birtokló és létező létmód

to make love.jpeg

"mindent magaménak szeretnék; hogy nem az osztozás, hanem a birtoklás okoz nekem élvezetet; hogy folyvást kapzsinak kell lennem, mert ha a birtoklás a célom, annál több vagyok, minél többet birtokolok; hogy mindenki mással szemben ellenséges vagyok - az ügyfeleimmel szemben, akiket becsapni, a konkurenseimmel szemben, akiket tönkretenni, a dolgozóimmal szemben, akiket kizsákmányolni szeretnék. Soha nem lehetek elégedett, hisz a kívánságaim végtelenek. Mindenkire irigykednem kell, aki nálam többet birtokol, és mindenkitől félnem, aki nálam kevesebbet.

Azonban mindezeket az érzéseket el kell fojtanom (mások és saját magam előtt is), hogy az a mosolygó, értelmes, őszinte, barátságos ember legyek, amilyennek bármelyikünk látszani akar." Részletesen itt:

11. Tőkekombinációk

technocracy01.jpg

"... a betanított munka nem képes tudással alátámasztott versenyképes minőséget létrehozni, s ezért árversenyre kényszerül. Akkor van itt a munka, ha elég olcsó. De a miénknél vannak olcsóbb régiók, s olcsóbb munkások. Ennek az egyszerű betanított munkának nincs számunkra jövője. Ilyen munka társadalmát nem érdemes építeni. De munkát kell adni a csak erre képes munkaerőnek, ezért kellenek a multik összeszerelő üzemei is.

A közoktatásnak döntő szerepe van abban, hogy milyen munkaerőt bocsájt ki. Ha a szakmunkásképzők csak egy szakmára, s egyszerűen képeznek, kicsi lesz a tudással való munkálkodás képessége. Ezt pedig a közismereti tantárgyak alapoznák meg. Ha ez nem történik meg, a dolgozók kiszolgáltatottak maradnak. Mert, ha a szakma elavul, nem tudják átképezni magukat. Márpedig ez egy életpálya alatt sokszor megtörténik." Itt:

bushman.jpg

12.  Közösségi munka társadalma

Közösségi lények vagyunk, s a mai szervezeteknek ezt tudomásul kell vennie. Akkor is, ha a mai szervezeteket nem lehet a régi közösségek módján szervezni.
Időnként ki kell lépni az elkülönült szerepeinkből, s mellérendelt viszonyban ember–ember módján együtt kell lennünk a munkahelyeken is. Valószínű, hogy a tréningek, csapatépítők, kirándulások, céges ünnepek és bulik éppen ezt a közösségiséget célozzák.
Régen a kollektívák gyakran „homogénre itták magukat”, s ez is jól rosszul, szolgálta ezt az igényt. Az elválasztó szerepeinkből való kilépés élményei egy időre újraalkotják a közösségi kapcsolatokat, amelyeket aztán a szervezetek újra felhasználhatnak. Itt.

rich_and_poor_color.jpg13. Az "embergép"

Van olyan munka (társadalma), ahol a dolgozók mindhárom tőke-összetevőtől meg vannak fosztva. A dolgozónak
• se tőkéje;
• se elég tudása;
• se hatalma, ezért mások hatalmának engedelmeskedve dolgozik.
Ez is munka alapú társadalom, a nincstelenek munkáján alapuló. A tipikus szereplők az úr és a szolga. Van rá esély, hogy sok polgártársunk számára ez épül.
Olyat kellene építeni, amelyben az embereknek
• van tőkéje, (polgárosodás)
• hatalma (demokrácia, jogállam)
• elégséges tudása. (közoktatás, felsőoktatás, tudástársadalom)

chaplin_1.jpg

"Pusztán" azért, mert ezek az élet feltételei. Ha ezeket nem birtokolják az emberek, akkor rá vannak utalva azokra, akik viszont rendelkeznek ezekkel. Ez a tőkeviszony - a kizsákmányolás - alapja.

Itt olvashatod részletesen.

14. Egyszerű munkán alapuló ipar

Van olyan termelés, ahol a munka három összetevője közül (anyagi tőke, tudás, értelem), csak az egyikre, az anyagi tőkére koncentrálnak.
Ez a modell gyarapodni akar, de ez csak anyagiakat jelent, s nem jelenti a tudás és a szellemiek fejlődését. Ráismerhetünk néhány újgazdagunkra. Itt.

15. "Döntsd a tőkét!"socialism-swedish-girls.jpg

A nyugati társadalmaknak a keleti „szocializmus” fenyegetése okán meg kellett tanulni, hogy anyagilag is áldozni kell a jólétre. A modell benne van az európai jóléti modellben, amelyben elidegenedést csökkentő okokból, ha nem is a „döntsd a tőkét” módján, de magas adóztatással jelentős újraelosztás történik. S ez versenyben van elidegenedettebb (s ezért „hatékony”) modellekkel.
A keleti diktatórikus "szocializmusok" fenyegetése megszűnt, s a tőkésosztály kevésbé hajlandó fizetni a jóléti állam költségeire. De ez erős európai hagyomány, s a jóléti állam körüli küzdelmekben hat. Itt olvashatod.

Hamarosan a tudás-intenzív (munka)társadalmakkal folytatjuk.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Szólj hozzá

oktatás közösség politika munka együttműködés gondolkodás társadalom boldogság fejlesztés fejlődés életvezetés bölcselet gazdaságpszichológia hatalom értelem munkaerőpiac coaching önmegvalósítás csapatépítés tudástársadalom elidegenedés szervezetfejlesztés motiválás emberi erőforrás Marx technoszociális