2014. júl 02.

Birtokló és létező létmód

írta: Domschitz Mátyás
Birtokló és létező létmód

Milyen munka társadalmát építjük? 10.

egoizmus_1.bmpAz értelem-teli élet és a modern kori elidegenedés jobb megértéséhez idézeteket mutatok be Erich Fromm: "Birtokolni vagy létezni?" című könyvéből. A munkát, s az életünket befoglaló értékekről lesz szó.

Azt a gondolkodásmódot kritizálja Erich Fromm, amikor az önzés magas helyre kerül az értékek hierarchiájában, s ettől várjuk a boldogságot.

Két hamis kiindulóponton alapul az ipari és fogyasztói társadalom

homo oeconomicus.jpg

  • A homo oeconomicus premisszáján, mely szerint az élet célja a maximális élvezet.
  • A gondviselés, a láthatatlan kéz premisszáján, mely szerint az önzés, a kapzsiság (rendszerré, például piaccá szerveződve) harmóniához vezet.

 „Miért nem teljesült a nagy ígéret?

Az, hogy a nagy ígéret nem teljesült, az indusztrializmus belső gazdasági ellentmondásai mellett magának a rendszernek két legfontosabb pszichológiai premisszájából fakadt; nevezetesen:

  • hogy az élet célja a boldogság, azaz a maximális élvezet, ami alatt minden kívánságunk vagy lehetséges személyes vágyaink beteljesülését értjük (radikális hedonizmus);
  • hogy az egoizmus, az önzés, a kapzsiság - olyan tulajdonságok tehát, melyekre a rendszernek létezése érdekében szüksége van - harmóniához és békéhez vezetnek.

hedonism.jpgA radikális hedonizmus a történelem különböző korszakaiban tudvalevően a gazdagok életmódja volt. Aki korlátlan eszközökkel rendelkeztek, mint például Róma és a reneszánszkori itáliai városok elitje; vagy éppen a 18. 19. századi Anglia és Franciaország arisztokráciája, korlátlan élvezetekkel próbáltak értelmet adni életüknek. És noha bizonyos korok bizonyos köreiben bevett szokás volt ez, egyetlen kivétellel soha nem a jólét (well-being) elméletéből fakadt, amelyet Kínában, Indiában, a Távol-Keleten és Európában a létet kutató nagy mesterek fogalmaztak meg.”

(Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni? Egy új társadalom alapvetése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 15. o.)

******************************

dagobert1.jpg„Elméleti meggondolásokból adódik, hogy a radikális hedonizmus az emberi természetet figyelembe véve nem a helyes út a boldogsághoz, és egyúttal megmutatkozik az is, miért nem. De ezen elméleti analízis nélkül is, a rendelkezésre álló adatokból egészen világosan kiderül, hogy a "boldogságvadászat" nem vezet jóléthez. Notóriusan boldogtalan emberek társadalma a miénk: magányosak, félelmektől gyötörtek, depressziósak, rombolók, függők vagyunk - olyan emberek, akik boldogok, ha sikerül agyonütniük az időt, amelyet szüntelenül meg akarnak spórolni.

Jelenleg a valaha is végrehajtott legnagyobb társadalmi kísérletet végezzük annak a kérdésnek a megválaszolására, vajon az élvezet (mint passzív effektus, szemben a jólét és az öröm aktív effektusával) lehet-e kielégítő megoldása az ember egzisztenciális problémáinak."

************************

egoism.jpg„... Az ipari korszak második pszichológiai premisszája, hogy az egyéni önzés kiélése harmóniához, békéhez és általános jóléthez vezethetne, elméleti szempontból éppoly téves, mint az előbbi; ezt a tévedést is meglévő adatok cáfolják. Miért lenne igaz ez az elv, melyet csupán egyetlenegy klasszikus közgazdász, David Ricardo utasított vissza? Az egoizmus nem csupán a viselkedésem egy aspektusa, hanem a karakteremé. Azt mutatja, hogy mindent magaménak szeretnék; hogy nem az osztozás, hanem a birtoklás okoz nekem élvezetet; hogy folyvást kapzsinak kell lennem, mert ha a birtoklás a célom, annál több vagyok, minél többet birtokolok; hogy mindenki mással szemben ellenséges vagyok - az ügyfeleimmel szemben, akiket becsapni, a konkurenseimmel szemben, akiket tönkretenni, a dolgozóimmal szemben, akiket kizsákmányolni szeretnék. Soha nem lehetek elégedett, hisz a kívánságaim végtelenek. Mindenkire irigykednem kell, aki nálam többet birtokol, és mindenkitől félnem, aki nálam kevesebbet. Azonban mindezeket az érzéseket el kell fojtanom (mások és saját magam előtt is), hogy az a mosolygó, értelmes, őszinte, barátságos ember legyek, amilyennek bármelyikünk látszani akar.

 A bírvágynak végeérhetetlen osztályharchoz kell vezetnie. A kommunisták ama állítása, mely szerint rendszerük az osztályok eltörlésével eltünteti az osztályharcot, fikció, mivel az ő rendszerük is a határtalan fogyasztás, mint életcél elvén alapszik. Míg mindenki többet akar birtokolni, osztályoknak kell kialakulniuk, addig kell lennie osztályharcnak és egészében nézve népek közötti háborúknak. Szerzésvágy és béke kizárják egymást."

(Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni? Egy új társadalom alapvetése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 17. o.-tól)

 *****************************

 Birtokló és létező létmód

happiest make.jpg„A birtoklás egzisztenciális módjában a világhoz való viszonyom a birtokbavétel és a birtoklás, olyan viszony, amelyben mindenkit és mindent, beleértve saját magamat is, a tulajdonommá akarok tenni.

  • A létezés egzisztenciális módjánál a létezés két alakját kell megkülönböztetnünk. Az mind a birtoklás ellentéte, ezt Du Marais fejtette ki. Ez elevenséget és a világgal való hiteles kapcsolatot jelent. A létezés másik formája a látszat ellenpontja és a csalóka látszattal szemben egy személy valóságos természetét, igazi valóságát jelöli, amint az a létezni szó etimológiájából kiderül (Benveniste) ..(34.o.)

 „Az vagyok amit birtokolok és amit elfogyasztok.”

„...Az egész világ bekebelezésének vágya az alapja a fogyasztói magatartásnak, a fogyasztó az örök csecsemő, aki a cumisüvegért ordít. Ez olyan jelenségeknél lesz nyilvánvaló, mint az alkoholizmus és a kábítószerfüggés.'

„... a fogyasztás a birtoklásnak egy formája, a mai bőséggel rendelkező társadalmakban talán a legfontosabb. A fogyasztás szerepe kettős minőségű: csökkenti a félelmet, mert az elfogyasztottat már nem vehetik el tőlem, ugyanakkor mind több fogyasztásra is kényszerít, hiszen a már egyszer elfogyasztott nem elégít ki többé. ..."

 ******************************

A birtoklás és a létezés nyelve

A létezés nyelv több igével él, a birtoklás nyelv több főnévvel.

van egy ötletem                      támadt bennem egy ötlet,     kitaláltam valamit, jutott eszembe

van egy álmom                      álmot láttam, azt álmodom hogy..., arról álmodoztam

van egy célom                        az a cél hajt engem...

to make love.jpeg

 "Marx és Engels így válaszolnak: Edgar úr a szeretetből "istennőt" csinál, mégpedig kegyetlen istennőt, miközben a szerető emberből (der liebende Mensch), az ember szeretetéből (die Liebe des Menschen) szeretet emberét (Mentsch der Liebe) csinál, mikor a szeretet, mint különálló lényt leválasztja az emberről, s mint ilyet önállósítja."

Marx és Engels itt a döntő tényezőre, az igéket helyettesítő főnévhasználatra utalnak. A "szeretet" főnevet, amely csupán a szerető tevékenységnek az absztrakciója, elválasztjuk az embertől; a szerető ember a szeretet emberévé lesz,..."

(Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni? Egy új társadalom alapvetése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 31.o.)

*****************************

Aki a birtoklásra rendezkedik be, mindig kielégületlen, mert mindig több az, amit nem birtokol. Aki az értelmes cselekvésre, az mindig talál magának feladatot, mert a világ tele van kihívással.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Képek:

  • http://fenjus.blogspot.hu/2011/10/mary-douglas-e-la-critica-dellhomo.html
  • http://ipaintingsforsale.com/painting/unknown_artist/hedonism-8889.html
  • http://gerardfernando.com/tag/attitude/
  • http://www.sueddeutsche.de/geld/zum-jubilaeum-von-dagobert-duck-zehn-dinge-die-sie-noch-nicht-ueber-dagobert-wissen-1.1530504-5
  • http://revelution.org/egoism-threatens-humanity/
  • http://desktop.fansshare.com/celebrities/how-to-make-love-to-a-woman/
Szólj hozzá

társadalom világ boldogság életvezetés bölcselet gazdaságpszichológia értelem önmegvalósítás tudástársadalom elidegenedés Marx balanced life