2014. júl 11.

Milyen munka társadalmát építjük? 11. Tőkekombinációk

írta: Domschitz Mátyás
Milyen munka társadalmát építjük? 11. Tőkekombinációk

"... a betanított munka nem képes tudással alátámasztott versenyképes minőséget létrehozni, s ezért árversenyre kényszerül. Akkor van itt a munka, ha elég olcsó. De a miénknél vannak olcsóbb régiók, s olcsóbb munkások. Ennek az egyszerű betanított munkának nincs számunkra jövője. Ilyen munka társadalmát nem érdemes építeni. De munkát kell adni a csak erre képes munkaerőnek, ezért kellenek a multik összeszerelő üzemei is.

A közoktatásnak döntő szerepe van abban, hogy milyen munkaerőt bocsájt ki. Ha a szakmunkásképzők csak egy szakmára, s egyszerűen képeznek, kicsi lesz a tudással való munkálkodás képessége. Ezt pedig a közismereti tantárgyak alapoznák meg. Ha ez nem történik meg, a dolgozók kiszolgáltatottak maradnak. Mert, ha a szakma elavul, nem tudják átképezni magukat. Márpedig ez egy életpálya alatt sokszor megtörténik."

Nyolcféle tőkekombináció

 3d tudások.bmpA korábban bemutatott három dimenziós tőkemodellből indulunk tovább, amelyben a tőke alkotórészei az emberek által alkotott: tárgyak, a (szimbolikus) tudás és világunk értékkel teli hierarchikus rendje.  

Most ezek kombinációit alkotjuk meg. Lehet, hogy sok anyaggal és kevés tudással dolgozunk, vagy fordítva, s lehet, hogy értelemmel teli a munka, s lehet, hogy nem sok értelme van. A kombinációk a munkák, a munka társadalmainak különféle prototípusait alkotják meg.

A prototípus valamilyen jellemző „átlagos” típusát mutatja meg a leírandó kategóriának, ám ezeknek nincs merev határa. A prototípusba belesűrítjük a legjellemzőbb (leggyakoribb) tulajdonságokat, s elfogadjuk, hogy néha néhány jelenség kilóg a sorból. Úgy gondolkodunk, mint a mindennapi életben, amikor kategóriákat alkotunk.

A prototípus akkor is működik, ha a valóság egy kontinuum mentén változik. A tőkekombinációk modellje ilyen folytonos valóságot ír le a prototípus eszközeivel.

A munka típusai - felkészültség kombinációk

Mindegyik dimenzióban történő konstruálás felhasználja a többit is, a termelés e három dimenzióban komplex. A felkészültségek mindegyik dimenzióban növekedhetnek csökkenhetnek - korlátok között. A tőkekombinációs fajtákban a termelési tényezők különböző arányban szerepelnek. Problémamegoldó cselekvéseinkben lehet, hogy inkább

  • tárgyakat, alkotunk, vásárlunk, fejlesztünk, (tárgyi-anyagi tőke növelés),
  • vagy a tárgyakat tökéletesítjük, (a dolgokat okosítjuk) a termelés szervezettségét növeljük, a a munka során alkalmazott tudást növeljük (információ növelés, technikai fejlesztés),
  • vagy a munkavégzőt tárgyiasítjuk, vagy humanizáljuk a munkát – az elidegenedést csökkentjük.

És tételezzük fel, hogy a tipikus tőkekombinációk szerint korszakok, és társadalmi terek különíthetők el, s a három fajta felkészültség „alacsony” és „magas” állapotával 2 x 2 x 2 = 8  nyolc típusát kaphatjuk a tőkekombinációknak.

éÉ.pngAz emberi dimenziónál a munka lehet elidegenedés nélküli és elidegenedett

  • az „elidegenedett” munkára a kis é-t
  • az „értelemmel teli” nem elidegenedett munkára a nagy É-t használom;

A tárgyi dimenziót anyagi tőkének tekintem,  s a munka lehet

tT.png

  • (anyagi) tőkeigényes, "T" vagy
  • nem (anyagi tőkeigényes, "t"

 

A „szimbolikus formában tárolt problémamegoldó felkészültség” kifejezés helyett az egyszerűség kedvéért néha az „információ” kifejezés szerepel.iI.png

  • „i” jelentése „szimbolikus felkészültségben szegény”,
  • „I” „információban, szimbolikus felkészültségben gazdag”

 Így nyolcféle tőkekombináció prototípust kapunk.

nyolc világ.png

Ezek mindegyike valamilyen mértékben jelen van a munka világában. S mindegyiknek következménye van a szervezetek vezetésére. 

Egyszerű világok

1 világ.png

1. Közösség

 Alacsony anyagi-tárgyi tőke igényű, információ-szegény humán kombináció. t–É–i    

„Élj a közösségben, hagyományban, harmóniában a világgal!” Tipikusan ilyen a kalákában végzett munka. Ilyen volt az elmúlt árvízkárok elleni munka a gátakon, vagy korábban a márciusi hókatasztrófa alatti önkéntes szerveződés. De ilyen bármilyen olyan fizikai munka, amibe belefeledkezik, s átéljük a munkával való egységet. Az érték: a közösség. Az emberekkel, s az átélt tevékenységgel. Ma már ennek a lehetősége ritka, mert a munkában több tudással, s több tárggyal dolgozunk. Ilyen munka társadalmát ma már nem tudunk építeni, mert nem tud annyi értéket létrehozni, hogy mindannyian megéljünk.

Minden szervezetnek közösséggé is kell válni.

2 világ.pngközmunka.jpg

2. Közmunka

Alacsony anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-szegény elidegenedett kombináció. t–é–i

„Szervezd meg az embergépet!” A növekedés forrása a több test, több kéz az embergépbe. Ilyen lehetett a rabszolgamunka, de ilyen a mai közmunka is. Külső - gazdasági kényszer (segély helyett munka), a munka nem igényel sok tudást, sok eszközt, s nem is a közösségi megbecsülés élménye hatja át, sokkal inkább büntetés, és kényszer jellege van. Ilyen munka társadalmát nem érdemes építeni, mert nem tud versenyképes értéket létrehozni. De ma ehhez hasonló épül, az emberek jelentős része valamilyen állami szervezetből kapja a jövedelmét. Az érték a hatalomhoz való alkalmazkodás.

Az eredményes működésben kellenek alá fölé rendeltségi viszonyok.

ipar.jpg3 világ.png

3. Gyár

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-szegény elidegenedett innováció.T–é–i

„Gyarapodj! (tárgyi anyagi tőkében) A növekedés forrása a több kéz és gép. Klasszikus kapitalista gyarapodás. A munkából anyagi értékek keletkeznek. Sok (egyszerű) gép, s a gépek mellett egyszerű betanított munka. Ez a betanított munka nem képes tudással alátámasztott versenyképes értéket létrehozni, s ezért árversenyre kényszerül. Akkor van itt a munka, ha elég olcsó. De a miénknél vannak olcsóbb régiók, s olcsóbb munkások. Ennek az egyszerű betanított munkának nincs számunkra jövője. Ilyen munka társadalmát nem érdemes építeni. De munkát kell adni a csak erre képes munkaerőnek, ezért kellenek a multik összeszerelő üzemei is. A közoktatásnak döntő szerepe van abban, hogy milyen munkaerőt bocsájt ki. Ha a szakmunkásképzők csak egy szakmára, s egyszerűen képeznek, kicsi lesz a tudással való munkálkodás képessége. Ezt pedig a közismereti tantárgyak alapoznák meg. Ha ez nem történik meg, a dolgozók kiszolgáltatottak maradnak. Mert, ha a szakma elavul, nem tudják átképezni magukat. Márpedig ez egy életpálya alatt sokszor megtörténik.

A szervezetnek szüksége van anyagi erőforrásokra.

4 világ.png

4. Döntsd a tőkét!

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információszegény humán innováció. T–É–i        

szoc.jpg„Döntsd a tőkét! („S igazságosan oszd szét!”) A növekedés forrása a több kéz és gép.

 Ilyet céloztak a korai létező szocializmusok. A munka eléggé egyszerű, nem elég "okos" volt, s ez sem volt képes tudással alátámasztott versenyképes értéket létrehozni. S a nem versenyképes termelésen igyekeztek egy "jóléti" viszonyrendszert létrehozni. Ezt e társadalmak nem bírták eladósodás nélkül. Ilyen munka társadalmát nem tudtunk építeni (s ráadásul a munkás itt is tulajdon nélküli - elidegenedett - állapotban volt). A mi volt szocializmusunkhoz képest magasabb termelékenységi és jóléti szinten, e dilemma a nyugati jóléti társadalmak dilemmája is. Pozitívan: a jólétnek meg kell teremteni a termelési feltételeit.

A kulcs: az emberek, dolgok, rendszerek okosítása.okosítás.png

Minden szervezetben kell áldozni a közösségi életre.

Tudás - intenzív világok

5világ.png

5. Technokrácia

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag elidegenedett innováció. T–é–I 

„Fejleszd a technikát - „okosítsd” a tárgyi-anyagi tőkét!”  

Ez a fejlett ipari társadalmak modellje. Okos emberek, gépek, rendszerek termelik a javakat, s egyre több ember dolgozik az emberek, gépek, rendszerek okosításán. Ma ez a világon az uralkodó modell. Az ilyen munka társadalmát építjük, s ezt az anyagi növekedés miatt érdemes is tovább építeni.

technocracy01.jpg

E modellben az elidegenedés bizonyos rétegeknél csökken, mert a munkában egyre több a szükséges tudás, s ez az emberek személyiségében van. E modellben az elidegenedés új formákat ölt, az "elidegenítés" is okosabb rendszereket alakít ki. E modellt bírálja a legerősebben az ökológiai mozgalom. Az elidegenedés, egyre hatékonyabban kiterjed minden élőre, s a bioszféra veszélybe került. Az elidegenedés rendszerét feszegeti a tudásmunka igénye. A tudásmunka igénye pedig kihívás a köz - és felsőoktatás számára. De nem az egyszerű betanított munkára felkészítő, hanem a gondolkodni, problémákat megoldani képes kreatív munkára. Ma nem erre készít fel a közoktatás, és a felsőoktatásnak is csak kis része. Azért is fontos ez, mert a verseny innovációs verseny is, s alkotni sem lehet elidegenedett viszonyok között.

A rendszerek szervezettségét, problémamegoldó képességét növelni kell.

6világ.png

6. Információ

Alacsony anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag elidegenedett innováció. t–é–I

„Tanulj, képezz, s kösd össze a szakosodott tudásokat! A növekedés forrása a több „okosság” a technikai rendszerekben.

információs.jpgE prototípus jellemző munkahelye valamilyen kommunikációs eszköz és helyzet körül van, a számítógép előtt, egy értekezleten, meeting teremben, előadóban, TV stúdióban, közvetítésen vannak. Ezt nevezhetjük információs társadalomnak. A munka információs munka. E munka termel a technokrácia számára is információt, a hatékony termelő munka feltétele, hogy a hátterében magas fokú információs munka történjék. Ilyen munka épül, de ez a társadalom nincs önmagában, ez a kifejlett technokrácia rendszerére épül. Mert ahhoz, hogy emberek életidejük nagy részében főleg információk előállításával, mozgatásával foglalkozhassanak, valakik máshol termelékenyen elő kell hogy állítsák azokat a javakat, amelyet a tudásmunkások elfogyasztanak.

Az elidegenedést megérthetjük, hogy ha elgondolkodunk azon, hogy egy-egy celeb (nem mondok nevet) terméke - eszköze-e a rendszernek, vagy alkotója. Az fog kiderülni, hogy a nézettség megteremtésének az eszköze. Az a dolga, hogy emberek tömegei figyelmi fókuszába kerüljön az adott média, s ez pedig reklámbevételt, hatalmi befolyásolási lehetőséget teremt a tulajdonosok számára. A celeb a tulajdonos eszköze az emberek figyelmi fókuszának megteremtésére, s ez befolyásolási lehetőséget teremt a tulajdonos számára. A "tudásmunka" kifejezést a következő modellhez tartalékolom, mert ott szűnik meg az elidegenedés. Más információval rendelkezni valamiről, s más valamit tudni.

A szervezetet el kell látni a szükséges felkészültségekkel.

7. Tudásmunka

Alacsony anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag humán innováció. t–É–I    

hetedik.jpeg„Alkoss!”és művelődj! A növekedés forrása a több információ. Ez a "Hetedik világ"

Magas fokon művelt emberek egyéni vagy kifinomult csoportos alkotó munkáját képzeljük el. Az alkotó állapotnak azt a művel és az alkotó folyamattal történő egységben áramlását, amelyet nem lehet a termelési folyamatok eddigi logikai sorában leírni. Az alkotással való egység miatt itt már nincs elidegenedés, az alkotó és az alkotás, s a cselekvés egy. Az „információ menedzsmentet” éppen az különbözteti meg a „tudásmenedzsmenttől”, mint az „információs gazdaságot” a „tudás gazdaságtól”, míg az egyikben valamilyen nyilvános nyelvi formában kódolt információkkal való munkavégzés történik, a tudásgazdaságban már erősen a személyek belső tartalmaival érték és értelem telien dolgozunk. Ez az igazi tudásmunka. Az ilyen munka szüli az innovációt, s a többi "világ" számára is az az érdek, hogy szaporodjanak az ilyen munkával dolgozó munkahelyek.

A szervezetben biztosítani kell az elmélyült alkotó munka feltételeit.

8 világ.png

8. Ökoszociális

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információ-gazdag humán innováció. T–É–I                    

8.jpg„A bolygó tudatos részeként műveld a bolygót!”  A növekedés átértelmeződik.

Az előző tudás-intenzív modellek döntően tárgyak tömeges előállításához szükséges tudások előállításán dolgoznak, s a tudásokból tárgyak tömegei lesznek. A természet szempontjából ez elidegenedett, állapot. Élő természetből halott tárgy lesz. 

Az eddigi fogalomhasználat az ökológiai korlátok miatt nem lehetséges. Úgy lehet mégis fejlődésről és „termelésről” beszélni, ha az elidegenedés leküzdésének programját kiterjesztjük a bioszférára is. Nem tárgyiasítjuk nagyobb mértékben a bioszférát, hanem együtt élünk vele. Nem is tehetünk mást. Az emberiségnek meg kell mentenie létfeltételét, a bioszférát. Az anyagi-tárgyi előnyökre törekvő verseny kemény korlátok közé szorítása lehet az a feltétel, amely lehetővé teszi a természet elidegenítésének, pusztán eszközként kezelésének megszüntetését.

A szervezeteknek felelősséget kell vállalni az ökológiai környezetért.

***************************

A sorozat következő részében mindegyik világot részletesen kifejtem.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Forrás:elhavazva.jpg

  • Domschitz Mátyás: "El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) itt
  • Domschitz Mátyás: Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. in.: Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya Tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Horányi Özséb 70. születésnapjára. c. kötetben. Typotex, Budapest, 2012.http://www.typotex.hu/konyv/a_kommunikativ_allapot

Kép:

  • http://magyarnarancs.hu/belpol/a-segelyhivon-meg-jottek-az-uzenetek-hogyan-dogoljunk-meg-az-autopalyan-84073
  • http://www.belfoldihirek.com/belfoldi-hirek/jovore-300-ezren-kaphatnak-munkat-a-kozmunka-programban
  • http://www.criterion.com/films/27526-modern-times
  • http://comment.blog.hu/2008/05/01/mit_neztunk_anno_majus_elsejen
  • http://davidszondy.com/future/Dystopias/technocracy.htm
  • https://www.flickr.com/photos/caseorganic/2790352368/
  • http://www.offbeatworlds.com/inspiration-dreams/
  • http://www.imdb.com/title/tt2160099/

 

 

Szólj hozzá

munka gondolkodás világ fejlesztés rendszer fejlődés információs társadalom elidegenedés consulting emberi erőforrás immateriális vagyon hetedik világ hatodik világ