2014. aug 11.

„Döntsd a tőkét! … s oszd szét igazságosan!

írta: Domschitz Mátyás
„Döntsd a tőkét! … s oszd szét igazságosan!

Milyen munka társadalmát építjük? 15.

Nyolc féle munka-társadalom közül bemutattuk az értelemmel teli közösségi munka társadalmát, és az egyszerű, kiszolgáltatott "embergép" munkán alapuló társadalmat, és az egyszerű munkán alapuló ipari munkát.

4 világ.pngVolt olyan munka (társadalma), ahol

  • a tőke állami tulajdonban volt (amit közösséginek is neveztek)
  • a munkában nem volt elég tudás;
  • a dolgozóknak volt - valamennyi - hatalma a termelés felett.

Magas anyagi-tárgyi tőkeigényű, információszegény humán innováció. T–É–i

Itt a termelésben dolgozók gyarapítják az anyagi javakat, s ebben nem sok műveltséget használnak. Egyszerű a munka, s eredményét a dolgozók szükségleteire, s a munka megújítására fordítják. A fejlődés anyagi gyarapodást jelent. „Akkor élünk jobban, ha többet fogyasztunk”.

maj1.jpgAz „értelmes” élet az a „jólét”, amelyet anyagiakban mérnek. Például a vállalkozások többsége nem éli túl az alapítás utáni pár évet, s ennek az egyik gyakori oka a vállalkozás tartós tőkehiánya. E mögött pedig az, hogy nem fejlesztenek eleget, hanem felélik a bevételeket. „Végre keresünk”, - mondják, s elköltik.

E modell hasonlít a korabeli szocializmus vágyaira. (azért a vágyaira csak, mert nem sikerült megvalósítani) Az ipari, anyagi tárgyi fejlődés hozta létre az elidegenedett munkát végzők rendjét is: a szervezett munkásmozgalmat. Ez a mozgalom sem volt mentes a transzcendens céloktól, ám nem túlvilági, hanem e-világi (jövőbeli) célok fényében fogalmazta meg önmagát. Azt lehet mondani, hogy az eredeti közösségi munkásmozgalomban ott voltak az (ős)keresztényi, messianisztikus, őskommunisztikus gyökerek.

„Régen jobb volt”

Sokan nosztalgiával gondolnak vissza a létezett szocializmus időszakára. A munkahelyeken jó közösségek voltak, mondják sokan. Mutatok egy ezt bemutató interjúrészletet.

kisz tábor.jpg„… csodálatos légkör volt, csodálatos emberekkel, hát mondjam azt, hogy amit elítélnek, de most is azt mondom, hogy csodálatos volt, KISZ, jó kicsit nyűgnek tűnt akkor, de mégis szép volt, mert összekovácsolta az embereket. Mindenki nagyon szeretett itt dolgozni. A mai napig összefutunk a városban, ha temetések vannak, mert most már azokra járunk, tehát olyan jó érzés, hogy meglátom a régieket, aki még vannak, … . Úgyhogy nagyon gyönyör volt, azokat a fákat, amiket látni a gyár udvarán, azokat mi ültettük, a kerítést mi festettük … bulik voltak, elmentünk. Hát valami isteni, most is azt mondom gyönyörű volt. Nevetgélés, vidámság. Na, jó ezt még annak is be lehetett tudni, hogy fiatalok voltunk. De nem csak fiatalok, tehát a szeretet, ami a rendszerváltás után megváltozott. Áskálódás addig nem volt, és ezt értse mindenki országosan. Most nem csak a (gyárról) beszélek. Nekem rengeteg ismerősöm van a városban úgy, mint bérszámfejtő. Innét is sokan elmentek 12-en voltunk akkor bérszámfejtők, aztán lettünk 7-en. Aztán mindig kevesebben, mert a létszám ugye csökkent, a rendszerváltás előtt már voltak nehézségeink. Ez abból adódott, hogy a vasipar akkor eléggé nem ment. Innét sokan elmentek, sok ember elment.”

Az elidegenedés csökkentése mégsem sikerült. Ott sem, ahol a munkásmozgalom forradalmi úton hatalomra jutott. Nem volt benne szabadság, s nem volt benne a szabadsággal járó felelősség.

trabi.jpgÉs nem bírta a kapitalizmussal a versenyt. A „miből mit termelünk” kérdésre adott válasz sejtethet egy magyarázatot. (Ez a válasz most csak az erőforrások felől közelít, s nem figyel az intézményrendszer különbségeire, például a piaci, vagy bürokratikus koordináció különbségeire.)

  • Ha kevés a termelésben a tudás, s ezért kicsi a technika fejlettsége (mint a tárgyakba beépített rendezettség, információ),
  • akkor a magas (anyagi) tőke igényű fejlődés forrásául nem marad más, mint az egyszerű munka.
  • Egyszerű, mert ez információszegény világ.
  • S az így szervezett egyszerű munka szerény eredményéből kellene a vágyott jólétet megteremteni.

sátortetős ház.jpgA dolgok „hétköznapi értelme” ebben a világban döntően az anyagi gyarapodás. Igazságtalanok lennénk azonban e társadalmakkal, ha nem látnánk, és ismernénk el a roppant nagy erőfeszítéseket és eredményeket e társadalmak műveltségi állapotának emelésén. Ám ebből kevés volt e kísérlet kezdetén.

Kevés volt azért is, mert akiknél megvolt ez a tudás, az a polgárság. S a polgár, ha fizikailag túl is élte a forradalmakat, háttérbe volt szorítva, s háttérbe szorult vele az általa hordozott tudás, ami másutt a társadalmi fejlődés motorjának számít.

Később konszolidált időkben pedig áldozni kellett a jólét növelésére. A „döntsd a tőkét” időszaka után egy - jólétet növelő - „osztogató” időszak jött, s kevesebb maradt fejlesztésre. E minta velünk él. Az elidegenedés csökkentésének, a jólét emelésének vannak anyagi-tárgyi dimenziói. De nem csak anyagi, s talán ezért nagy kár, hogy a tudatosan szervezett munkásművelődés hagyományai elvesztek.

E múlt néhány helyen még él, és nehezíti a szervezet modernizációját. Egy interjúrészletben ezt is illusztrálom. (az előző interjúalany főnöke beszél)

papirhegyek-mindenhol.jpg„A gazdasági területen a minden új iránti elzárkózás a jellemző. Nagyon nehéz, hogy a lányok nem akarnak modernizálódni, az adatkérés is egy agyrém, kockás papíron megkapom, és nekem azt fel kell vinnem egy Excel táblába. Most elő lett írva, hogy az idén, hogy meg kell nekik tanulni, de nem nagyon látom az eredményét ennek. Ha dolgozni akarok benne, felviszem. Nyilvánvaló, hogy több éves adataim is fenn vannak a gépen, onnan bármit előveszek, de nekik a kockás papírjaik mindig eltűnnek… Mondjuk, géppel is lehetne egy rendszert csinálni. Bármikor használható, elővehető, átalakítható. Erre valahogy nem tudtam kedvet csinálni, maradtak a régi rendszernél. Nagyon egyedül vagyok a gondolkodásban, az előrelátásban, újításban senki nem gondolkozik. Mindenkinek jó az a módszer, amit csinál, ahogy csinálja.
Meg amikor nincs itt és nem találok meg valamit. Nem az van, hogy itt vannak a számlák, meg ezek, meg azok, pénzügyi dolgok. Mert akkor azt bárki megtalálja, és akkor nem 70 dossziét néz meg, hanem hármat. De háromból már meg kell tudni ezt találni. Ezt itt nem látom, és ez nekem nagy konfliktus. Erre rávezetni őket, vagy szembesíteni őket az a baj, hogy nem fogadják el. Ennyire erős akaratú, negatívan erős akaratú, idős csapattal még nem találkoztam. … Itt mindenki meg van győződve, hogy az ő területe tökéletes és sérthetetlen, s amit ő csinál az úgy jó, ahogy van.
Kérdező: Ennél jobb nem lehet…
Ennél jobb nem lehet… energiám sincs annyi rá, mint a másik területeken, hogy csak azzal kellett foglalkozni.”

Az interjúalany egy gazdasági igazgató, s nem sokkal az interjú készítése után szív problémákkal kellett orvoshoz mennie, ahol a stressz csökkentését javasolták neki. Ez az impulzus segített neki a „lányok” modernizációjában. (számítógép, Excel tábla)

A „létezett” szocializmusok diktatúrák voltak, s ez is elidegenítő. A diktatúrában az emberek „tárgyai”, s elszenvedői a hatalomnak, s nem alanyai. Persze ez az elidegenedés is hivatkozott transzcendens célokra, a jövőbeni igazságos társadalomra.

A jóléti állam gyengesége és esélye

socialism-swedish-girls.jpgHa a szocializmusra, mint nyugat - és észak európai, szociáldemokrata ihletésű jóléti modellekre is gondolunk, akkor több sikert látunk. Itt megmaradt a fejlődés motorjának a polgárság, s vele a vállalkozás-alkotó, magasabb tudás. Ezért ez a nyugati minta nem is e prototípus jellemzője, hanem a következőé.

A nyugati társadalmaknak a keleti „szocializmus” fenyegetése okán meg kellett tanulni, hogy anyagilag is áldozni kell a jólétre. A modell benne van az európai jóléti modellben, amelyben elidegenedést csökkentő okokból, ha nem is a „döntsd a tőkét” módján, de magas adóztatással jelentős újraelosztás történik. S ez versenyben van elidegenedettebb (s ezért „hatékony”) modellekkel.

A keleti diktatórikus "szocializmusok" fenyegetése megszűnt, s a tőkésosztály kevésbé hajlandó fizetni a jóléti állam költségeire. De ez erős európai hagyomány, s a jóléti állam körüli küzdelmekben ma is hat.

Miért nem látunk tartósan kiteljesedett keleti modelljét az „anyagiakban gazdag” és „nem elidegenedett” típusoknak?

the-work-pyramid.jpgElsőre az a válasz adható, hogy az embergép (amelynek őse a hadsereg) hatékonyabb a közösségeknél, s legyőzte őket. A mai szervezeteknek is szüksége van a hierarchikus szerveződésre, s ennek is a hadsereg az ősmintája. Lehet, hogy az ember tárgyiasítása (elidegenedés) nem nélkülözhető a fejlődés egyszerűbb fokain. (Bár ez az ábra éppen nyugati)

Van, hogy a kutató olyan választ talál, amit nem szeret. Ezt olyan. Az elidegenedés termelési szempontból hatékony. De az elkötelezett kutató nem adja fel, s a tudás-intenzív fejlesztésekben keresi tovább az elidegenedés csökkentő lehetőségeket. Az elkötelezettség motivációs forrás, de nem az igazság kritériuma.

Még egy tény idekívánkozik: a „létezett” szocializmusok bukásában szerepet játszott a létezésük teljes időszakára kiterjedő, rájuk kényszerített fegyverkezési verseny, amelyet - gyengébb felkészültségeikkel is - sokáig bírtak, a társadalmi fejlődés rovására is, majd kifulladtak. A kapitalizmus megnyerte a fegyverkezési versenyt.

welfare society.pngA másik válasz az lehet, hogy az intenzív tudásalapú fejlődés az ezzel foglalkozók életidejét igényli. Ám nekik is vannak anyagi szükségleteik, kell enni, inni, lakni, öltözködni. Ezt meg kell termelni. Az anyagiak mennyisége megszabja, hogy a rendszer mennyi „csak szellemi” életidőt engedhet meg magának. Olyan mezőgazdaság és ipar kell, amelyik biztosítja a nem élelmiszer és tárgyak előállításával foglalkozók anyagi szükségleteit is. S ezért lehet időben előbb a tömeges anyagi szükségletek hatékony kielégítését szolgáló tudás-intenzív technikai fejlesztés.

Vagy tekinthetjük az európai jóléti államot e kitelesedett modellnek? Láttuk, hogy az egyszerű, anyagi fogyasztásra épülő modell nem versenyképes. Az elidegenedésre nem a fogyasztás, hanem a tudás-intenzív fejlesztés, az alkotás, s a tudásban rejlő hozzáadott érték lehet a versenyképes válasz. A nagy adó-elvonással terhelt jóléti modell a tudás-intenzív munkával létrehozott hozzáadott értékkel bírja a versenyt elidegenedettebb versenytársaival szemben.okosítás.png

Ez megenged egy olyan fejlődést, amely a társadalmi tőke tömbjét a tudás, és ezen alapulva az elidegenedés csökkentése irányában növeli.

A következő részekben tárgyaljuk a tudás-intenzív világokat.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Forrás:elhavazva.jpg

  • Domschitz Mátyás: "El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) itt
  • Domschitz Mátyás: Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. in.: Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya Tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Horányi Özséb 70. születésnapjára. c. kötetben. Typotex, Budapest, 2012.http://www.typotex.hu/konyv/a_kommunikativ_allapot
  • Karácsony András: Bevezetés a társadalomelméletbe. Rejtjel, Budapest, 1997
  • Mumford, Lewis: A gép mítosza c könyvéből, „Az óriásgép tervezete” c rész. Európa Könyvkiadó, 1986

Kép:

  • http://comment.blog.hu/2009/05/01/mit_neztunk_1979_majus_1_en
  • http://retronom.hu/node/17761
  • http://www.fovarosi-hirhatar.hu/nyomtatas/a-szocializmus-forma-1-es-istalloja
  • http://fm.blog.hu/2007/11/25/no1
  • http://www.hazforum.hu/tarsashaz-nyilvantartas-kezeles-webalapu/
  • http://linustechtips.com/main/topic/11673-sweden-thread-the-rest-of-scandinavia-is-also-welcome/
  • http://www.tutor2u.net/blog/index.php/business-studies/comments/time-wasters-of-the-world-unite
  • http://shahnoorbutt.blogspot.hu/2011/09/shahnoor-welfare-society.html

Szólj hozzá

közösség politika munka társadalom fejlődés szocializmus szolidaritás elidegenedés emberi erőforrás