2014. sze 09.

Amikor a házőrző farkassá változik

írta: Domschitz Mátyás
Amikor a házőrző farkassá változik

Az Ökotárs elleni akció, mint kommunikáció

A szeptember 8.i Ökotárs elleni akciónak kommunikációs célja is lehet. Ha valaki még nem olvasta: http//index.hu/belfold/2014/09/08/keszenletisek_akcioznak_az_okotarsnal

Ez, mint minden kommunikáció: láttat. Lehet, hogy az kívánná demonstrálni, hogy a civilek bűncselekményeket követtek el, s lám  az állam fellép a bűnözők ellen.Vagy csak valaki túllihegte, s a főnökének akarta megmutatni, hogy milyen hűséges hozzá. Ilyet minden választási időszakban elővesz a FIDESZ propagandagépezete, s erős a gyanú, hogy ebben a szerepet kap a NAV, az ügyészség, s most a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Keretezésnek hívják ezt az eljárást,  amelyben a nekünk  kívánt színben mutatjuk be a jelenségeket. A Norvég Alap magyarországi pénzei feletti kormányzati kontrollért folyó harcot be lehet mutatni a bőzés elleni harcként. 

Én ezt most egy kicsit átkeretezem. Arról mutatok be egy szöveget, hogy a hatalom, amelynek minket kellene védenie, hogyan fordulhat ellenünk. A házőrzőből hogyan lesz ragadozó.S közben tanulunk valamit a társadalomról.

Az elidegenült hatalom kialakulása

Az emberi erőforrások egyik dimenziója az, hogy értelmes, célszerű, hierarchikus rendet tudunk tenni a dolgainkban, beleértve ebbe az emberi cselekedeteket is, (s ezen keresztül az embereket is). Ebben a hierarchiában aztán kialakul a mások feletti hatalommal rendelkezők és e hatalomnak alávetettek csoportja.  A címben szereplő "elidegenült" kifejezés a tőlünk idegen hatalomnak való alávetettséget jelentse.

no power.jpgA politikai hatalomra is értelmezhető az elidegenedés fogalma, e hatalom lehet a miénk (önmagunkon) vagy idegeneké rajtunk. De az is lehet hogy a mieink egy csoportja válik felettünk lévő elidegenedett hatalommá. Ilyen lehetőséget mutat be a következő szöveg.

Az elidegenedett hatalom kialakulásához példabeszédként idézek egy Lewis Mumford szöveget. Hogy tényleg így történt-e, mint ahogy a szöveg mutatja, mindegy, a lényeg, hogy értsük meg a mai viszonyainkat.

A hasonlóság nem a véletlen műve.

ancient hunter.jpg„ A vadász új szerepköre

Fel kell tennünk a kérdést, hogy mi történt a paleoliti­kum vadászával, amikor a fák gondozása és a kapa hasz­nálata következtében létrejöttek az első falusi települé­sek. Kétségtelenül kiszorult a mezőgazdasági területekről, … A mezőgazdaság terjedésével megcsappantak a vadász lehetőségei. Ha visszagondolunk arra, hogy mit érzett Bőrharisnya az első telepesek irtásai láttán, mindjárt jobban meg fogjuk érteni ezt a természe­tes reakciót. A kis faluközösségek kényelme és élénk tár­sadalmi élete idővel mégis fölkelthette a vadász elégedetlenségét és irigységét, bármekkora megvetéssel is utasí­totta el a sikeres földműveléssel járó rendszeres munkát és eseménytelen biztonságot.

Néhány nehezen értelmezhető barlangfestményen kí­vül, ahol a férfiak kifeszített íjakkal állnak egymással szemben, egyetlen korábbi bizonyíték sem utal arra, hogy a vadászok egymásra támadtak volna. Hosszú ideig a vadászat áldozatai kizárólag állatok és madarak voltak, nem pedig emberek. De az állat- és rovarvilág sok tekin­tetben támogatja azt a feltételezést, hogy a ragadozóter­mészet, ha van rá lehetősége, inkább a könnyű életet vá­lasztja, mint a nehezet, és alkalmasint annyira hozzászo­kik ehhez, hogy parazita lesz belőle, és a passzív – ha nemis maradéktalanul szívélyes – házigazdán élősködik. De egy bizonyos pontig ez a kapcsolat megmaradhat segítőkész együttélésnek is: a bőségben való részesedés fejében a ragadozó megvédi a fészket minden más ellenséggel szemben.

Az ilyen kölcsönös egymásrautaltságra nincs kézzelfogható bizonyítékunk, … De Palesztinában határozott utalásokat találunk arra, hogy a vadász ideiglenes tábora már a város kialakulása előtt állandóan lakott erődítménnyé változott. Ezt az erődít­ményt – az archeológusok meglehetősen pontatlan kife­jezésével élve – a „helyi törzsfőnök” tartja kezében, ter­mészetesen nem egymagában, hanem híveinek védelmező csapatával együtt. Kezdetben ezeket a vadászokat nemcsak egyszerűen megtűrték, hanem bizonyára szívesen is látták. Mert a vadász hasznos szerepet játszott a neolitikus gazdaságban. Fegyverforgató és vadásztudományával meg tudta védeni a falut a legkomolyabb, sőt valószínűleg egyedüli ellenségeitől: az oroszlántól, a tigristől, a farkastól, az alligátortól. A vadász tudta, hogyan kell lecsapni ezekre a fenevadakra és megölni őket, míg a falu lakosságának nem volt erre sem alkalmas fegyvere, sem bátorsága. A biztonság évszázadai alatt a falu lakója minden bizonnyal félénk és passzív lett.

  • assyrian_lion_hunter.jpgEzen a ponton már írásos feljegyzések sietnek segítségünkre, bár a falu és az erőd közötti kölcsönös megállapodás kétségkívül korábbi eredetű. A sumér legendák archetipikus törzsfőnöke, Gilgames: a hős vadász, az erős karú védelmező, és ami cseppet sem kevésbé jelentős az Uruk városát övező fal építője. Egy másik vadász, Enkidu tetteiről a régi babilóniai feljegyzésekben pedig a következőket olvashatjuk: „Fogta fegyverét és üldözőbe vette az oroszlánt; a pásztorok nyugodtan alhattak éjszaka, elejtette a farkasokat, lepihenhettek a jószág őrzői. Enkidu a bátor ember, a páratlan hős őrködik felettük.”
    És ez nem a győztesnek kijáró szolgai dicséret hangja, hanem ünnepélyes hálaadás a baráti védelmezővel szemben, akinek szolgálataira bizony még hosszú ideig volt szükség. Az i. e. hetedik századból származik egy oszlop, amelyet Asszurbanipál állított fel annak emlékére, hogy milyen kegyetlenségeket műveltek a tigrisek és az oroszlánok, amikor a szakadó esőtől náddzsungellé változott az egész vidék; ő pedig azzal büszkélkedik, hogy mekkora ügyességgel pusztította el saját vackukon a fenevadakat. De ekkorra már a vadász jótékony szerepén, sajnos foltot ejtett a szadista hatalomvágy: minthogy a közösség részéről nem számíthatott önkéntes elismerésre, a vadászok királya önnön dicséretével töltötte ki a csendet.

Világos, hogy a vadász védelme alatt álló falvak zavar­talanabbul fejlődtek, mint ahol a gabonaföldeket vadállatok csordái tapodták le, vagy ahol a portyázó vadállatok szétmarcangolták és felfalták a gyermekeket. De épp a neolitikus falu virágzása és békéje ösztönözhette arra védelmezőjét, hogy a házőrző kutya szerepét a farkaséra cserélje fel, és egy mind egyoldalúbb üzletkötés keretében úgynevezett „védelmi díjat” követeljen magá­nak.protection money.jpeg Viktoriánus őseink még hitetlenül csóválták volna fejüket az efféle jelenség láttán; de a mai Amerikában, ahol bandavezérek tartanak kezükben virágzó üzleti vállalkozásokat és erős munkásegyesületeket, és titokban óriási adókat vetnek ki a szórakoztató iparra, a közleke­désre és az építkezésre, és mindezt szemérmetlenül megvesztegetett bírák és rendőrök segítségével teszik, mi, saj­nos, olyan helyzetben vagyunk, hogy értjük ezeknek az ősi törzsfőnököknek sikerét. És a megfélemlített falusi lakosság beadta a derekát, nehogy „oltalmazói” még na­gyobb szerencsétlenséget hozzanak rá, minta vadállatok. amelyekkel szemben védelmet ígértek. Ez a természetes átalakulás nyitotta meg valószínűleg az utat a politikai törzsfőnök szerepét játszó vadász hatalmi pozíciójának további növekedéséhez. …

Mindazonáltal nem szabad az erőszak szerepét eltú­loznunk – különösen a kezdet kezdetéről szólva: való­színűleg csak akkor bontakozott ki teljes mértékben, amikor a technikai, politikai és vallási hatalom további központosulása révén a barbár, primitív törzsfőnök ret­tegett király lett. Kezdettől fogva megvolt ennek a kap­csolatnak az áldásos oldala is; ami talán abban nyilvá­nult meg, hogy a figyelem a vadállatok felhajtásától és elejtésétől a gondozásra és védelemre szoruló szelídített állatok felé fordult: az éhség és szükség hajtotta élelemszerzéstől az áldozat felhizlalására és levágására a legal­kalmasabb pillanatban.

hammurabi.JPGEgy ősi mezopotámiai vers valamelyik sora arról tesz tanúbizonyságot, hogy a földműves nem tekintette alkalmatlankodásnak, ha a pásztor az ő mezejére terelte a nyáját – talán azért, mert már ismerte a trágya értékét. A szabadon kóborló pásztor meg a nyája a röghöz kötött paraszthoz kevésbé áll közel, mint a vadászhoz. A mese mindkettőjükről hősként emlékezik meg, míg a termést hozó parasztnak alacsonyabb rendű szerep jut, ha nem éppen ő testesíti meg a gonoszt, mint Káin a Teremtés Könyvében. A paraszt zokszó nélkül veszi tudomásul másodlagos szerepét, amikor Dumuzival, a pásztorral találkozik. Valójában a pásztort tisztelet övezi, hisz ő habár a vadásznak lelki testvére, annak mégis a jobbik énjét testesíti meg, minthogy személyében a rablásnál-fosztogatásnál hangsúlyosabb szerep jut az oltalmazás feladatának. Etana, akiben az egyik legrégebbi király személyét tisztelhetjük, éppúgy pásztor volt, mint Lugubanda és Dumuzi, a mezopotámiai mítosz istenei, és ezt a mesterséget űzte Izraelben Dávid is – egy jóval későbbi korban; a szervezés és győzelem hőse, Hammurabi pedig előszeretettel nevezte magát népe pásztorának.

Mindkét hivatás vezetői képességet és felelősségtuda­tot követel fent, alant pedig hajlékony engedelmeskedést. Ám ez a tulajdonság a vadászban hatalomvággyá növe­kedett,míg végül az állatok mészárlásában való jártasságát az emberek vezérlésének és lemészárlásának magasabban szervezett hivatásává alakította át; a pásztor viszont inkább az erőszak és a kényszer megtörését tűzte ki célul maga elé, és oly igazságosztó intézmény létrehozását, amely még a nyáj leggyengébb tagjának is ké­pes táplálékot és oltalmat nyújtani. Az erőszak és a meggyőzés, a harciasság és az oltalom, a háború és a törvény, a hatalom és a szeretet természetesen mind-mind összeötvöződött az első városi közösségek köveiben, amikor azok végre formát öltöttek. A királyság kialakul­tával a háború és a törvény ura a földnek is urává lett.

spartan.jpgMeglehet, hogy mindez az ismert tényeknek valamiféle mitikus rendszerezése, ám akkor is rávilágít arra, hogy az önkéntes felajánlásból miképpen lesz köteles juttatás, és hogy ez a köteles juttatás hogyan válik később tized, dézsma, adó, robot, áldozati ajándék, sőt emberáldozat formájában rendszeresen teljesítendő kötelességgé. Úgy vélem, hogy e ponton a háborúról még nincs bizonyíték. A neolitikus falvak ásatásai során semmiféle fegyvernek nevezhető eszköz nem került elő; és bár ez csak negatív bizonyíték, jól illik rá arra a magába zárt kicsiny közösségre, amelyből még hiányzik a fölös emberi erő, amely túlságosan távol esik a világtól, és amely a csónak feltalálásáig csak túlságosan szerény eszközökkel rendelkezik a helyváltoztatáshoz, és nincs szük­sége arra, hogy a másikat helyéből kiszorítsa vagy hatal­mába kerítse. Az eredendő „mindenki harca mindenki ellen” nem más, mint mesebeszéd: Hobbes harcias pri­mitív emberének még annyi történelmi realitása sincsen, mint Rousseau nemes lelkű vademberének. Akárcsak a madarak világában, a „territorialitás” elve a határkövetelések rendezésének nyilván barátságos módozataihoz vezethetett, és csak később, a tulajdon és az előjogok megszerzésének „civilizáltabb” korában került sor há­borúra.

Az ősi várak és erődítmények megléte nem háborúra vagy egymással szemben álló közösségek harcaira, hanem egy kisebbség uralmára utal egy viszonylag népes számú többség fölött. Kezdetben a fegyveres erőszak és ellenőrzés nem más közösségek elleni harcban, hanem a közösségen belül játszott szerepet: a fegyverforgatás is­meretében érte el a nemesség először azt az ősrégi jogát, hogy saját parasztjai felett hatalmat gyakorolhasson.”

 ***********************************

Vigyázz rá, hogy ki véd meg!

******************************************************

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

a-gep-mitosza.jpgForrás:

  • Lewis Mumford: A gép mítosza. Európa Kiadó, Budapest, 1986. Modern Könyvtár

Kép

  • http://thefusionmag.com/political-correctness-the-unholy-commandments-of-modern-times/
  •  http://www.bubblews.com/news/35348-a-day-without-power
  • http://stravaganzastravaganza.blogspot.hu/2012/01/meat-eating-more-healthy-in-prehistoric.html
  • http://www.ttujournalism.net/london/coursework/history-culture/british-museum-national-treasures-exercise/
  • http://www.railbirds.com/blogpost/16365/protection-money-tonight
  • http://pl.wikipedia.org/wiki/Hammurabi
  • http://menaissance.co.uk/tag/on-manhood/
Szólj hozzá

politika kommunikáció társadalom