2014. okt 10.

A hatodik világ

írta: Domschitz Mátyás
A hatodik világ

celeb.jpg

Információs társadalom. Milyen munka társadalmát építjük? 18.

A kormány a munka társadalmát építi, ám munka társadalma sokféle van. Most az információs társadalmat mutatom be. 

Írtam arról, hogy három különböző problémamegoldó felkészültséggel él az ember:

  • tárgyi-anyagi javakkal, (enni, inni, ruházkodni, lakni, utazni stb feltételek)
  • szimbolikus tudással, (a fejünkben lévő és kommunikálható tudás, ami segít eligazodni a világban)
  • s a „mi a jobb” típusú értékelő tudással (ez arra jó, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, ez olyan tudás, ami hierarchiába rendezi el a rossz-jó-jobb dolgokat)

A most bemutatott jellemzője, hogy sok szimbolikus információval dolgozik. A sorozatban a hatodik.6világ.png

  • E világ jellemző törekvése: „Tanulj, képezz, s kösd össze a szakosodott tudásokat!”
  • S a tőkekombináció típusa: Alacsony anyagi-tárgyi tőkeigényű, információban gazdag   elidegenedett innováció. t–é–I.
  • A tipikus szereplők az informatikus, információ kereskedő, médiaszereplő, a celeb.

E prototípus jellemző munkahelye valamilyen kommunikációs eszköz és helyzet körül van, a számítógép előtt, egy értekezleten, meeting teremben, előadóban, TV stúdióban, TV közvetítésen. Mindenütt kommunikáció történik. Ez a szimbolikus tudáskombináció világa. Abban különbözik az előzőtől, hogy a termék nem tárgy, hanem információ.

Speaker.jpg

Az előző (technokrácia) technikai fejlesztő termelési modellje a termelésben szükséges növekvő tudás miatt átalakul.

embadied knowledge.jpgAz innovációk végeredménye (mint tárgy, tanulmány, stb.) részben elidegeníthető az ezt létrehozóktól. Részben, mert az e munkához tartozó feltételek csak egy része elválasztott e rétegtől (más a tulajdonosa), de nem idegeníthető el az információ, a szaktudás, s különösen a „híresség”. Bennünk van, mi vagyunk a tulajdonosai, hordozói, médiumai. E réteg résztulajdonos az újratermelésben. Olyan területen dolgozik, ahol az „eltulajdonlás” nehéz.

Az információra nem érvényes a megmaradási elv. „Ha továbbítom neked, még nálam is megmarad". Az információ áramlása közben - növekszik. Ettől is gyorsul a fejlődés, és attól is, hogy létrejött az információfeldolgozás új rendszere - az internet, s az internetre épülő számtalan kommunikációs alkalmazás. Ez az információs társadalom.

A növekedés természeti korlátai is egyre nyilvánvalóbbá válnak. A 73-as olajválság volt az első szembetűnő válságjelenség e nyomásban, amikor hirtelen megemelkedtek az üzemanyagok költségei, s ez új fejlesztési irányokat követelt. Erre is adott választ az energiatakarékos, „okos” technológiák terjedése, és az energiaigényesek visszaszorulása.

information-society-8611478.jpgPiacon realizálható előnyt jelent a nagy és növekvő tömegű információ újbóli rendezése - a „rendezettségek rendezése” a technikai tudományos fejlesztésben, majd az információ árukba fektetése - a lehető legújabb, legokosabb, legolcsóbb, legkevésbé energia és tőkeigényes termelés. A legfejlettebb országokban létrejött világot hívtuk úgy, hogy információs társadalom. Hívjuk úgy is, hogy networking. Ez a termelés a korábbiakkal szerves egységben működik. Az itt megtermelt szellemi javakat valahol másutt anyagi, technikai fejlesztésbe fordítják, ez nem önmagában globális modell, hanem a korábbi (technokrácia) modell kiegészítő része. Beszélnek még a "szolgáltató társadalomról" is, ezt az előző (HVG) linken mutattam be.

Korábban írtam arról, hogy a kommunikáció célját a legegyszerűbb úgy megfogalmazni, hogy „láttatás”. Valaki valamit láttatni akar.

celeb.jpg

Ehhez létre kell jönni egy figyelmi háromszögnek, amelyet a közlő, a befogadó és a tárgyalt téma alkot. A celeb, s a sok információs munkás dolga, hogy a figyelmet tömegesen odavonzza a közlő szándéka szerinti tárgyhoz. S ez általában a reklám.

Tipikus figurája e modellnek a celeb, de ha feltesszük a kérdést, hogy a celeb terméke, tárgya, vagy alkotója-e e rendszernek, akkor azt találjuk, hogy a celeb nézettséget növelő eszköz. A celeb is termék. Az alkotó a háttérben a nézettséget növelő céllal dolgozó szerkesztő, s felette van a tulajdonos, a hirdető, a termék, s a fogyasztó.

E rendszer a korábbinál még hatékonyabban teszi a fogyasztást „értelemmé. Sokan azt reméltük, hogy ez a modell elhozza a várva várt egyenlő(bb)séget”. Ez nem valósult meg. Bár a hatalmas tömegű információhoz való hozzáférés könnyebb lett.

De a tudás nem információ. Az elidegenedés a következő fázisban szüntethető meg. Ez lenne a tudástársadalom, a hetedik világ.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

 Irodalom:

  • Domschitz Mátyás: "El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) itt
  • Domschitz Mátyás: Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. in.: Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya Tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Horányi Özséb 70. születésnapjára. c. kötetben. Typotex, Budapest, 2012.http://www.typotex.hu/konyv/a_kommunikativ_allapot

Kép:

  • http://www.columbian.com/news/2013/oct/16/editorial-cartoon-speaker-house/
  • https://one.overdrive.com/media/1239158/embodied-knowledge
  • http://www.dreamstime.com/royalty-free-stock-photos-information-society-image8611478
  • http://www.cartoons-caricatures.com/cartoon/

 

Szólj hozzá

kommunikáció információs társadalom elidegenedés hatodik világ