2014. okt 26.

Dezinformációs társadalom és az internetadó

írta: Domschitz Mátyás
Dezinformációs társadalom és az internetadó

A kommunikáció láttatNAV elnök.jpeg

A kommunikáció figyelmi háromszögben történik, amelyben a kommunikáló felek a fókuszált figyelmüket hangolják össze, azért hogy mindegyikük ugyanarra a dologra fókuszálja a figyelmét. Például e képen a NAV elnöke látható s a mellette álló személyek homályban maradnak. Így működik a figyelmi fókuszálás. Valamit kiemel az érzékszerveinkkel érzékelhető tág valóságból, s a többit elhanyagolja. Ez feltétele annak, hogy valamiről kommunikálni tudjunk.

A kiemeléssel játszani is lehet. A képen az amerikai beutazási botrányban korrupciós gyanúba keveredett kormányközeli tisztségviselők között említett NAV elnök látható. Lehet azt mondani a kép kapcsán, hogy a NAV elnök üdülni ment az ünnepen. De azt is lehet mondani, hogy menekült a nyilvánosság elől.

navelnök és alelnök.pngS ez a kép, amelyen a helyettese is ott van a bécsi repülőtéren a közelében ez utóbbi lehetőséget láttatja. Itt a figyelmünk a szövegkörnyezet hátterében a két arcra fókuszálva erre utal.Nem tudjuk, hogy melyik az igaz, mert a NAV elnök belső szándékaiban nem láthatunk bele, de a láttatás és így a látás alapján hiszünk neki vagy nem hiszünk.

A kommunikáló feleknek közben egymásra is figyelniük kell, hogy azt is leellenőrizzék, hogy sikeres-e a kommunikáció. Értik e egymást, figyelmüket ugyanarra a valóságszeletre irányítják e.

Ezt a közvetlen kommunikációban könnyen megtesszük, a tömegkommunikációban ezt a hatást utólag próbálják megmérni.

Hatalom és figyelmi fókusz

hatalom és kommunikáció.jpg

Általában egyenlőtlenek a feltételeink abban, hogy melyikünk figyelemirányítási szándéka érvényesül. Akinek hatalma van annak a (kommunikációs) szándékaira jobban figyelnek, mint arra akinek nincs. Ez az összefüggés fordítva is igaz, aki irányítani tudja a figyelmet, annak hatalma van. Ez eddig is így volt, s ma is így van.

A tömegkommunikációs eszközökkel (nyomtatott sajtó, rádió, TV) ez a lehetőség megsokszorozódott.

press-freedom massmedia.jpg

Aki birtokolja, uralja ezeket, az uralja a tömegek figyelmét. Ezért a tömegkommunikáció birtoklása és uralma hatalmi tényező. Demokratikus viszonyok között a kommunikációs eszközök és tulajdonosaik sokfélék. Sokféle vélemény – láttatás - tud érvényesülni. Diktatúrában csak a hatalom befolyásolhatja tömegesen, hogy az emberek mire hogyan fókuszáljanak, s ezzel miről és hogyan gondolkodjanak.

S mert itt az interneten még véleménypluralizmus van, én ezt megírhatom. S élek a lehetőséggel, s láttatok egy olyan jelenséget, ami igyekszik ezt korlátozni.

A mostani hatalom nem szereti a véleménypluralizmust.

Hogy ne legyenek független médiumok? A Tilos rádió esete

tilos rádió.jpeg„A médiahatóság elutasító indokolásából kiderül, hogy alaki hiányosságok miatt utasítják el a Tilos Kulturális Alapítvány pályázatát. A cédén benyújtott anyag ugyanis nem teljesen egyezik meg a papíron beadott pályázati dokumentációval, ugyanis a számozott oldalak hátsó, nem számozott, üres, átlósan áthúzott, 467 oldalát nem szkennelték be.” (Hír24) 

Nem szkennelték be az üres oldalakat. Ehhez én nem tudok racionálisan viszonyulni. Állítólag a pályázókban felmerült, hogy be kellene szkennelni az üres oldalakat is, de ezt már merényletnek gondolták a racionalitás ellen, s így a médiahatóság racionalitása ellen is.

Tévedtek.

A híres magyar kreativitás nemcsak magas teljesítményekre képes, hanem ilyenekre is. Tegyük a világhíres magyarok közé Karas Monikát a médiahatóság elnökét! Irányása alatt a hatóság ilyen teljesítményekre volt képes!

A hatóság persze racionálisan járt el. Csak nem a miénk szerint. A hatalom racionalitása szerint. Csökkenjen (tovább) a média pluralizmus.

A Lex RTL-nek nevezett reklámadó is jó lenne arra, hogy ellehetetlenítsen nem hatalom-közeli tulajdonban lévő médiumokat. A kormánytól nem (annyira) függő médium veszélyes. Különösen, ha nagy nézettséget élvez. S lám a nagy nézettségű RTL felvette a kesztyűt, s felvett a témái közé a kormánynak nem tetsző kritikus témákat. Így a korábbinál nagyobb tömegek fókuszálhatták figyelmüket olyan témákra, amit a kormányközeli média elhallgatott.

Az internet és a közösségi média

A rádiók, TV-k, műszaki - technikai okokból még mindig olyanok, amelyben egy közlő juttatja el a figyelmi fókuszáló szándékát tömegekhez. Így maga az eszköz nem interaktív, s így nem is demokratikus. Csak úgy, ha több eszköz van, amelyek megjelenítik a maguk közönségének megfelelő tartalmakat.

Az internettel és a különösen a közösségi médiával ez megváltozott. Minden internethasználónak lehetősége van tömegekhez eljutni. Ez a technológia demokratikusabb.

common media.jpg

S mint ilyen veszélyezteti az egyeduralmi törekvéseket. Az egyszínű (van kalapja nincs kalapja, szkennelünk nem szkennelünk szintjén működő) médiahatóság, s az RTL adó után jöjjön az internetadó. Miközben például Finnországban épp most vált alanyi joggá az internet. S nálunk is ezt javasolja a PM.

conquer-distraction.jpgDe van, aki szerint a téma bevetése csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet az aktuális korrupciós botrányról. Csak tematizációs figyelemelterelés. Nem lesz internetadó. De hadd zúgolódjon ezen a tömeg, s ne figyeljen arra a válságra, ami a kormány és Amerika között alakult ki. Ne figyeljen arra, hogy ismét és már folyamatosan terítéken vagyunk az Európai Unióban. Erről itt olvashatsz.

S van, aki szerint, ezzel öngólt lőtt a kormány. Lábon lőtte magát. Felébresztette azokat is, akik eddig nem törődtek politikával.

Mindenki, aki kommunikál: láttat. Ha akarom, torzít. Kiemel a valóságból valamit, s elhalványít mást. Ilyen a figyelmi fókusz természete.

Demokráciában ez mindenki lehetősége. Diktatúrában ez csak a hatalomé. A mai internetadó elleni tüntetés erről is szól.

Kép:

  • http://christiangarcia831.wordpress.com/2011/03/13/the-power-of-nonverbal-communication-and-body-language-part-one/
  • http://revpana.wordpress.com/2012/09/05/power-politics-and-powerful-information/
  • https://www.linkedin.com/pulse/article/20140521144913-269291456-9-common-misconceptions-of-social-media-debunked
  • http://blog.4tests.com/8-ways-conquer-distraction/
Szólj hozzá