2015. már 10.

Nálam okosabb cégvezetőknek adok tanácsot

írta: Domschitz Mátyás
Nálam okosabb cégvezetőknek adok tanácsot

Szinte mindig. Persze ez így meredek, (de igaz).

consulting.jpgPontosítom. Ő egy csomó dologban többet tud nálam. Jobban tud céget vezetni. Többet tud a saját szakmájában és még sok dologban többet tud ... Én meg egy csomó más dologban többet tudok nála. Ezért érdemes beszélgetnünk.

S ez a kölcsönös többlet-tudás nem is ritka eset. Nem csak tanácsadó és kliense kapcsolatában van így. Általában ez van ma már a munka világában. Amióta a vezetők és a vezető szakemberek főleg tudással dolgoznak, azóta mindig többet tudnak egymásnál – valamiben. S a munkájuk az, hogy összerakják a tudásaikat a problémák megoldásához. A munka tudások kombinációja.

Tudatos és nem tudatos tudás

A tudásnak van tudatos és tudattalan része, s mindegyik részt vesz a problémák megoldásában. A nem tudatosra példa, hogy valaki meg tudja oldani a problémát, de már nem tudná elmondani, hogy hogyan csinálta. A tudatos és tudattalan tudások áramlanak is egymásba.

Az elérhető tudásnak vannak szóban, írásban kifejtett – explicit - részei és van a szervezetben látens - implicit - tudás, ami olyan tudás, amelynek nincsenek tudatában. A latens tudás a nagyobb. Gondoljunk csak a szokásainkra, amelyek éppen azáltal, hogy szokássá váltak tudattalan vezérlés alá kerültek.

nonaka_abra.png

A szervezeti felkészültségek tudatos – explicit és nem tudatos megkülönböztetésére használhatjuk Nonaka modelljét. Szerinte a szervezetek problémamegoldó képessége, tudása lehet

  • a szervezeti tagok számára világosan kifejtett ismert, explicit formájú tudás. Gyakran a vezetők csak erre figyelnek.
  • és lehet kifejtetlen, hallgatólagosan elfogadott, vagy talán nem is tudatos, tacit tudás. (mondja Polányi Mihály után)nonaka_ciklus.png

Az új tudás e tudásfajták közti átalakulások révén jön létre. Nonaka szerint a tacit és explicit tudás közti konverzió eredményeként jön létre az új tudás az alábbi módokon. Az új tudás létrejöttét e konverziók ciklusában írja le.

Szocializáció – externalizálás – kombinálás - internalizálás - újra szocializálás stb.Két ember közös problémamegoldásában mindkettejük tudattalan (tacit) és tudatos (explicit) tudása szerepet játszik.

A probléma, ami segítséget igényel

Vannak olyan problémák, amelyeknek ismert a megoldása, itt csak végig kell vinni az - ismerős - megoldási folyamatot. S van olyan, amit nem ismerünk. Itt segíthet más, aki ismer megoldást. S van olyan, amit ismerős rutinnal próbálunk megoldani, de nem megy. Ez a legnehezebb. Lássunk egy példát.

kutya1.jpg A kutya célelérő zsákmányszerző stratégiája, hogy nyílegyenesen szaladjon a cél felé. A képen látható kutya is ezt tenné, hogy elérje a vágyott csontot. De ezen az egyenes úton nem éri el, mert a póráza beakadt a fába. A kutya számára illogikusan távolodni kellene a céltól, hogy ki tudja kerülni a fát. S ha ezt megtenné, már elérné a célt.

Gyakran így akadunk el. Úgy nézünk a feladatra, ahogy szoktunk, s éppen ez a probléma. Ilyenkor olyan kreativitásra lenne szükség, ami először kibogoz abból a gondolati mintából, amiben benne vagyunk, s ha ebből kijöttünk már lehet hogy könnyebben találunk megoldást.

Egy - az ilyen problémákban képzett - beszélgetőpartner segíthet. De az is lehet, hogy a partnernek van olyan tudása, ami segít a mi problémánk megoldásához. A másik embernek más szeme, s más perspektívája van. Máshogy lát. S éppen ezzel tud segíteni.

Találkozás a másik elmévelab_tudas_es_problema.png

Nézzünk egy (esetleges) problémamegoldó találkozást. Az ábrán "A" és "B" személy találkoznak.

Legyen "A"-nak "PA" problémája, s "MB" megoldása. (ez egy olyan tudás, ami "B" problémáját megoldhatná.)

Legyen "B"-nek "PB" problémája, s "MA" megoldása. (ez egy olyan tudás, ami "A" problémáját megoldhatná). S van "MC" megoldása (ami "C" személy problémáját tudná megoldani. De "C" most nincs jelen) 

Ahhoz, hogy bármiféle problémamegoldás létrejöjjön keresni kell a kapcsolódási lehetőségeiket.

  • Ha "B" a tanácsadó, valamit kell mondani arról, hogy miféle problémák megoldásához ért. Ezért informálnia kell "A"-t.  "B", aki nem tudja mi "A" problémája szorong, mert ha véletlenül olyan probléma megoldásáról beszél, ami NEM problémája "A"-nak (ez "MC" a példában) elveszti "A" érdeklődését. Ezért kérdezni akar. Neki az a jó, ha "A" beszél a problémáiról.
  • "A" tájékozódni akar, mire képes "B", s ezért kérdezni fog. S könnyen lehet, hogy fel sem merül, hogy itt az ő "PA" problémájáról is lehetne beszélni.

pama.png

Ha szerencsésen és jól csinálják "B" megismeri "A" problémáját, s kiderül, hogy neki éppen van erre megoldása ("MA"), akkor jön létre a két tudás összeolvadása. Ehhez kölcsönösen, - s nem a másikat uralva - kell kérdezniük és válaszolniuk, hogy "B" megtanulja "A" helyzetét, s problémáját, s "A" megtanulja "B" perspektíváját, s felhasználja a tudását. Mindkettejük a másik szemével olyat lát meg, amit eddig nem látott, s ez egy felszabadító, felvillanyozó, heurisztikus élmény, amelyben hirtelen kitágul mindkettejük világa. Örömmel telve alkotnak. Ami létrejött: tudások kombinációja.

De el is lehet rontani.

  • Ha képzett tárgyalók, akkor lehet, hogy mindegyikük azt vallja, hogy az irányít, aki kérdez, s irányítani jó, s mindegyikük kérdezni akar. S versenyt csinálnak a megbeszélésből. paca_1.png
  • Lehet, hogy "B" a jobb tárgyaló, s "MC" megoldást akarja eladni. Ha sikerül, "A" olyat vásárol, amire nincs szüksége. (volt már ilyen?)
  • Az ettől való félelmek miatt "A" igyekszik inkább kérdezni, s ekkor meg lehet, hogy megtud egy csomó dolgot "B"-ről, de ha nem mutatja meg a problémáját ("PA"), "B" nem tudja elővenni az erre jó megoldást, s lehet, hogy arra a következtetésre jut, hogy nincs szüksége "B" tudására. Például ezért kockázatos a google kulcsszavas hirdetésénél előre kitalálni, hogy milyen szavakra "vevő" a célcsoport.

Beszélgetés és professzionális konzultáció

 A cégvezetők közti beszélgetés ezért lehet hasznos. S ezt célozza a professzionális vezetői konzultáció. Ez tartalmazhat coaching és tanácsadási elemeket is. ugyfel_es_tanacsado_aktivitasa.png

  • A coachingban inkább a coach kérdez, meghallgat, visszajelez, s ezzel segít a felszínre hozni a tudattalan (tacit) tartalmakat (externalizálás), majd adhat feladatokat, amelyeket a kliens  készségszintre gyakorolhat (internalizálás). Itt a kliens az aktívabb.
  • A vezetői konzultáció ez mellett megengedi a tanácsadást is. Ahogy a probléma megoldása megkívánja. De itt is a kliens felelőssége a változás.

 Mindegyikben megoszlik kettejük felelőssége az ábrán látható módon

coach_keret.png

Kapcsolat - ajánlat.

Irodalom

  • Nonaka, I. (1994) A Dynamic Theory of Organizational Knowledge Creation, Organization Science 1994. 5 :11-37.
  • Polányi, M. The Tacit Dimension, London: Routledge&Kegan Paul. 1966.

 Kép:

  • http://www.consulting-times.com/January2013/1.aspx
Szólj hozzá

kommunikáció együttműködés ajánlat coaching life coaching problémamegoldás consulting