2015. már 12.

A vezetői tanácsadás haszna

írta: Domschitz Mátyás
A vezetői tanácsadás haszna

A kommunikációban tőkenövekedés történik

Egy korábbi blog-bejegyzésemben azt írtam, hogy a vezetői konzultáció során a kliens is és a tanácsadó is fejlődik a kapcsolatban. S egy kommentelő azt kérdezte, hogy akkor ki fizet. S ezt válaszoltam:

 "A kliens fizet attól még, de minden elvégzett munkában fejlődünk. A tanácsadó problémája, hogy bevételre van szüksége. Minden ilyenben pozitív összegű a játék, s nem zéró. Több a hasznuk, mint az ára."ab_tudas_es_problema.png

Kettejük eredeti tudását így ábrázoltam. Az ábrán a kék halmaz "A" tudása, ebben van "A"-nak PA problémája, (s MB megoldása B számára). A piros halmaz B tudása, amelyben van problémája (PB), s megoldása "A" számára (MA), s megoldása "C" számára. ("C" nincs jelen). Ha jól kommunikálnak tudásaik (egy része) összekapcsolódik.

pama.png

Ezt így ábrázoltam. A sárga halmazban megoldják A problémáját (PA) MA tudásával. Ehhez "A"-nak prezentálni kellett a tudását "B" felé, s "B"-nek meg kellett tanulnia "A" problémáját, s "B" nek prezentálni kellett problémamegoldó tudását "A" felé.  "A"-nak megoldódott a problémája - ezt "adta" B, s "A" fizet "B"-nek. Ha egyenértékű csere volt ez egy zéró összegű tranzakció. Lenne. Ha "B" elvesztette volna "MA" tudását. Ha a végén kevesebb tudással rendelkezne. A fizikai javak cseréjénél így van, ha odaadtam egy tárgyat neked, akkor az már nincs a birtokomban. Ami nálad többlet, az nálam kevesebb. Az én hiányom, a te nyereséged. Ha kifizetted, az meg a pénzben nálad kevesebb, nálam több. Nincs többlet érték. (A közgazdászok lehet, hogy ebben nem értenek egyet a határhaszon(?) miatt.) a_b_tobblete.png

Ám van itt még valami. Mindkettejük tudása (ami problémamegoldó felkészültség - tőke) megnőtt. Ez lett "A" tudása, (mert nem felejti el a probléma megoldását, s annak folyamatát).

b_tobblete.pngS ez lett "B" tudása, mert ő se felejti el "A" problémáját, s annak megoldását, s a megoldás folyamatát.

Ehhez még azt is hozzá vehetjük, hogy ha megoldódott "A" problémája, s elégedett, s "A" kifizette "B"-t, s "B" is elégedett, akkor viszonyuk erősebb lett. Legközelebb könnyebben - kevesebb befektetéssel - megtalálhatják egymást. Viszonyukban is tőke keletkezett.

A kommunikációban értéknövekedés (tőkenövekedés) keletkezett. És ha fizikai javak cseréje lett volna, akkor ilyen értéknövekedés nem jött volna létre. Ez a kommunikáció haszna.

A mai szervezetekben egyre nagyobb az ilyen típusú - immateriális tőke aránya.

A cégek vagyona

Durván, a cégek könyv szerinti vagyona a cég pénzét, és a cég tárgyi eszközeinek értékét jelenti, levonva belőle a cég tartozásait. De a cég valódi értéke lehet ennél több is, kevesebb is. Lehet olyan rossz híre, hogy senki se veszi meg a termékeit, s hamar felélné a könyv szerinti értékét, így kevesebbet ér. De ha a jó híre miatt sokat lehet a termékeivel keresni, többet ér. S a mérlegben nincs olyan sor, hogy a hírnév értéke mennyi. A cégek értékében egyre nagyobb az ilyen típusú vagyon. Ezt a cégek immateriális vagyonának nevezik. Ez az ábra azt mutatja, hogy egy egy iparágban mekkora az immateriális vagyon, ha a könyv szerint értéket 100-nak vesszük.

immaterialis1.jpgEgy másik ábrán pedig néhány cég példáján láthatjuk az immateriális vagyon arányát. (az ábrában a színek magyarázata pont fordított, a szürke mutatja az immateriális értéket)

immaterial2.jpgA vállalat teljes piaci értékéhez hozzátartozik az immateriális vagyon, s ennek három összetevője van. A vállalati vagyon összetevőit láthatjuk e táblázatban.

immateriális szerkezetek_1.png

A „külső szerkezetek” a kapcsolati tőkét, a márka ismertségét, a márkába vetett vásárlói bizalmat jelentik. Az ügyfelekkel, a beszállítókkal kialakított bizalommal teli kapcsolatokat, ami például kommunikatív teljesítmény. Ami kommunikációs szakos kompetenciát igényel. Pedig ez a szak a vitatkozók kedvenc pofozógépe. „Minek ennyi kommunikáció szakos diploma?” – kérdik, ha a felesleges diplomákról beszélnek.

A „belső szerkezetek” tudása jogi, közgazdasági szervezési-vezetési, HR, kommunikációs és marketing és műszaki kutatás-fejlesztési kollektív kompetenciákon alapul. S mindezekhez kellenek az egyéni kompetenciák.

E szerkezetek - tőke - előállítása munka. Nem mindegy, hogy hol állítják elő. Minél kevesebbet dolgozunk bele a termékekbe itthon, annál kevesebb hasznunk származik belőle. Ismerek több olyan (régen nagy nevű) magyar vállalatot, amely nem becsült a műszaki kompetencia mellett semmilyen más, „lila” kompetenciát. Csak a gépek, s a technológia fejlesztését, s az ehhez szükséges mérnöki tudást. Ma már csak bedolgozói azoknak a csoportoknak, akik a marketingre, a vevőközpontú fejlesztésre, a brand építésre, a PR-re, a kommunikációra is koncentráltak.  

A közoktatás és a felsőoktatás a kibocsájtásával meghatározza, hogy gyerekeink, s velük az ország milyen szerepet láthat el a jövőben. A keretszámok nyílt vagy burkolt csökkentése szűkíti a lehetőségeket, s egy lefele haladó spirált indít el. Szűkebb felkészültség-kibocsájtás, szűkebb piaci szerepvállalás, alacsonyabb hozzáadott érték, kevesebb jövedelem, fogyasztás, kisebb adóbevétel, kevesebb keretszám …

S a spirál végén abban kell versenyeznünk, hogy tudunk-e olcsóbbak lenni az ukrán, kínai munkásoknál. Nem tudunk.

S lemaradunk azoktól, akik a kommunikációt értékteremtőnek tekintik.

Forrás:

Az immateriális vagyonról írott részek forrása: Sveiby Karl Erik: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2001 Budapest.

Szólj hozzá

kommunikáció együttműködés fejlődés ajánlat csapatmunka consulting