2015. már 12.

Mérnökök a kommunikációról

írta: Domschitz Mátyás
Mérnökök a kommunikációról

„… ahogy halad előre az ember, egyre kevesebb időt tud tölteni a megvalósítással a mérnöki oldalon és egyre többet a szervezéssel, kommunikációval, a meetingekkel. De ez egy ilyen dolog. Ezzel együtt kell élni. Volt itt egy kolléga, aki csak szinte a mérnöki munkára koncentrált, elmerült a részletekben, de ő sincs már közöttünk.”

Az egyre inkább kommunikációval járó mérnöki munkában keveredik a mérnöki és a kommunikációs munka:szivattyu.jpeg

Például a motorok és szivattyúk működésére, s fejlesztésére a műszaki-természettudományos cselekvés a helyes megközelítés. A mérnöki munka fizikai, természeti túloldalán nem egy (viszont) gondolkodó másik van, hanem a természeti, fizikai folyamatok. Itt oksági folyamatokkal kell számolni. Milyen legyen a berendezés, ami a legjobban megfelel a célnak? Erre a műszaki természettudományos képzés tud felkészíteni.

mernok_kommunikacio.jpgDe a kommunikatív hálózati munkában, a munkafolyamatban a túloldalon nem a természet, a technika van, hanem egy másik mérnök, aki nem oksági, hanem tudati, megismerési, kommunikációs törvények szerint működik, s erre a helyzetre nem alkalmas modell a műszaki instrumentális cselekvés modellje. Itt a megoldandó probléma kommunikatív természetű a technikai probléma mellett. Erre a társadalomtudományi-kommunikációs képzés tud felkészíteni.

E különbségek finom megkülönböztetésére és alkalmazására a műszaki képzés ma még nem terjed ki, s ezért írjuk le legalább itt. A kutatott szervezetek mérnökei számára nem jelentenek különösebb gondot a műszaki problémák, a nehézségeik inkább kommunikációs, azaz a társadalmi cselekvésre vonatkozó természetűek. Ez pedig nem természettudományos képzettséget igényel, hanem társadalmi kommunikációsat

Néhány idézetet mutatok. Egy globális nagyvállalat magyarországi műszaki-fejlesztési (R&D) részlegének mérnökei beszélnek.

Kutatás -fejlesztő mérnökök a kommunikációról

„A napjaimat tekintve nekem mindig a műszaki problémák megoldása a pihenés. Én szeretem azt csinálni, amit dolgozok a … ban. Amit előtte kezdtem, hogyha az embernek meg kell fogni egy csavarhúzót, meg kell nyomni egy gombot és csak nézni, hogy pörögnek a számok, az egy olyan kikapcsolódás, amikor nem kell gondolkodni egyéb dolgokon. Mert az a műszaki probléma annyira leköti az ember figyelmét, hogy csak azon jár az esze. És ezzel agynak a többi része tud pihenni, mondhatni. Mert ha folyamatosan emberekkel kell kommunikálni, az rengeteg átállás. Az szerintem jobban megterheli az embert, hogy kivel milyen stílusban, hogy kommunikáljon, mint hogy egyszerűen csak ül egy gép előtt és mondjuk, nézem csak az SAP-t … Persze, ha csak azt kéne csinálni, akkor hülyét kapnék, de néha ez nyugodtságot okoz, épp ezért. Ha egy nap el kéne mennem öt megbeszélésre, akkor sokkal jobban el vagyok fáradva délutánra. Még akkor is, ha lehet, hogy két szót se szóltam a megbeszéléseket, csak az, hogy nem is csak koncentrál, hanem figyelmet generált.”

„Alapvetően, ami a tapasztalatom az, hogy a szakmai technikai műszaki emberek vagyunk, és mégsem arról beszélünk, hanem a kommunikáció hiányosságairól, az, az hogy a műszaki dolgokkal alapvetően, azokkal nincs gondunk, megértük megtaláljuk, megvannak, sokszor látom tapasztalom, hogy nem vagyunk elég kreatívak nem megyünk elé, nem úgy kommunikálunk emiatt félrecsúszik. Ezzel egyetértek, hogy ezt fejleszteni kell. Nem lehet úgy hozzáállni, hogy én vagyok az R&D (Kutatás-Fejlesztési részleg) és a többi le van szarva. Mindenképp a kommunikáció az egy alap ahhoz, hogy sikert az ember véghez tudjon vinni, függetlenül attól, hogy milyen képzett.”

Szólj hozzá

kommunikáció együttműködés innováció csapatmunka