2015. máj 23.

Mi vezet a hetedik világhoz? 2. rész

írta: Domschitz Mátyás
Mi vezet a hetedik világhoz? 2. rész

A klasszikus gyár modelljében a tulajdonos szinte minden erőforrás birtokosa  volt, manapság osztozni kell a vagyonon.

Mert egy példa kedvéért, ha az olvasó(k) nem esztergályosok, hanem mi együtt egy nagy mérnöki iroda vagyunk. Nézzük meg, mi változott és mi van most?

tablazat2.png

 Ez a változás alapjaiban változtatja meg a szervezet emberi viszonyait. Kénytelen vagyok osztozni a vagyonon. Mert amíg az alkalmazottak esztergályosok voltak és kint az utcán voltak még munkanélküli esztergályosok, akkor, ha valaki nem jól muzsikált, elküldhettem, és jött helyette egy új pár kéz, akit pár nap alatt be tudtam tanítani. De ha egy mérnök elmegy, akkor ugyan enyém marad a cég, meg az asztal, meg a számítógép is, meg a winchester, de elmegy vele a tudás. A szék, az asztal, winchester, a számítógép nem hoz létre értéket. A tudás jellegű termelő eszközöknek a kollégák is birtokosai, s birtokolják „életük újratermelésének”, szellemi feltételeit. A marxizmus kérdése az, hogy az emberek birtokolják-e életük újratermelésének anyagi feltételeit. Ám a szellemi feltételekre nem utalt a marxi formula, mert akkoriban a termelő eszközök döntően anyagi, technikai jellegűek voltak. Ez is változott.

A tudás a személyiségekhez tartozik. Ettől máshogy kell viselkednem, mert nem nálam van a teljes vagyon, hanem mindannyian birtokoljuk egy szeletét. E vagyon birtokosaival együtt kell működnöm.

komplex.jpgKövetkező rossz hír számomra, hogy nem tudok mindent! Azért sem, mert bonyolultabb lett a világ, amiben dolgozunk, s a munka is amivel dolgozunk. És a feladatokhoz szükséges tudás nem fér el egy személyben, nem fér el bennem, és mert ennél többet kell tudni, együtt kell működnöm másokkal, hogy hozzáférjek a tudásaikhoz. Oda kell fordulnom a másikhoz, s a másiknak a harmadikhoz, mert senki se tud mindent, ahhoz a munkához, amivel a mérnöki irodában dolgozunk. Ez kommunikáció.

Régen fontos volt, hogy a dolgozók ne nagyon beszélgessenek, inkább a kezük járjon. Most éppen ebből jön a problémamegoldás, kicserélik, megosztják a tudásaikat. S a munka: tudásáramlás, tudások kombinációja.

A legfontosabb munkafolyamat a tudáskombináció

És ez gyakran használt szavunkká lett: „tudás-kombináció”. A legpontosabb megfogalmazás annak, hogy én minek a szekértője vagyok, akkor ez: A tudáskombináció fejlesztője vagyok. 

Úgy működnek a mai szervezetek, hogy a jogász tudása kombinálódik a marketinges tudásával, a marketinges tudása a termelési igazgatóéval, az ő tudása a mérnök tudásával. Az a jó, hogy ha kommunikálnak, beszélgetnek.

tablazat3.png

Régen, ha lehetett, szűkítették a kollégák kommunikációs lehetőségét, most vannak olyan cégek, ahol csocsózó hely is van a munkahelyen. Hogy amikor játszanak egymással, regenerálódnak, és szorosabb kapcsolat alakuljon ki közöttük. Van olyan világcég helyi központja Budapesten, amely közepén park van. A parkban, mint a kávézó helyeken, le lehet ülni a kollégáknak és, hogy ha jó idő van, a szabadban, az a dolguk, hogy kommunikáljanak egymással. Mert ezt is észrevették, hogy a dolgozók a munkahelyi kiránduláson is leginkább a munkáról beszélgetnek. Sőt, mikor a munkáról beszélgetnek, olyasmiket is megbeszélnek, amit egy hivatalos értekezleten nem. Tehát érték keletkezik akkor, mikor a mérnöki irodában beszélgetnek az emberek.

Kép:

http://www.b2bmarketingexperiences.com/2015/03/content-marketing-in-complex-markets/

Szólj hozzá