2015. aug 26.

A hatalom torzítja a kommunikációt

írta: Domschitz Mátyás
A hatalom torzítja a kommunikációt

heterarchia.jpg

Mutatok egy példát, Arthur Healey: Az autóváros című regényéből. A jelenetben a jövő autóját álmodják a fejlesztés vezetői. Külön oszlopba rendeztem az idézetet, amely főleg a tényekről folyik, de egy ponton belejátszik a hatalom, s a jobboldali oszlopba írtam a kommunikációs helyzetre tett reflexióimat.

Tárgynyelvi szöveg

Reflexiók a nyelvről (metanyelv)

„- Az elmúlt néhány esztendő során sok minden megváltozott, de az emberi természet lényegében változatlan maradt. Valóban megfigyelhető a státusszimbólumok átértékelődése, de nem szabad elfelejteni, hogy jelen vannak, tehát általuk az egyén ki akar törni, a többiek fölé akar kerekedni. Még a társadalomból kilépő szakadt fiatal is valamiféle státust keres.

-  Akkor talán olyan kocsira van szükségünk - vetette fel Adam -, amely ehhez az értékváltáshoz igazodik.

-  Nem egészen - ingatta fejét az Ezüstróka. - Továbbra is számolnunk kell a be nem avatottakkal - ők a vásárlók túlnyomó nagy többsége.

-  De ők beavatottnak vélik magukat – vetette közbe Castaldy. - Ezért is viselnek barkót a bankelnökök.

-  Nem ezt tesszük-e mi valamennyien? – húzta végig ujját a barkóján Braithwaite.

A halk nevetés közepette Adam megjegyezte:

-  Ez talán nem is olyan mulatságos: Talán éppen ez világít rá arra, milyen kocsit nem akarunk. Vagyis semmi olyat nem, ami eddig volt. …

-  Mégis sokan meg vannak győződve arról - szívóskodott a fiatal Castaldy -, hogy egy kiskocsi kevésbé szennyez, mint egy nagy, s így azt hiszik, ez az, ahol tehetnek valamit. Ezt is kimutatják a felméréseink. - Ismét a jegyzeteiben keresgélt. Folytathatom?

-  Megkísérlem, hogy ne akadékoskodjak - mondta Brett. - De nem garantálhatom.

-  A mérföldenkénti benzinfogyasztás – folytatta Castaldy - már nem foglal el a korábbihoz hasonlóan döntő helyet, de előtérbe került a parkolási díj.

-  Ez vitathatatlan - bólintott Adam. - Mind nehezebb parkolóhelyet találni az utcán, mind a magán-, mind a városi parkolók díja szakadatlanul emelkedik.

-  Az igazság az, hogy számos városban csökkentették a kiskocsik parkolási díját, és egyre terjed ez a szemlélet.

-  Ezt már mind tudjuk - szakította félbe ingerülten az Ezüstróka. - S abban is megegyeztünk már, hogy a kiskocsikra megyünk rá.     

Castaldy láthatóan sértődötten hunyorgott vastag szemüvege mögött.

-   Elroy - mondta Brett DeLosanto -, ez a srác segít nekünk gondolkodni. Kérlek, ne kötözködj.

-   Úristen! - jajdult fel panaszosan az Ezüstróka. - Milyen érzékenyek vagytok, fiókáim. Csak azt adom, ami a lényegem.

-   Akkor tégy úgy, mintha jóindulatú krapek lennél - kérlelte Brett. - Ahelyett hogy itt alelnökösködsz.

-   Te mocsok - morogta Braithwaite, de közben szélesen mosolygott. Azután Castaldyhez fordult: - Sajnálom! Folytassuk.

-   Tulajdonképpen úgy értettem, Mr. Braithwaite

-   Elroy...

-   Igen, uram. Úgy értettem... hogy ez része az összképnek.

Ezután hosszasan vitatkoztak a környezeten és az emberiség problémáin:

Igaz leírást kell alkotni a potenciális autó vásárlók változásairól, s a diskurzus erről folyik. A tényekről az igazság kritériuma szerint kell beszélni.

 

 

A tényekre hogyan reagáljunk. mi legyen a jó válaszunk?

Ez is vitatható, mert a potenciális vásárlók sokfélék.

A vita megfelel annak, hogy a tényekről az igazság, s a cég erre való reagálásáról az eredményesség kritériuma szerint beszélünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vita itt kibillen a racionális megbeszélés medréből. A főnök ingerültsége veszélyezteti, hogy a fiatal szakértő megossza a tudását. Brett visszatereli a mederbe a beszélgetést.

Az ingerültség: üzenet Elroy belső világáról, s a főnök ingerültsége pedig normatív jelentőségű lehet. Brett egy kommunikációs normát és Castaldy szerepéről egy tényt ismertet.

Elroy elfogadja a normát, a keresztneve használatát kérve barátságosabbra hangolja a viszonyt.

S folytatódik a tényekről a diskurzus.

A könyv egy jó regény, de egy jó munkakultúra felfedezéséhez is érdekes. 

Az egyre bonyolultabb termelésben, társadalomban egyre inkább olyan problémákat kell megoldani, amelyhez nem ért egyedül egy ember sem, s ezért több ember tudását kell kombinálni. Ehhez pedig olyan kommunikációs helyzetek kellenek, ahol nem dominálhat egyetlen szempont (a vezetői sem), és a megoldásnak többféle szempontból kell jónak lenni. A megoldásokat kidolgozó rendszernek nem szabad monarchikusnak (egy központúnak), lenni. Heterarchikusnak kell lenni.

autovaros.jpgA sikeres, élő, természetes szervezetek, és emberek által épített szervezetek, rendszerek heterarchikusak. Több szempontnak kell megfelelniük, s e több szempontot specialisták képviselik. S helyzettől függően hol az egyik, hol a másik szempontnak kell érvényesülni. Mert nincs az a vezető, aki mindent tudna. Az iskolának erre is fel kellene készíteni a diákokat. Merjék akár vitában is képviselni az igazukat. Ehhez pedig képesnek kell lenniük a kommunikatív racionalitásra, ahol nyílt nézetegyeztetésben beszélik meg a tényeket, a közös normákat, s elmondják  személyes motívumaikat.
Biztonságban kell gondolkodniuk, hogy innovatív lehetőségeket keresve szabadon bolyongjanak a lehetséges megoldásokat keresve.

Ehhez vagy vezetői kultúra kell, vagy a metanyelvre figyelni tudó professzionális facilitátor.

Csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/ 

Ajánlat: 

Irodalom: Arthur Healey: Az autóváros. Magvető Könyvkiadó. Budapest. 1986.

Kép: http://www.krkavec.sk/obr/hierarchia-heterarchia#sthash.MOs53ZHE.dpbs

 

Szólj hozzá

kommunikáció együttműködés értekezlet hatalom csapatmunka vezető szervezetfejlesztés emberi erőforrás facilitátor vezetői hatalom értekezletvezetés vitavezetés