2017. sze 22.

A világ hálózat és nem elemekből áll

írta: Domschitz Mátyás
A világ hálózat és nem elemekből áll

Az elemekre bontó ipari logika áthatja a gondolkodást

Alapvető társadalmi átalakulás kezdetén-közepén vagyunk. Ahhoz hasonló ez, mint amikor a mezőgazdasági társadalom iparivá alakult. A változás a gondolkodásunk átalakítását is igényli. Akkor a mezőgazdaságból az iparba áramlottak a dolgozók. 

mezogazdasagi_forradalom.jpg

Most, a tudásalapú gazdaság kialakulása történik. Mindez a korábbi folyamatok váratlan, de logikus következménye. Nézzük meg a logikáját!
Az ipari forradalom adta hatalmas anyagi gazdagság alapja az intenzív munkamegosztás. A munkamegosztás során a komplex munkafolyamatokat elemi, egyszerű részekre bontják, majd ezeket a részeket végzik el a munkások.
Ezt az egyszerű munkát begyakorolják, ezért nem kell újra megtervezni, nem kell közben gondolkodni. A munkahelyet, a szerszámokat, a mozdulatokat csak erre az egyszerű műveletre kell célszerűen berendezni. És ha egymás után több száz, ezer munkadarabon végezzük el a műveletet, a munkaasztalt se kell a műveletek között átrendezni. Az ipar ezzel az újítással ezerszeresére, több ezerszeresére növelte a termelékenységet.  Ezzel az újítással egy munkás egy műszak alatt több ezer munkaműveletet tud elvégezni. Míg a régi módon néhány tíz komplex darabot tudott elkészíteni.
Adam Smith 1776-ban jelentette meg a "Nemzetek gazdagsága" című könyvét, amelyben "A munkamegosztás" című fejezetben a gombostűkészítő ipar fejlődésén mutatja meg a munka elemi műveletekre való bontását.

gombostugyartas.jpg"Az egyik ember drótot húz, a másik egyenget, a harmadik szabdal, a negyedik hegyez, az ötödik csúcsot köszörül, hogy ráilleszthessék a fejet. A fejkészítés megint két vagy három különálló művelet. Külön mesterség a fej felillesztése, úgyszintén a kész gombostűk fényesre csiszolása, sőt még azoknak papírba csomagolása is. Így aztán a gombostűkészítés fontos mestersége mintegy tizennyolc külön műveletre oszlik." (Adam Smith: Nemzetek gazdagsága)

Most két és fél évszázaddal később még mindig ez az alapvető szervezeti gondolkodás. Elmélyült fókuszált figyelemmel tanulmányozzuk az alkatrész, a művelet, a világ egy kicsiny "gombostűnyi" részletét. Igyekszünk megismeri, hogy céljainknak megfelelően tökéletesítsük. 

analytic_thinking.jpg

Bárki, aki a valóság egy piciny szeletével foglalatoskodik, észrevesz új részleteket, felfedez összefüggéseket, kitalál tökéletesítő eljárást. A gondolkodás is ez. A tárgyakról való gondolkodás a valóság elkülönült kis szeletére fókuszálva maga is intenzívebbé, és megosztottá válik. És hatalmas eredményeket hozott az elmúlt pár száz évben. Ám vannak árnyoldalai.

A világ hálózat és nem elemekből áll

Ám ami igaz az alkatrészekre, az nem igaz a világra. Nem igaz a természetre és nem igaz a társadalomra. 

"A változókkal való megküzdés problémája kétrétű. Először: hogy ismerjük fel és azonosítsunk egy változót, vagy processzust? Pl. elképzelhetjük a szívet, mint ami  szeparálható az erektől, vagy egy ágat a fától különszakítva? Vagy miféle egzakt leírások képesek megkülönböztetni a méh processzusát a virág processzusától?  ... e megkülönböztetések inkább a nyelvben lakoznak, semmint abban, amit leírnak. ... nincs ismert határa ama változók számának, amelyek bármely természeti vagy fizikai eseményben jelen vannak - úgy mint pl. okáért egy tojás kiköltésében. A tojáshéj határai élesek és tiszták, de amikor elgondolkodunk e körül, belekeverednek molekuláris biológiai, klíma, nukleáris fizikai, csirkefarm technikai, ornitológiai, szexológiai sit..., sit. megfontolások egészen addig, míg realizáljuk, hogy eme "egyedi eseményt" úgy kell megfontolnunk - ha egyáltalán képesek vagyunk erre - mint ami az egész univerzummal relációban van." (Alan Watts 26 o.)

microscopic-large.jpgA tárgyainkról való intenzív analitikus gondolkodásunkat kiterjesztettük a természetről és a társadalomról való gondolkodássá. Ha le akarnánk írni szóban írásban, a tudomány racionális nyelvén egy természeti és társadalmi jelenséget, leegyszerűsítésekkel élnénk, de nem tudnánk megragadni ezt a komplexitást. Az analitikus, leíró tudománynak hatalmas eredményei vannak. Az egész leírásában látszanak a korlátai is. 

"nincs állat vagy növény, ami ugyanolyan módon van csinálva, mint egy fából készül asztal. Egy élő teremtmény nem részek gyülekezete, összeszögelve, csavarozva, vagy összeragasztva. Tagjai és szervei nem úgy vannak összeszedve távolabbi forrásokból és egy középpontba gyűjtve." (Watts 59 o.)

Irodalom:

  • Adam Smith: Nemzetek gazdagsága. KJK Budapest 1992)
  • Alan Watts: Tao: Az áramlás útja. Orient Press Kiadó, Budapest

Képek:

  • https://www.thoughtco.com/agricultural-revolution-1991931
  • http://www.fresheconomicthinking.com/2015/06/adam-smiths-pin-factory-capital-vs.html
  • http://www.open.edu/openlearn/ocw/mod/oucontent/view.php?id=64740&section=1
  • http://clubflyersmag.com/15-photos-of-microscopic-magnificence-4460
Szólj hozzá