2019. júl 28.

Tizenkét dühös hím

írta: Domschitz Mátyás
Tizenkét dühös hím

mi_es_ok.jpg

 „A szokatlanra, a fenyegetőre, az ellenségre adott ősi védekező reakciók… nélkülözhetetlenek voltak a fennmaradás szempontjából az evolúció első biológiai szakaszában. A kulturális evolúció kezdetével azonban kialakult a szokatlan iránti érdeklődés is, és a vele való megbirkózás képessége is… Ha a spontán félelemé a vezető szerep, akkor az agykéreg fiziológiailag lassúbb folyamatai, reflexiói háttérbe szorulnak, és a köztiagy közvetlen vezényszavai veszik át az irányítást.” A normális személyiségfejlődés során többé-kevésbé megtanuljuk integrálni ezeket az ellentmondó tényezőket. De ezek egyeztetését folyamatosan nehezíthetik elbizonytalanodások, társadalmi nyomások, félelmek. „Ilyenkor felnőttek is visszacsúszhatnak a kora gyerekkor viselkedésformáiba.” Ez a visszacsúszás jól nyomon követhető szakaszokat ír le, s ezek a szakaszok, a visszacsúszás mértékében azt is jelzik, hogy egyre ősibb agyterületek veszik át az irányító funkciókat. - Idézi: Domschitz Mátyás. https://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/kc_083.html

 Egy régi, de még aktuális szöveg az előítéletről a 12 dühös ember című film kapcsán 1993-ból

1-12-angry-men-not-guilty.jpg

A teljes filmre itt tudsz kattintani

https://videa.hu/videok/film-animacio/tizenket-duhos-ember-1957-drama-film-KDSJ5KntoEOMysoN

angry_man.jpg

Szólj hozzá