2019. dec 18.

Kezünkben van e még a sorsunk? Sikergondolkodás újratervezés vezetőknek 1.

írta: Domschitz Mátyás
Kezünkben van e még a sorsunk? Sikergondolkodás újratervezés vezetőknek 1.

 1995-ben írtam az Új Pedagógiai szemlében egy sorozatot a siker lélektanáról. A szövegek szellemisége szerint a sorsunk a mi kezünkben van. Az életünket irányítjuk, s hogy hogyan, az döntően azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk.

steinberg_2.jpgAkkoriban jöttek divatba a tréningek, köztük a sikeres gondolkodást tanító programok. A rendszerváltás után a világ sokunk számára tágulni látszott. 

Eltelt huszonöt év, és a világ megváltozott. Ideje, hogy végig gondoljam, kell-e változtatni a sikerről való gondolkodáson.  Akkor azt gondoltam, hogy a lehetőségeink világa tágul. Ma így írom, hogy a világ sokunk számára tágulni látszott. Sokak, a magyar társadalom harmada számára beszűkül a világ. Sokan, túl sokan kiszakadtak a munka világából. Sokan, nem tudtak váltani. A nagyobb szabadság millióknak lecsúszást, az emberi méltóság sérelmét jelenti. Akkoriban 40 évesen pár évig munkanélküli voltam. Majdnem kiestem a munka világából. És váltottam. Elvégeztem egy újabb egyetemet, s azóta is tanulok. A válságra a tudás növelésével válaszoltam. Megérte. Ezért írok a blogban a tudástársadalomról.

Ma megint válság van, de ez más. A mai fiatalok máshogy indulnak. A diákjaim keserűek, dühösek. Haragszanak a világra, - a mi világunkra. Miért ilyen világot hagyunk rájuk? Miért kell elmenniük az országból, hogy boldoguljanak? Torokszorító volt, hogy elfogytak az érveim,  hogy "Miért maradjanak itthon" 

És a nyakunkon az ökológiai válság, ami miatt az egész emberiség kénytelen újragondolni, hogy mit tekint sikeres életnek. Mert a mostani fenntarthatatlan. E sorozatban erről is írok.

A huszonöt év alatt

  • kiépült nálunk is az a reklámipar, amely az egyének vágyait hatalmasra duzzasztja,
  • de sokak kiszorulnak a munka világából, ahol megszerezhetnék azt a jövedelmet, amivel a felturbózott vágyak kielégíthetők.
  • A felsrófolt vágyak kielégítését sokáig hitelekkel oldottuk meg. Ez a lehetőség a válsággal összedőlt. A hitelek fizetése miatt a vágyaink gyakran odáig terjednek, hogy ki tudjuk fizetni a havi számláinkat.
  • Nagyságrendekkel nagyobb vágyakkal, és beszűkült életkezdési lehetőséggel érkeznek a fiatalok a felnőttkorba. Nagy az értékválság. Ez az anómia.

Anómia

Anómiás az a társadalom, amelyben az emberek a társadalom által hirdetett értékeket, célokat, a hirdetett eszközökkel nem tudják elérni. Iyenkor értékválság van. Anómia. És az emberek új célokat, vagy új eszközöket keresnek értékválságuk megoldására. Ennek öt típusa van.

Alkalmazkodás módjai

Kulturális célok

Intézményes eszközök

1. Konformizmus

+

+

2. Újítás

+

-

3. Ritualizmus

-

+

4. Visszahúzódás

-

-

5. Lázadás

+/-

+/-

siker.jpg

A konform esetben követjük a társadalom által hirdetett célokat, a rendelkezésre álló erkölcsös és jogos eszközökkel. Dolgozunk, vállalkozunk, és boldogulunk.  Ez lenne az a kapitalizmus, amelyben mindenki a jó és tisztességes munkája eredményéből jól él. S akik kiesnek a piacról azok is tisztességgel, emberi méltóságuk sérelme nélkül megélnek, és itt felerősödve visszatérnek a jó munka világába. A sikerlélektan ebből a közegből származik, és a követői hisznek is ebben. Arról szól, hogy hogyan gondolkodjunk úgy, hogy a társadalomban sikeresek legyünk. Hogy boldoguljunk. Van igy élő réteg Magyarországon. Ők állítják elő az értékek jelentős részét.

korruption.jpgAz újítás esete, amikor valakik úgy követik a hirdetett értékeket, célokat, hogy igénybe vesznek jogtalan, erkölcstelen eszközöket. Ilyen a bűnözés. Ilyen a korrupció. Boldogul, gyarapodik, de olyan eszközökkel, amelyet tilt a társadalom. Az a kapitalizmus, amely nálunk kialakult, ilyen (is) lett.

Boldogul a korrupt. A szabálykövető meg a balek. Mindenki annyit ér, amennyije van. Szégyelld magad, ha nem vagy elég dörzsölt! A politika is élen jár az értékrend felszámolásában. Túl sokszor mondták, - és tették: az erkölcs nem politikai kategória. És büszkék rá. Ők nem balekok. Csak az eredmény számít. Röhög a balekon. A szorgalmason. Ezeknél dörzsöltebb. Feléli, lenyúlja, erodálja az értékeket.

rules.gif

Ritualizmus. Aki (még) követi az erkölcsös, legitim intézményes eszközöket, de már nem boldogul. Tán már le is mondott róla. Nem szegi meg a szabályokat, de nem hiszi, hogy ez eredményre vezet. Nem hisz a célokkal dolgozó sikerlélektannak se. Céljait visszafogja, eszközeit még tartja. Tartja magát, de talán már szégyenkezik, hisz nem boldogul. Nem csinált semmi rosszat, betartotta a törvényeket, hitt a brókernek, a politikusoknak. Mindig elmegy szavazni. Nem megy betegszabadságra, nem kér segélyt, mert azt gondolta, az legyen azoké, akik rászorulnak. Van még tartása. Nem lép fel önmaga érdekében. Nem szól. Várja, hogy észrevegyék. Hogy nem boldogul.

drunk.jpgA visszahúzódó. Kiszállt, vagy be se szállt. Tesz a célokra, s a szabályokra. Talán elitta az értékeit, az eszét, tartását, gerincét. Ha iszik, nem fáj. Ha nem iszik, fáj. Kiszállt, elszállt kábítószerrel. Elszállt értékrendjéből, tartásából. Ha itt van, üres. Ha elszáll, nincs, ami fájjon. Ha nem száll el, az üresség a legfájóbb. Nincs benn a társadalom értékrendjében, cselekvéseiben. A periférián, hulladékból, hulladékként él. Az is lehet, hogy anyagiakban gazdagon. Vegetál. Nem hisz a brókernek, a politikusnak, nem megy el szavazni. Ha lehetne mindig betegszabadságon, vagy segélyen létezne. A sikeresek lélektanát megveti. Vagy be se szállt, mert iskola után nem tudott elhelyezkedni és már megszokta a perifériás létet. Él huszonévesen a gyermekkor és a felnőtt lét határán egy evilági bardó állapotban, a szülei nyakán. Kopnak a céljai, nem erősödnek az eszközei, mert nem tudja gyakorolni őket. Veszélyben van. Megszületne már.

liberty.jpgLázadó. Ha azt látja, hogy a társadalom nem működik, új értékeket, új célokat, s új célelérő eszközöket keres. Lehet, hogy azt mondja: „Találjuk ki Magyarországot!” Vagy azt, hogy „Lehet más a politika”. Vagy „Negyedik Köztársaság”-ot mond. El akartam kerülni a pártokra utalást, de a politikai mozgalmak dolga, hogy anómiás helyzetben új értékeket, célokat, célelérő eszközöket fogalmazzanak meg. Van, akinek meg éppen a régi a jobb. Az ilyen lázadó optimista. Hiszi, hogy lehet jobb világot csinálni. A világot meg lehet váltani. Új, (újra) erkölcsös létet akar, és a boldogulás erkölcsös feltételeit. Ha sikerül, helyre állhat egy új „boldogulok, mert erkölcsösen élek.” állapot. Egyébként lehetne más Magyarország? És a politika? És a köztársaság? Itt ismét van helye az optimista sikerlélektannak. Mert hisz abban, hogy a dolgokat okosan „meg lehet csinálni.”

Huszonöt éve még nem írtam még az anómiáról. Az akkori szövegben nem volt keserűség. A mai realistább. Persze pesszimista sikerlélektan nincs. De az akkori naivabb volt. De a realizmus miatt számolni kell olyan tényezőkkel, amellyel korábban nem számoltunk. Például az alábbiakkal:

  • Jobban kell számolni a környezet változásaival. A régi sikerlélektan a gondolkodásra, a pozitív gondolkodásra fókuszált, s a környezetre való hivatkozást, önfelmentő ideológiának kezelte.
  • A siker és a boldogság nem azonos, lehetünk sikeresek és boldogtalanok is egyszerre. Ki kell egészíteni az elméletet a boldogság vizsgálatával. Azóta kialakult és megerősödött a pozitív pszichológia. Ez azért is jó fejlemény, mert sok tekintetben megerősíti (a jobb) önsegítő könyvek állításait, de az állításokat tudományos vizsgálatokkal támasztja alá. A pozitív pszichológia nem keverendő össze a pozitív gondolkodás folklórjával, erről majd másik szövegben írok. 
  • A siker a célok elérésről szól. De nem mindegy, hogy milyen célokról. Kiderült, hogy az anyagiak egyoldalú hajszolása inkább boldogtalanná teszi az embereket, s ezért érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen célok követése teszi boldoggá az embereket.
  • Az előbbiből következik, hogy jobban élne a bolygó is, ha boldogabbak lennénk. Az időközben megerősödött ökológiai mozgalom és a pozitív lélektan értékrendje jól kiegészítheti egymást.

Így kezdődik a 1995-ös szöveg:

Tanulható e a siker?

  • Szeretné maga mögött hagyni a szorongást?
  • Szeretné jobban kiaknázni az önben rejlő képességeket?
  • Szeretné könnyebben elérni céljait?
  • Szeretne javítani a kapcsolatain?
  • Hatékonyabban kívánna tárgyalni, és megbízható szövetségesekre vágyik?
  • Nehezen jön ki az időből?
  • Legfontosabb céljai elérésére nem jut mindig ideje, energiája?
  • Használja ki az agyában rejlő csodálatos képességeket!
  • Fedezze fel az önben rejlő zsenit!
  • Mindig közbe jön valami? Tanulja meg felhasználni!
  • Forduljon örömmel a folyamatosan változó lehetőségek felé!
  • Tanulja meg a sikert!

Ilyen és ehhez hasonló ígéreteket találhatunk ma is a sikertréningek ajánlataiban.

El is teltünk velük, meg is kopott az az ilyen ígéretek újdonsága.

De ki ne vágyna hasonlókra? Lehetséges ez?  Meg lehet tanulni a sikert? Lehet - e tanulni a sikert, mint olyat, vagy csak konkrét tevékenységek sikeres tanulásáról lehet szó? 

Arra a kérdésre, hogy a siker tanulható – e, az első korrekt „válasz” az lenne, hogy ingatom a fejemet, ami az „is-is”, meg a „nem egészen”, de a „talán” válaszokat mondaná el. Pontosabban: az attól függ. S erről szól a tanulmány első része. Mitől függ a siker és tanulása. Mit lehet tenni a pedagógiában és a felnőttek önfejlesztő tréningjein? Mire figyeljen az, aki aki emberekkel foglalkozva azt akarja, hogy neveltjei, beosztottjai, gyerekei sikeresebbek legyenek.

Az elmúlt években módunk volt sok sikeres és kevésbé sikeres vállalkozóval interjút készíteni. A sikeres vállalkozók abban is különböztek a kevésbé sikeresektől, hogy tudtak cselekedni. Nem azért voltak sikeresek, mert mindent előre megterveztek. Nem is ismerték azokat a modelleket, amelyek egy vállalkozás sikeres fejlődését írják le. De megoldották azokat a problémákat, amelyek eléjük kerültek. Nem azért, mert számítottak ezekre, henem mert ezt hozta a fejlődés. A beszélgetések atmoszférája is jó vol. Dinamika volt benne. A nyavalygós, mindenkori kormányt, helyzetet szidó polgárhoz képest itt valami „reáloptimista” légkör volt. Itt is szóba kerülhettek a nehézségek, amelyek foglalkoztatják az embereket, de itt volt rá válasz. Volt cselekvés. Mit kell, tenni, hogy jobb legyen, vagy ne legyen rosszabb, (míg, jobb helyzet nem jön).

Volt ötlete, megcsinálta.

A siker „titka”, ahogy egyikük megfogalmazta: „Volt egy ötletem és megcsináltam.” És ahogy mondta, a vállát egy kissé megvonva, amivel valami olyat is visszakérdezett kimondatlanul: Mi ebben a különös?

Volt ötlete.

Megcsinálta.

Majd néhány kérdésre válaszolni kell. Mitől és honnan vannak jó ötleteink? Mi kell ahhoz, hogy megcsináljuk? S ha vannak jó ötletek, miért van, hogy valakik megcsinálják, valakik meg nem? Vagy kényszeresen rabja leszünk egy elképzelésnek, amely „ki akar jönni” belőlünk?  Kérdések sorára kell itt válaszolni. 

Azóta még több száz interjút készítettünk vezetőkkel és 

a siker mintája mindig ez maradt:

30-start-doing-for-yourself.jpg

Volt ötlete.

 

Megcsinálta.

 

Kiegészítés:

De mi van, ha a válság miatt sokaknak beszűkült a lehetősége, s nem tudnak cselekedni?

Valamekkora cselekvési tér maradt.

Javaslok egy feladatot, ha úgy érzed, hogy beszűkültek a cselekvési lehetőségeid. Írd le a jelenlegi lehetőség meződet. Azt, ami van. Mindent amire, akire tudsz támaszkodni, mindent, amivel tudsz kezdeni valalmit

S az így feltárt lehetőségmezőben lehet reális célokat kitűzni. S ha ez szűkebb, is mint pár éve, akkor is ezen belül érdemes cselekedni. És jobb a valódi lehetőségmezőre fókuszálni, mint az elveszett régin panaszkodni, itt lehet cselekedni. Azon, ami nincs nem. És a lehetőségmező is tágítható cselekvéssel.  

(folytatás következik)

Az első grafika Saul Steinberg munkája. http://www.saulsteinbergfoundation.org/gallery_untitled1948.ik)

Anómia elmélet: Robert K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Osiris Kiadó 2002.).

A képeket a google keresőjével találtam

Szólj hozzá

siker válság boldogság életvezetés tréning vezetés ökológia vezető sikerlélektan