2020. már 23.

A tudás társadalma. Újratervezés 6.

írta: Domschitz Mátyás
A tudás társadalma. Újratervezés 6.

Folytatódik az a sorozat, amelyben sikerről, boldogságról gondolkodunk. Most ott tartunk, hogy megkértünk civil szervezetek vezetőit, hogy képzeljék el, milyen lenne az a jövő,amelyben az  unkájuk boldog lenne.

gutenberg galaxy.jpgÚgy tűnik, hogy a boldog világról alkotott képünk egy közös tudásra támaszkodik. Megkérdeztünk gazdálkodó és civil szervezetek vezető munkatársait, hogy milyen jövőt képzelnének el, amelyben az „unokájuk boldog lenne”. Mindenhol hasonló válaszokat kaptunk. A válaszokból most az elképzelt boldog jövő tudásáról és a magasabb értékekről szóló részeket mutatom be.

Unokáink kultúrája

Az unokánknak álmodott világban a jelenleginél magasabb az emberek műveltsége. A kulturális és a szellemi értékek dominálnak. Unokánk „boldog, közösségi ember, aki jólétben él, amit nem fogyasztói értékek, hanem a tudományos és lelki-szellemi fejlődés definiál, önmegvalósító egyéniség.”  

A tudás integráltabb, „összegződöttebb” - fogalmazta valaki. Fontos a speciális tudás is az integrált, és holisztikus szemléletű tudás is.  Ez lehetővé teszi, hogy szelídebben bánjanak a környezettel, s energiájuk egy részét arra fordítják, hogy az okozott károkat, szennyezést kivédjék, és tudatosan szervezzék életüket.

A tudáshoz való hozzáférésben (is) egyenlő(bb)ség van. A tudás helyben elérhető, s a kultúrához való hozzáférés olcsó. Egyenlő lehetőségeik vannak képességeik kibontakoztatására. A jelenleg (még) kulturálisan leszakadó rétegek műveltsége is emelkedik.

Unokánk akar tanulni. Magas minőségű általános oktatásban részesül, műveltségi alapjai szélesek, amit későbbi tanulmányaiban is tud kamatoztatni. A mindennapi élethez szükséges hasznos tudása van, amellyel jól tudja szervezni életét. Tudása egyszerre gyakorlatias és mély. Az alapműveltség megszerzése után kutató, alkotó munkával is foglalkozik, a tudást műveli, használja. Iskolái után járja a világot, hogy tanuljon, kutasson. Tanulása személyisége fejlődését is jelenti.

Sok alternatív tudásforma létezik, őrzik hagyományaikat és mindenki választhat közülük. És rájönnek, hogy az agresszió, mások leigázása nem vezet sehova. Sokszínű globális kultúra jön létre, de a sokszínűség mellett szükség lesz egy egységes globális kultúra ismeretére is, hogy érintkezve megérthessék egymást.

Megmarad a Gutenberg Galaxis, az internet nem veszi át a nyomtatott szöveg szerepét, az olvasás és a könyvtárak szerepe erős marad. Van, aki kevesebb számítógépet szeretne unokánk világában, s több olvasást, több színházat. Nagy szerepe van a közösségi kulturális formáknak. Sok a  tánc, zene, zenélés, fesztivál, unokánk sok ilyen esemény részese.

Van, aki az „amerikaias” gyakorlatias oktatással szemben a magyar oktatás és kultúra mélységét kívánja unokájának. Legyen fontos számára kultúránk, múltunk ápolása és tovább adása.

Anyagiakon túli értékek

posmaterial.jpgUnokánk elképzelt életében nem az anyagiak, a létfenntartás az elsődleges cél, hanem magasabb rendű értékek vezérlik életüket. „Nem úgy, mint most, hogy a pénz körül forog az élet.” mondja valaki. Fontosabb a tudás, a személyiség fejlődése, a spiritualitás, a kapcsolatok, a közösségek alakulása. A szerény, de biztos anyagiak megszerzése után

„nem kerül bele egy olyan taposómalomba, amit csak azért kell nyomnia, hogy egyáltalán megéljen, vagy lakjon. Na, most ha egy ilyen idilli állapot létrejönne, akkor tulajdonképpen biztosan kevesebb lenne az olyan ember, aki a létért való küzdelemben lelkileg is megnyomorodik. Ha az alap megvan, jöhet az összes többi „madárcsicsergés, zöld mezők, szökőkutak, meg minden”.

Mindenki számára biztosított egy szerény, de biztos életlehetőség. Ez nem fogyasztói társadalom. Az emberek meg tudják különböztetni a valódi szükségleteket a felesleges fogyasztási javaktól, a luxustól, s az immateriális javak válnak fontossá.

knowledge values.jpgCéljuk, hogy megvalósítsák önmagukat, de ez már nem karriervágyat jelent, hanem azt, hogy „a beléjük oltott talentumokat felfedezzék, és azt Isten dicsőségére kibontakoztassák magukból.” „itt kezdődik … az immateriális javaknak a fontossága, aki tudja, hogy mi az, amire valójában szüksége van ahhoz, hogy életét megfelelő színvonalon vagy boldogságban elvigye, az tudja meg, hogy hol vannak a felesleges szükségletek határai és a luxus, és erről konfliktus nélkül le tud lemondani az életében. És általában az immateriális javak tiszteletét és becsületét kellene helyreállítani, és azt remélem, hogy ez egy ilyen világ lesz, ahol majd ő él.”

Az önmegvalósító személyekről Maslow-tól is olvashattok. Feltettem a blogra egy rövidke kis bejegyzést arról, hogy milyenek az önmegvalósítók Maslow szerint.

Unokánk, ha anyagiakban nem is gazdagabb  de gazdagabb szellemiekben, spiritualitásban, érzelmekben. (de anyagiakban is gazdagabb néhány ma még szegény kisebbségi csoport, mert lecsökkennek a kiugró egyenlőtlenségek).

Visszaveszik a kontrollt tárgyaik felett. Dolgozni nem (annyira) a létfenntartásért fognak, hanem az alkotás, a maguk gyönyörűségére történik, az emberi munka újra közvetlen, átélhető értelmet nyer.

„És nagyon sokat lehet abból (a munkából) is tanulni és merítkezni. Biztos, hogy azt kívánom nekik, hogy sokat dolgozzanak a maguk gyönyörűségére, legyen az bármi. Ha fizikai munkára vágynak, akkor azt, hogyha szellemi erőfeszítésre, akkor azt, ha sakkozni akarnak, akkor azt csinálják, de mindenképpen sokat töltsenek el munkával, és játékos közösségi munkával. És sokkal kreatívabb miliőt kívánok nekik, mint amiben akár csak mi élünk, márpedig a mienk azért országos átlag fölött sokkal kreatívabb, én azt gondolom, legyen lehetőség a saját mániájuk űzésére, és megvalósítására.”

sustainable-technology.jpgA tárgyak fejlődésében több irányba mutató képeket láttunk. Voltak a tárgyak s a technika fejlődését bemutató képek, s volt, aki a technika visszaszorulásában látta a felszabadulást a tárgyak uralma alól. 

„a technológia nagyon fontos, mert nem az a lényeg, hogy jobb, szebb legyen, szerintem ez a kettő egymásnak nem mond ellent. Én a technológia fejlődésében nem azt látom, hogy építsünk nagyobb hidakat, nagyobb építményeket, meg még kisebb mobiltelefonokat, meg még gyorsabb autókat, hanem ne mondjunk le arról, hogy legyen autó, hanem építsünk olyan autókat, amelyek nem környezetszennyezők. Tehát ez is a technológia fejlődésének egyik lehetősége. És én inkább erre gondoltam a technológia szó említésénél.”

S volt, aki abban találta meg unokája és a maga feladatát, hogy éppen ebben a mai kihívások között a mai tárgyi világban kell megtalálni az értelmes feladatot. Itt, abban, ami nekünk adatott.

HighTech.jpg„(vannak akik) … a pénzt és a technológiát okolják, és, hogy nem kedvelik, és nem szeretik, és azt mondják, hogy ez az egész világ, így ahogy van ez rossz és ez, így nem működik. Márpedig ilyen. És a fejlődés az ebbe az irányba mutat.  Én úgy gondolom, hogy ez ma nekünk ez az út van kijelölve, és ezt kell a lehető legjobban végigjárnunk, és ezt kell úgy módosítanunk, úgy csiszolnunk, hogy az a világon mindenkinek a lehető legjobb legyen. Nagyon sokan beszéltetek arról, hogy csak állunk, tanulunk és elhúz mellettünk az élet, hogy dolgozunk és elmegy mellettünk mindenki. Én pont erre mondtam az én beszédemben, gondolataimban azt, hogy a társadalomfejlődés a személyiségfejlődés, az, hogy megtanuljuk ezeket a dolgokat úgy kezelni, hogy az egyén tudjon együtt élni a XXI. XXII és XXX. századdal is. Azzal a borzasztó gyors fejlődéssel, ami akkor neki megadatott, akkor ő be tudjon ebbe illeszkedni, és ne azt lássa, hogy ez az egész rendszer rossz.  Én úgy gondolom, hogy minden környezetben meg lehet élni, minden környezetben lehet boldognak lenni. Úgy gondolom, hogy ehhez egyfelől pozitív hozzáállás, pozitív gondolkodás kell, amire mindenképpen szükség van, és látni kell, hogy mi az, hogyan lehet megoldani a problémákat, és arra kell összpontosítani.”

„madárcsicsergés, zöld mezők, szökőkutak, meg minden”

A természetesség, élet, szabadság a mértékadó az élet vezetésében, születésben, a halálban. Az emberi életet vezérlő értékek rendszere belesimul a nagyobb közösség és az élő bolygó rendszerébe. Harmóniában élnek az emberek az élővilággal.

„Én az emberek szemléletében írtam le változtatásokat, tehát a természet-ember viszonyában visszatérést a természet, mint ősforrás, a természet anyaként való elfogadása felé.”

draw-earth-with-boat-people-and-nature-in-space.jpg„… az emberek harmóniában éljenek önmagukkal és a világgal, és ez a hát, nem tudom, hogy föld vagy bolygó, amit elképzelek, az nagyon tiszta, nagyon egyszerű, nagyon lassú és nagyon levegős valami. A levegős az szerintem, valahova oda vezet vissza, amit a többiek is mondtak, hogy túl sokan vagyunk. Mindenképpen természet-közeli, fontos lenne az egymásra odafigyelés, és nekem még az lenne nagyon fontos, hogy a – ezt nem tudtam igazán jól megfogalmazni magamnak sem – hogy az a szó jutott eszünkbe, hogy „magán”, meg az a szó, amit a „köz” szó juttat eszünkbe bármilyen összefüggésekben, az valahol egyensúlyban legyen.”

„Az érték? Az egyik a természet határtalanságának a tisztelete, tehát hogy mi kvázi porszemek vagyunk. A másik meg a saját erőinknek a tisztelete, tehát hogy olyan erőnk van, ami úgy összeadódik, hogy el tudjuk pusztítani saját magunkat. Tehát ezek is. Ez a kettő, hogy meglegyen. „

A jövőképekben – bár kisebbségben - megjelent a jelenleg is uralkodó felfogás, mely szerint „az a fejlődés, hogy sose elég az, ami van, s mindig tökéletesítünk, kutatás, tudomány szellemiek, stb. anyagiak terén”, s  az is, hogy „meglegyen mindene”.

money.jpeg„És hogy visszautaljak arra, hogy az emberek céljai nem igen változtathatóak, alapvetően nem látok abban bajt, hogy az embereknek olyan céljaik vannak, amilyenek. Tehát, hogy gazdagabbak legyenek, jobb autójuk legyen, jobb helyen dolgozzanak, jobb körülmények között dolgozzanak, többet mehessenek el a Bahamákra, meg hasonló dolgok.”

„Az emberek „elsősorban a pénzben és az anyagi jólétben hisznek. Hiszik, hogy magas képzettséggel jól fizető állásokat tölthetnek be akár külföldön is. Követik a nyugati példákat ezért mindenki anyagi jólétre és biztonságra törekszik, ami nem feltétlenül elsődleges.”

De olyan vágyott jövőkép is van, hogy inkább olyan legyen ez a jövő, mint amilyen a gyerekkorunk volt, amely anyagiakban ugyan szerényebb, de mégis tartalmasabb.

„Én olyat vagy olyasmit szeretnék az unokámnak, olyan világot, amilyen az enyém volt gyerekkoromban. Éppen a szünetben is beszéltünk erről páran. Ami bár anyagilag sokkal szerényebb volt, mégis sokkal boldogabb, mint ma esetleg az én gyerekeimé. Azt szeretném, ha az unokám közelebb lenne a természethez, ismerné a környezetében lévő élővilágot, és tenne is a környezetéért. Ezt nem tekinteném munkának, hanem inkább egy kirándulásnak. A technikai fejlődést a saját életében arra használná, hogy gazdagabb legyen tőle, és ne akarjon mindent birtokolni, ami van, hanem annak csak bizonyos részét. És szeretném, ha az unokámnak meghittebbek lennének az ünnepei, az estéi, és a szabadnapjai gondtalanabbak, mint amilyen a miénk, vagy az enyém ma.”

Erős hit

believe.jpegUnokánk világában erős a hit szerepe, s itt két jellemző csoportot találtunk. A keresztény hívők természetesen egy olyan szeretetelvű világot szeretnének ahol a keresztény hit erős, némely megfogalmazásban „uralkodó”, a másik csoportban az ökumenizmus az uralkodó, vagy az egyházak, hívők békés egymás mellett élését szeretnék, vagy némely megfogalmazásban úgy, hogy a vallások összeolvadhatnak valamiféle ökumenikus vallássá. Egy harmadik vonulatban (de mindkét említett csoportban) megjelenik egyfajta misztikus egység átélése a világgal, a természettel, mint egy új-régi vallásos élmény, kiegészülve az élet (újra) szeretetével egy egyetemes teljességelvű planéta tudattal.

„A hit, az érték a kereszténység. Az emberek céljai: egymás segítése, Isten szeretete, és a földi élet boldoggá tétele. Az emberi viszonyok szeretetteljesek. Tehát hogy az emberi viszonyokat szeretet, békés, jó szándékú segítőkészség jellemzi.”

„Felírtam a spiritualitást is, ami azt jelenti, hogy jógára, meditációra, ki-kinek a saját hitvilágában lehetősége, tere legyen arra, hogy ezeket gyakorolhassa Ez nem kimondottan vallási közösséget jelent, mert ez nem erről szól. De egyfajta ilyen szellemisége legyen a helynek.”

spiritual.jpeg„… egyfajta globális buddhizmus alap fog kialakulni, ami … azt jelenti, hogy mindenki ameddig elfogadja ezeket a közös emberi értékeket, gyakorlatilag azt gondolhat, amit akar. Tehát belül, a saját szellemi fejlődésében kell lejátszania bizonyos dolgokat, és nem feltétlenül egy ilyen közösségi szinten megvalósuló vallás ez, hanem inkább egy ilyen világszemlélet.”

A hit erős integráló eleme a társadalom életének és a társadalom természet együttélésének. A hit erőt ad a nehézségekhez

 

Persze nem hisz mindenki a nagy célokban „kicsi vagyok ehhez” - mondja, s van aki a kisebb reálisan megvalósítható célok jelentőségét fogalmazta meg.

small.jpg

A folytatásban arról írok, hogy a megkérdezettek mit mondtak az alábbi témákról.

  1. Természet – környezet
  2. Anyagi - tárgyi - gazdasági feltételek – megélhetés
  3. Nevelés – oktatás - fiatalokkal való foglalkozás
  4. Egészség – életmód

Források:

  • A Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért egyesület kutatási zárótanulmánya. (www.tff.hu)
  • A képek forrása: google kereső
Szólj hozzá

tudás természet életmód egyenlő hozzáférés