2022. okt 31.

A tudás természete - tudásalapú társadalom 3. rész

írta: Dr Domschitz Mátyás
A tudás természete - tudásalapú társadalom 3. rész

A társadalom tudás alapúaltamira.png

Amióta van társadalom:

  • a tárgyakkal fizikai-természeti problémákat,
  • a nyelvhasználattal, megértési, és kommunikációs problémákat,
  • a jóról való tudással értékelési-döntési problémákat oldunk meg.

Ezt az emberek konstruálják. A tudásalapú társadalomban az iparra ráépült a tudás termelése, és a tudást hordozó emberek miatt felértékelődtek az emberi viszonyok.

Az új munka

A tudásalapú munkában nem csak eszköz keletkezik, hanem kölcsönös megértés a közös cselekvéshez. Ezt máshogy kell szervezni, mint a tárgyak előállítását. A munka „túloldalán” nem tárgy, hanem érző, gondolkodó ember van. Ez igaz a szervezetekre és az országok szervezésére is. Meg lehet szervezni mechanikusan és kényszerekkel vállalatokat, társadalmakat, de az biztosan nem lesz tudásalapú társadalom.

Itt nem manipulálni kell a másikat, hanem figyelve egymásra kölcsönös egyetértést kell kialakítani arról, hogy

  • mit tekintsenek igaznak (mi a helyzete a szervezetnek, az innováció tárgyának, az országnak.) Ez a világ bonyolódása miatt nehéz, mert minden specialista csak egy részét ismeri a valóságnak. Ez a kölcsönös nézetegyeztetést kialakító kommunikációt igényli;
  • egyetértést kell kialakítani arról, hogy mit tekintsenek helyesnek, etikusnak. Mert e nélkül a norma megalapozatlan, és kevésbé fogják követni. Ez is tőke.
  • meg kell értetniük önmagukat is. Mert a tudás az emberhez van kötve. Olyan megoldásokat kell találniuk, ami megfelel a személyeknek is.

  A hierarchikus szerveződés mellé a heterarchikus szerveződés lép. Attól függően, hogy milyen problémát kell megoldani, úgy kell az ahhoz értő specialistának dominálni. A speciális tudás mellett képesnek kell lenniük a másik ember szempontjainak átvételére, nézőpont váltásra, együttműködésre, önmaguk megértetésére. A hagyományos oktatás nem tanít erre. A szervezetek az ilyen nézetegyeztetésekre alapozva alakítanak ki innovációs megoldásokat. Amelyeket aztán fizikailag is megvalósítanak. Talán egy más országban, ahol találnak erre olcsó munkaerőt.

A tudástőke különbözik az anyagi tőkétől

Máshogy birtokoljuk. A tárgyakat, a pénzt birtokolhatja úgy valaki, hogy az nincs a vele dolgozó munkás birtokában. Ez nem mondható el a tudástőkéről. Ez az ember személyiségéhez tartozik. Nem lehet elvenni tőle. És csak úgy tud dolgozni vele, ha elsajátította, ám ezzel részessé válik a tulajdonban. Munkája kevésbé elidegenedett, mint azé a fizikai munkásé, aki kevesebb tudással dolgozik a tulajdonos gépein.

A tudásmunka terjedésével nő a tőketulajdonosok aránya. Ez átalakítja a társadalmakat. A tudásalapú társadalmak demokratikusabbak. A munkahelyeken már nem termelőeszközök nélküli kiszolgáltatott munkás dolgozik, hanem tudásbirtokos. Tulajdonosként kell vele bánni. Nem kiszolgáltatott, nem nincstelen. Birtokos. Ha elmegy a cégtől – az országból – viszi a tudását. Más céget, más országot gyarapít.

tudosok.png

A tudás nem halmozható fel olyan mértékig, mint az anyagi tőke. A tudás, amivel dolgozunk több, mint amit tudhat egy ember. Több, mint amit egy szervezet birtokolhat. A tudás megosztása kényszer. A pénz, az anyagi tőke továbbra is kevesek birtokában maradhat,de a tudás egyre nagyobb tömeg birtokában van, és nem vehető el tőle. A tudás nem központosítható. A tudásalapú világban a központosítás butítja a rendszert, mert akkora hatáskört ad a központnak, amelyet az nem érhet fel tudással. "Amit Miska megtanul, Mihály se felejti el."

A hatalom átrendeződése. A bonyolódó szervezetekben olyan problémákat kell megoldani, amelyhez több ember tudása kell. Itt nem dominálhat egyetlen szempont sem. Ezért a hierarchikus szerveződés helyére a heterarchikus – a több eltérő szempontot egyesítő agytröszt szerű modell lép. A túlzott hatalomkoncentráció idejétmúlttá válik. Ennek van oktatási következménye is. Az iskolának erre is fel kell készíteni. Olyan vitázók kellenek, akik határozottan képviselik a maguk igazát és tiszteletben tartják a másik személyét.

team.png

A tudásra nem érvényes a megmaradási elv. Míg a régi tőkék esetében, ha valahol a tőke nő, máshol csökken. Legfeljebb e csökkenéseket nem veszik számításba. Nő az anyagi gazdaság, s csökken a bioszféra valamilyen jellemzője. Nő valaki pénzvagyona, s csökken valakiké máshol. A tudást, ha megosztjuk, akkor az még a megosztóé is marad. A tudás megosztásával, a tudástőke nő. Ezért ez növekedési forrás. Fő terepe az oktatás. Az oktatás tőkét növel.

A termelékenység növekedése miatt egyre kevesebb ember kell az élelmiszerek és a fizikai tárgyak előállításához, ezért nem is lehet ilyen munkát adni nekik. De lehet olyat, ami a műveltséget, a képességeket, az egészséget, az élet minőségét növeli. Ez is tőkenövelő tétel.

Nem érvényes a redisztribúció. A tudástőkét nem lehet államosítani, nem lehet mástól elvenni. Csak úgy szerezhető meg, hogy az egyének hosszú ideig munkálkodnak saját tudásuk kifejlesztésén. Az egyenlőtlenségek a tudás megszerzési lehetőségeiben vannak – s a politikának az egyenlőbb esélyeken kell dolgozni.

tudaskozosseg_logo_szines_fekete.jpg

www.tudaskozosseg.com

 

 

Kép1   Kép2

 

 

Szólj hozzá