Hetedik világ

Praktikus tudomány. Szervezetfejlesztés, vezetésfejlesztés, coaching, tudástársadalom

2022. jún 19.

A társadalmi tények „tömbje” - Az értelem hálója 9-10 rész

írta: Domsa
A társadalmi tények „tömbje” - Az értelem hálója 9-10 rész

Az értelem hálója sorozat 

első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész   hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész

Az előző szövegben elválasztottam az értekmentes és értékteli megközelítéseket. Ha  meg akarjuk mutatni például az értékmentességre törekvő tudomány és az értékteli művészet helyét az ábra módján tehetjük. A függőleges dimenzióban ábrázoljuk az értékteliséget.

Elkülönítettem a gazdaságtudományt, a politikai gazdaságtantól, és az ábra alsóbb denotatív régiójába helyeztem a gazdaságtudományt, és a magasabb dimenzióba a politikai gazdaságtant. De ugyanezt kell mondani az „értékmentes” társadalomtudomány, és a „kritikai” társadalomtudomány ...

Tovább Szólj hozzá

2022. jún 14.

Értelem és értékadó intézmények - Az értelem hálója 8. rész

írta: Domsa
Értelem és értékadó intézmények - Az értelem hálója 8. rész

Az értelem hálója sorozat 

első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész   hatodik rész  hetedik rész

Értékek és normák

durkheim.pngAz emberek a közös meggyőződések egy részét normaként, kötelességekként is meghatározzák. Ezeket az intézményeink biztosítják. Mint pédául az a jog, az erkölcs, az állam, stb. Ebben megmutatkozik az emberi természetnek az az oldala, hogy van bennünk az individuumon túli érték és érdek követése.

„Pszichikai életünk e két aspektusa úgy áll tehát egymással szemben, mint személyes a személytelennel. Van bennünk egy lény, aki mindent önmagához viszonyítva, a saját szempontjából képez le, és akinek tevékenységében nincs más célja, csak önmaga. De van ...

Tovább Szólj hozzá

2022. jún 10.

Egyértelmű és homályos elválasztás - Az értelem hálója 7. rész

írta: Domsa
Egyértelmű és homályos elválasztás - Az értelem hálója 7. rész

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész  hatodik rész

A leírás okán szétválasztott világ elemei közötti választóvonalak lehetnek élesek, és homályosak. Nem jobb az egyik a másiknál, mert attól függ, hogy milyen célra használjuk. A korábbi példában mondhattuk, hogy nem lehet részrehajló egy eperfa. Meg azt is, hogy mégis érzünk itt valami igazságot. Nem okozott nagy problémát, mert a költészet esetében ebben nem találunk kivetnivalót. Problémánk lenne, ha ezt a logika keretei közt tennénk. „Minden állítás vagy igaz vagy hamis, de nem lehet egyszerre mind a kettő.” - mondja egy logikai elv.

  • „Az eperfa részrehajló a társadalmi osztályok ...
Tovább Szólj hozzá

2022. jún 08.

Szótár és rendszerváltás - Az értelem hálója 6. rész

írta: Domsa
Szótár és rendszerváltás - Az értelem hálója 6. rész

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész    ötödik rész

Szótárváltás  marxengelslenin.png

Ha már az osztályharcos példánál voltunk fejezzük is be ezzel. Körülbelül a 70-es évek közepétől a magyarországi tudomány nyelve megváltozott. Különösen a társadalomtudomány és a tudomány-népszerűsítés nyelve. Kezdték a szociológusok, a reformközgazdászok, folytatták a politológusok. Észre se vettük, hogy a társadalmat leíró fogalmaink a pártapparátusi, „apparátcsik” nyelvből „polgári tudományos” nyelvvé alakultak át.

  fordulatesrefom.pngAz átalakulás egyik következménye az lett, hogy a társadalmi valóságot leíró munkásmozgalmi nyelv és szótár helyére a polgári demokrácia szavai ...

Tovább Szólj hozzá

2022. jún 02.

A nyelv szabadsága - Az értelem hálója 5. rész

írta: Domsa
A nyelv szabadsága - Az értelem hálója 5. rész

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész    harmadik rész   negyedik rész

Ez volt az előző rész vége:

   Hogyan lehet a semminek ága? Rájöttem, hogy e mondathoz tartozó járulékos tudatosság egy másik József Attila versben van, s az olvasóval, lehet, hogy nem azonos az életvilágunk, s ha már ideírtam ezt is le kell írnom. „A semmi ágán ül szivem,/ kis teste hangtalan vacog,/ köréje gyűlnek szeliden/ s nézik, nézik a csillagok.” József Attila: Reménytelenül. S hogy egy mai járulékos tudatossági hálóra hivatkozzak: http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/remeny.htm  Hogyan lehet az eperfát leíró ábrázoló mondatból társadalmi különbségeket bemutató leírást mutatni? Hogyan ...

Tovább Szólj hozzá

2022. máj 31.

Intuíció - Hozzáférünk a tudattalan hálóhoz - az értelem hálója 4. rész

írta: Domsa
Intuíció - Hozzáférünk a tudattalan hálóhoz - az értelem hálója 4. rész

Az értelem hálója sorozat  első rész ,   második rész   harmadik rész

Intuíció - hozzáférünk a járulékos tudáshoz

A figyelmünk fókuszában lévő tudásunk tudattalan megtartó hálójához hozzáférhetünk az intuíciónk segítségével. 

Mutatom Tolsztoj segítségével, egy Kutozovról szóló részben miről van szó. A Napóleont legyőző főparancsnokról szóló leírás jó lehet vállalatvezetők számára is. Részlet a Háború és békéből.

  kutuzov.png„Andrej herceg sehogy se tudta okát adni, de Kutuzovval való találkozása után megnyugodva tért vissza ezredéhez: jól halad majd a dolog, mert jó kézre bízták. Minél jobban látta, hogy minden egyéni kezdeményezés hiányzik ebből az öregemberből, akiben szinte csupán a ...

Tovább Szólj hozzá

2022. máj 26.

Fokális és járulékos értelem - Az értelem hálója 3. rész

írta: Domsa
Fokális és járulékos értelem - Az értelem hálója 3. rész

Az értelem hálója sorozat első rész ,   második rész eperfa.png

Egy József Attila vers jelentéseit, értelmét és ezek kulturális beágyazttságát vizsgáljuk, hogy többet tudjunk meg az "értelemről". Ott tartunk, hogy az értelem nem (csak) a szóban, hanem a szavak kultúrális beágyazottságában található.

 Megnézzük a vers kulcsszavait az angol Longman értelmező szótár szócikkeiben .

Peasant 1. A person who works on the land…  one who owns and lives on a small piece of land. 2. Infml derog a person without education or good manners: Don’t be such a peasant!

  A magyarul érezhető osztályharcos élét nem találjuk a szónak. Lehet, hogy van ilyen „jelentése” az angolban is, ezt azonban e szótárakban nem találtuk meg. Lehet, hogy azért, ...

Tovább Szólj hozzá

2022. máj 21.

A hang a dallamban kap értelmet - Az értelem hálója 2. rész

írta: Domsa
A hang a dallamban kap értelmet - Az értelem hálója 2. rész

Konyhakész tűzifa árak - BAKONY TŰZIFA

 

Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált. [1]

 

Első rész: Az értelem kibontakozása

Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Van értelmes és értelmesebb és …. valamit mondanunk kell a „végső”, vagy „alapvető” értelemről is. Van ilyen? Vagy ez csak a mi konstrukciónk? A sorozatban elidőzünk József Attilánál és Kutuzovnál, hogy jobban értsük.

Hol van a jelentés?

  Szavakban? Vagy máshol? Ha egy hétköznapi beszélgetésben arról beszélünk, hogy mit is jelent egy szó, gyakran utalunk egy szótárszerű jelentésre. Úgy képzeljük, hogy van egy szavakból álló ...

Tovább Szólj hozzá

2022. máj 18.

Az értelem kibontakozása - az értelem hálója 1. rész

írta: Dr Domschitz Mátyás
Az értelem kibontakozása - az értelem hálója 1. rész

Biztos olvastál már újra könyvet. Ha nem próbáld ki! olvasas.png

Azt vettem észre, hogy ha beleolvasok egy régen olvasott szakmai könyvbe, találok benne olyan ismeretet, amit régen nem vettem észre.  Azóta tanulási, kutatási módszernek is használom.

Amikor beleakadok egy olyan problémába, amihez kell a régi könyv, belelapozok és rájövök, hogy érdemes újra elolvasni.

A könyv mondandója nemcsak az írótól függ. Ha változik az olvasó, változik a könyv. Sőt, ahogy a könyv írója megírta, úgy csak az író érti (magát). Minden olvasó a maga szűrőjén keresztül vesz ki belőle.

Ezt a változó „szűrőt” járjuk körbe.

Akkor értünk meg valamit, ha az új információ, ismeret elhelyezkedik – beleszövődik a meglévő tudásunk ...

Tovább Szólj hozzá

2022. máj 09.

A tulajdon szerkezete átalakul - Új növekedés - (8)

írta: Domsa
A tulajdon szerkezete átalakul - Új növekedés - (8)

Új növekedés sorozat

  1. Mi növekedhet és mi nem?  első rész ,
  2. Az igaz és az igazságos  második rész ,
  3. Mit tudnak a felkészültségek?  harmadik rész ,
  4. Ami az érték, azt fejlesztjük.  negyedik rész  
  5. A növekedés típusai ötödik rész
  6. Elitek hatodik rész
  7. Konfliktusok három dimenzióban hetedik rész

A tulajdon szerkezete átalakul - Új növekedés - (8)

  • a világ összes pénze elférne a bankszámlámon,
  •  de a világ összes tudása nem férne el a fejemben. 

 

Minden társadalom tudás alapú emberi rendszer. Most van egy fontos változás: 

  • Egyre több a szellemi munka a termelésben. Ezért egyre több a fehérgalléros, aki nem az anyagi gazdasággal dolgozik, hanem fogalmakkal. A technikai ...
Tovább Szólj hozzá

2022. máj 09.

Konfliktusok három dimenzióban - Új növekedés (7. rész)

írta: Domsa
Konfliktusok három dimenzióban - Új növekedés (7. rész)

Konfliktusok három dimenzióban 

A "növekedés - nemnövekedés" erői konfliktusban állnak. 

  • A "mi a jó" dimenzióban most egy fogyasztásorientált világban élünk. Az a jó, ha nő a fogyasztás. Ökológiai szempontból pedig a természeti rombolása helyett a környezeti fenntarthatóságban kell gondolkodni.

  okologiaikonfliktus.png

  • Elidegenedés az anyagi oldalon is. A gazdaság az élő természetből halott tárgyakat gyárt, az emberekből eszközt. Ezzel szemben kellene egy fenntartható, környezet és emberbarát gazdálkodás.
  • Az is kell, hogy ezt el lehessen magyarázni, ezt is csinálja a zöld mozgalom. Egy sor ismeret kell. Kell, hogy  legyenek érveink, ökológiai ismeretek, fogalmak, irodalom. A szűkebb gazdasági, GDP meg anyagi oldalt mérő növekedés ...
Tovább Szólj hozzá

2022. máj 03.

Elitek - Új növekedés (6. rész)

írta: Domsa
Elitek - Új növekedés (6. rész)

Új növekedés sorozat

  1. Mi növekedhet és mi nem?  első rész ,
  2. Az igaz és az igazságos  második rész ,
  3. Mit tudnak a felkészültségek?  harmadik rész ,
  4. Ami az érték, azt fejlesztjük.  negyedik rész  
  5. A növekedés típusai ötödik rész

Az erőforrás birtokosai - az elitek

Három dimenzióban lehet értelmezni a társadalmi eliteket is, az szerint, hogy milyen tőkét birtokolnak. 

Lehetnek egy-dimenziós elitek.

  • Lehet a csak az anyagira figyelő és birtokló  bunkó újgazdag . Nincs elég műveltsége. Az érzelmi intelligencia hiányát magyarul bunkónak is lehet nevezni. Csak arra törekszik, hogy anyagilag növekedjen. (barna nyíl) Ez egy egydimenziós elit.
  • A másik egy dimenziós a szaktudós , aki a tudományát nem ...
Tovább Szólj hozzá

gondolkodás elit tudás értelem értékek

2022. ápr 25.

A növekedés típusai - Új növekedés - (5. rész)

írta: Domsa
A növekedés típusai - Új növekedés - (5. rész)

Új növekedés sorozat

  1. Mi növekedhet és mi nem?  első rész ,
  2. Az igaz és az igazságos  második rész ,
  3. Mit tudnak a felkészültségek?  harmadik rész ,
  4. Ami az érték, azt fejlesztjük.  negyedik rész  

A növekedés típusai

Ha háromdimenziós tömb a kultúra, az áll

  • anyagi összetevőkből,
  • szimbolikus fogalmi összetevőkből,
  • és értékösszetevőkből,

Ezek valamilyen arányban segítik egymás növekedését, vagy akár csökkenését.

Szóval ez a tömb az emberiség felkészültsége, a tudása a jóról, (ez a függőleges), szorozva tudással, szorozva az anyagi eszközökkel. Akkor a tőke tömbje = A-szor B-szer C. De itt arányosító tényezőket is hozzá kell tenni, mert nem közvetlen az összetevők ...

Tovább Szólj hozzá

2022. ápr 21.

Ami az érték, azt fejlesztjük Új növekedés (4. rész)

írta: Domsa
Ami az érték, azt fejlesztjük Új növekedés (4. rész)

  A függőleges dimenzió mondja meg, hogy mi a jó, és ebből az is következik, hogy attól függően, hogy mit tartunk jónak, abban szeretnénk gyarapodni. Tehát, ha a közgondolkodás szerint az a jó, hogy gazdagodjunk, és ez  anyagi gazdagodást jelent, akkor anyagilag akarunk gazdagodni.

  • Az utóbbi 200 évben azt tekintjük jónak, ha anyagilag gazdagodunk. Ez már ökológiai korlátokba ütközik.
  • De az is lehet, hogy az a jó, ha okosabbak vagyunk. Akkor ezt akarjuk növelni, és akkor tanulni akarunk. (Ez amúgy versenyelőny minden vállalkozásban.)
  • Ha azt tekintjük jónak, ami a közjó, amiben közösen birtokolható javak vannak, és nem csak magán javak. És biztonságban, békében vagyunk, ha harmóniában tudunk élni az ökoszférával, ha ...
Tovább Szólj hozzá

2022. ápr 13.

Mit tudnak a felkészültségek? Új növekedés (3. rész)

írta: Domsa
Mit tudnak a felkészültségek? Új növekedés (3. rész)

Nézzük meg, mit tudnak a felkészültségeink?

  • Mondjuk a biciklivel közlekedni lehet, és amikor működik, akkor egy csomó fizikai dolog működik benne. A tárgyaknak működni kell a természet törvényei szerint. Tehát fizika, kémia,  attól függ, hogy milyen szerkezet, biológia, elektronika természeti törvények.)

 

  • A fogalmakkal nem így van. Itt a lényeg, hogy hasonló fogalmak legyenek a fejünkben. Hogy közös reprezentációink legyenek . Ha valaki követi azt a szöveget, amit én mondok, akkor valahogyan megértjük egymást, és hasonló fogalmak lesznek a fejünkben. A képen a Pythagoras tétel van, és ha emlékszünk rá, akkor közös fogalom van a fejünkben. A fogalmakban is tudás van, azt tudja, hogy mit értsünk meg a ...
Tovább Szólj hozzá

2022. ápr 07.

Az igaz és az igazságos - Új növekedés (2. rész)

írta: Domsa
Az igaz és az igazságos  - Új növekedés (2. rész)

Az ökológiai válság kiprovokálja, hogy az anyagi dimenzióban csökkenjen az ökológiai lábnyomunk, de ez nem azt jelenti, hogy a tudásunk ne növekedjen, a közjó ne növekedjen.

  Itt a tőkét felkészültség értelemben használom. A marxizmusban a tőkeviszony alapja, hogy ha valaki birtokol olyan felkészültséget, amire másnak szüksége van, de nincs neki, akkor függeni fog a birtokostól és tőkeviszony keletkezik. Ez igaz, de most felkészültséget mondok.

Van az embereknek tudása a jóról. Amikor azt szoktuk mondani, hogy vannak értékesebb, meg kevésbé értékes dolgok, akkor fölfele, vagy lefele mutatunk, hogy vannak jobb, meg rosszabb dolgok. A kultúra része, hogy tudjuk, mi a jó és mi a rossz..

  • A fogalmi kultúra része az is, hogy ...
Tovább Szólj hozzá

2022. már 22.

Új növekedés - Mi növekedhet és mi nem? (1. rész)

írta: Domsa
Új növekedés - Mi növekedhet és mi nem? (1. rész)

A Párbeszéd Fenntarthatóság műhelyében tartottam egy előadást "új növekedés" címmel. Ezt írtam le egy sorozatban.

A kultúra tudásalapú emberi rendszer. Ilyenek a szervezetek is.   

Honnan van az a háttér, ami alapján az új növekedésről írok?  „Tudásalapú emberi rendszerek” címmel írtam korábban. Abban írtam a kultúra három dimenziójáról. Van egy praktikus oldala és tudományos háttere is. A tudományos leckével többet foglalkoztam az utóbbi időben, itt most kevesebb lesz a tudomány. Mégis el kell mondani, hogy milyen alapon merem mondani, hogy lehet új növekedésről is beszélni, és nem kell csak „nem növekedésről”.

  Amikor a nem növekedést mondjuk, akkor általában gazdasági növekedést értünk alatta, ami ...

Tovább Szólj hozzá

tudás ökológia értékek növekedés gazdaságtan

2022. már 16.

Szubobjektív hub - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 11. rész

írta: Domsa
Szubobjektív hub - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 11. rész

A kommunikációelmélet felől kapcsolódunk Durkheim kettős emberi természetéhez. (Durkheim 2005)

Walking Poodle Girl Dog - Free vector graphic on Pixabay  „De a kollektív eszmék akkor is megőrzik jellegzetes sajátosságukat, ti. azt a tekintélyt, amelyet magukra öltöttek, amikor egyedivé és személyiségünk elemeivé válnak. Bár hozzánk tartoznak, de más hangon és más hangsúllyal szólnak, mint más tudatállapotaink: parancsolnak nekünk, tiszteletet kívánnak tőlünk, nem érezzük magunkat velük egyenlőnek. Tudjuk, hogy bennünk valami nálunk magasabbat képviselnek. Nem ok nélküli tehát, hogy az ember kettősnek érzi magát: valóban kettős. Valóban a tudatállapotok két csoportja található benne, amelyek eredetük, természetük és a követett cél tekintetében ellentétesek. Az egyik csoport ...

Tovább Szólj hozzá

2022. már 10.

A kacsázó kő és a kultúra - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 10. rész

írta: Domsa
A kacsázó kő és a kultúra - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 10. rész

  A tudás egyszerre szubjektív és objektív. Ha megkérdezzük, hogy hol vannak a társadalmi viszonyok, azt mondjuk elsőre, hogy az emberek között. De hol van ez az „emberek közötti” viszony. Nem fogjuk máshol találni, mint az emberekben belül. Akkor hogyan objektív?

  És mi van azokkal a természetben létező dolgokkal, amelyeket nem az ember konstruált, de tud róla, sőt érzelmi viszonya is van hozzá? Mi van azokkal, amelyek már akkor is léteztek, amikor még nem volt ember? Akkor ezek a három összetevős társadalom részei, vagy azon kívül vannak? Ezek akkor is léteznek, ha nem gondolunk rájuk, és nincs hozzájuk érzelmi viszonyunk.

Skipping Stones River Childhood - Free photo on Pixabay  A Mosoni-Duna partján voltam gyerek, az egyik kedvenc időtöltésem volt a „kacsázás”. Lapos követ ...

Tovább Szólj hozzá

2022. már 08.

A tudás hármassága - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 9. rész

írta: Domsa
A tudás hármassága - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 9. rész

  A mai tudásalapú emberi rendszerek szempontjából az evolúciós történet azért érdekes, mert jobban látjuk tudásunk rétegezettségét. Ha a történeti változások sorrendje nem is pontos, és hézagos, a különböző változások egymást befolyásoló hatása az érdekes. A mai tudással dolgozó munka alapjai válnak láthatóvá. A nyelvhasználattal, írásbeliséggel, globális kommunikációval átszőtt tudásunk olyan nyelv előtti képességekre épül, amelyek ma is hatnak. Kezdjük el építeni a tudások egymásra épülésének modelljét, ahogyan az új képesség rászövődik , beleszövődik a régibe. Talán így:

  • Van egyfelől egy motivációs rendszer, ami a hominidákban egy sor csoportos együttműködéssel kapcsolatos tudást jelent a ...
Tovább Szólj hozzá

2022. már 03.

A nyelvhasználat következményei - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 8. rész

írta: Domsa
A nyelvhasználat következményei - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 8. rész

  A nyelvhasználat miatt:

  • egyre differenciáltabban és részlet-gazdagabban észleljük a valóságot, és egyre pontosabban manipuláljuk. Részletesebb, pontosabb a dolgok és a cselekvések megnevezése/észlelése/konstruálása. Fejlődik a technológia. Kialakul a kultúrának egy nyelvi-szimbolikus [2] összetevője. (Horányi 2007)
  • Kérdés, Mark, Válasz, Megoldás, Jel, Kéz, SegítségA szimbolikus nyelvhasználat révén egyre könnyebben osztjuk meg egymással a tapasztatainkat. Egyre komplexebb valóságmodellt tudunk alkotni. A szimbolikusan kialakított belső kép pedig lehetővé teszi a jelen nem lévő elképzelt állapotokat elérő cselekvéseket. Ez visszahat a technikai fejlődésre. Elkészítjük, azt, ami még csak a fejünkben [3] Nyelvi - szimbolikus és technika immár kulturális koevolúcióban ...
Tovább Szólj hozzá

2022. feb 20.

Figyelmi háromszög - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 7. rész

írta: Domsa
Figyelmi háromszög - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 7. rész

  Az előző fejlődési modellt kiegészítjük a verbális nyelvhasználattal, amelyet előkészítettek az előbb leírt tényezők. A beszélő emberek olyan társas lények, akik egymás megismerésében kölcsönösen használják az intencionális hozzáállást. Így ábrázolom.

  Mindegyik képes elképzelni a másik belső mentális tartalmait. Ez a kölcsönös intencionális hozzáállás az emberi nyelvhasználat egyik alapvető feltétele lesz. A és B kommunikálnak a témáról. Legyen a téma egy őz nyoma a hóban. Képzeljünk el egy olyan jelenetet, ahol egy ősünk megy egy fiatalabbal és a hóban meglátja egy őz nyomát.

  • Nézd, ez itt egy őz nyoma! – mondja, és mutatja a kezével is, hogy melyik a nyom. A tekintetkövetés egy biológiailag ...
Tovább Szólj hozzá

2022. feb 20.

Azt gondolom, hogy azt gondolod - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 6. rész

írta: Domsa
Azt gondolom, hogy azt gondolod - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 6. rész

Dennetti és Tomeselloi teremtmények

  A főemlősi környezetben olyan fajtársak vannak, akik ugyanúgy, mint mi, jól modellezik a társas környezetüket. Minket is. Jól jön itt egy olyan képesség, amely a fajtársakat nemcsak korábbi külső viselkedésük alapján jósolja meg, (mit fognak cselekedni?) Hanem hipotéziseket alkot a társak belső állapotairól is. [1] „Miért-mit fognak cselekedni?” Ez a képesség is bennünk van. Létrejön, hogy fajtársainkat hozzánk hasonló intencionális lényeknek tekintjük. Dennetti lényeknek nevezem őket, mert az intencionális hozzáállás gondolata központi kérdés nála. [2]  

  Le lehet írni, meg lehet jósolni egy ember viselkedését a megszokott magatartása alapján. Mint az időjárást. Így szokott ...

Tovább Szólj hozzá

2022. feb 13.

Tudásalapú rendszer - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 5. rész

írta: Domsa
Tudásalapú rendszer - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 5. rész

Tudásalapú

  Tudás alatt értsünk problémamegoldó felkészültséget. [1] Evolúciós szemmel ez a túlélés és reprodukció problémáját jelenti. Ebben az értelemben minden élőlénynek van tudása. A sajátosan emberi, a közösségi természetünkben és a szimbólumalkotó - kommunikációs képességeinkben rejlik.  Sok állat használ kommunikációs jeleket, amely utal [2] az állat valamilyen belső állapotára, vagy valamilyen külső észlelésére. Ez a jelhasználat automatikus. Ha az esemény fennáll, a jelzés megtörténik, ha nem, nem. Nincs benne szabadság. Az ember akkor is használhat egy eseményre tárgyra utaló jelet, ha az nincs jelen. Sőt, nem létező dolgokra is használunk jeleket.

  Érdemes modellezni, hogy hogyan alakul ki az ember ...

Tovább Szólj hozzá

2022. feb 13.

Mit mond a humánetológia - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 4. rész

írta: Domsa
Mit mond a humánetológia - Tudásalapú emberi rendszerek sorozat 4. rész

  A természet törvényei egyetemesek így érvényesek az élő rendszerekre, a társadalomra is. De a társadalomnak vannak saját törvényei. Ezek nem mondhatnak ellent a természetnek, de nem magyarázhatók csak fizikai, biológiai hatásokkal. Ha elégetünk egy kanna benzint a szabadban, abban fizikai, kémiai folyamatok működnek. Ha ezt a benzint egy autómotor égésterében égetjük el, ugyanezek a természeti hatások, a motor célszerűen kialakított korlátai között hajtják a motort. Így van a társadalom és az emberi biológiai örökség viszonya is. Az emberi biológiai örökség különböző társadalmi keretek, korlátok között érvényesül. Nem lesz abból mérnök, aki nem ismeri a fizikát. A társadalomtudománynak is ismerni kell az ember ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása