2013. júl 06.

Tanulható e a siker?

írta: Dr Domschitz Mátyás
Tanulható e a siker?

1995-ben írtam az Új Pedagógiai szemlében egy sorozatot a siker lélektanáról, taníthatóságáról. A szövegek szellemisége szerint a sorsunk a mi kezünkben van. Az életünket irányítjuk, s hogy hogyan, az döntően azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk.

steinberg_2.jpgAkkoriban jöttek divatba a tréningek, köztük a sikeres gondolkodást tanító programok. A rendszerváltás után a világ sokunk számára tágulni látszott. Az e szövegekben leírt szellemben vezettem a tréningeket, persze kiegészítettem olyan témákkal, amelyeket azóta tanultam, s közben reflektáltam a világ változásaira is. Az üzleti partnereimnél ez a jellemző gondolkodásmód.

Eltelt 17 év, s a világ jelentősen megváltozott. Itt az ideje, hogy a szövegekben végig gondoljam, hogy a sikerről való gondolkodásomon kell-e változtatni. Akkor azt gondoltam, hogy a lehetőségeink világa tágul. Ma így írtam, hogy a világ sokunk számára tágulni látszott. Sokak, a magyar társadalom ötöde számára beszűkült a világ. Sokan, túl sokan kiszakadtak a munka világából, s sokan, túl sokan nem tudtak váltani. A megnövekedett szabadság sokak számára egzisztenciális lecsúszást, az emberi méltóság folyamatos sérelmét jelentette. Én akkoriban 40 évesen több éven keresztül munkanélküli voltam, én is kiestem a munka világából. És váltottam. Elvégeztem egy újabb egyetemet, s azóta is tanulok. A válságra tudásra támaszkodva, tudás növelésével váltottam.

Ma ismét válság van, de a mai más. A mai pályakezdők máshogy indulnak. A végzős diákjaim rémültek, keserűek, dühösek. Haragszanak a világra, s haragszanak a mi világunkra. Miért ilyen világot hagyunk rájuk? Miért kell elmenniük az országból, hogy boldoguljanak?

A legfontosabb változás, ahhoz képest, ahogy akkor (miután kirúgtak minket) újraindultunk, hogy

  • kiépült nálunk is az a reklámipar, amely az egyének vágyait hatalmasra duzzasztja,
  • és eközben sokak kiszorulnak a munka világából, ahol megszerezhetnék azt a jövedelmet, amivel a felturbózótt vágyak kielégíthetők.
  • A felsrófolt vágyak kielégítését sokáig hitelekkel oldottuk meg. Ez a lehetőség a válsággal összedőlt. A hitelek fizetése miatt a vágyaink gyakran odáig terjednek, hogy ki tudjuk fizetni a havi számláinkat.
  • Nagyságrendekkel nagyobb vágyakkal, és beszűkült életkezdési lehetőséggel érkeznek a fiatalok a felnőttkorba. Nagy az értékválság, az anómia.

Anómiás az a társadalom, amelyben az emberek a társadalom által hirdetett legitim értékeket, célokat, a társadalom által hirdetett eszközökkel nem tudják elérni. Ilyenkor az emberek vagy új célokat, vagy új eszközöket keresnek értékválságuk megoldására. Az értékekhez és az elérésükhöz vezető viszony alapján ötféle magatartás írható le.

Alkalmazkodás módjai

Kulturális célok

Intézményes eszközök

1. Konformizmus

+

+

2. Újítás

+

-

3. Ritualizmus

-

+

4. Visszahúzódás

-

-

5. Lázadás

+/-

+/-

siker.jpg

A konform eset, amikor valaki követi a társadalom által hirdetett célokat, a rendelkezésre álló legitim eszközökkel.Dolgozik, vállalkozik, és boldogul. Gyarapodik, fogyaszt a fogyasztói társadalom által kínált célok szerint, s ezt munkája, vállalkozása segítségével, legitim eszközökkel éri el. Ez lenne az a kapitalizmus, amelyben mindenki a jó és tisztességes munkája eredményéből él. S akik kiesnek a piacról azok is tisztességgel, emberi méltóságuk sérelme nélkül megélnek, s itt felerősödve visszatérnek a jó munka világába. A sikerlélektan ebből a közegből származik, s követői hisznek is ebben. Arról szól, hogy hogyan gondolkodjunk, dolgozzunk, cselekedjünk, hogy a társadalomban sikeresek legyünk, hogy boldoguljunk. Van igy élő réteg Magyarországon. Ők állítják elő az értékek jelentős részét.

korruption.jpgAz újítás esete, amikor valakik úgy követik a hirdetett értékeket, célokat, hogy igénybe vesznek nem legitim eszközöket. Ilyen a bűnözés. Ilyen a korrupció. Boldogul, gyarapodik, de olyan eszközökkel, amelyet tilt a társadalom. Az a kapitalizmus, amely nálunk kialakult, ilyen lett. Boldogul a korrupt. A szabálykövető konform magatartás a „balek” szinonímája lett, s ez aláássa a társadalom értékrendjét. Ki szeretne baleknak látszani? Szégyelld magad, nem vagy elég dörzsölt! A politika is élen járt az értékrend felszámolásában, azzal, hogy túl sokszor mondták, - és tették: az erkölcs nem politikai kategória. Csak az eredmény számít. Röhög a sikerlélektanon. Ő ennél dörzsöltebb. Csak, ha bajban van, s csak addig, míg bajban van, addig figyel rá. Felélik, lenyúlják, erodálják az értékek jelentős részét.

rules.gif

Ritualizmus. Aki (még) követi az erkölcsös, legitim intézményes eszközöket, de már nem boldogul. Tán már le is mondott róla. Nem szegi meg a szabályokat, de már nem hiszi, hogy ez eredményre vezet. Nem hisz a célokkal dolgozó sikerlélektannak. Céljait visszafogja, eszközeit még tartja. Tartja magát, de talán már szégyenkezik, hisz nem boldogul. Nem csinált semmi rosszat, betartotta a törvényeket, hitt a brókernek, s a politikusoknak, mindig elment szavazni, nem ment betegszabadságra, nem kért segélyt, mert azt gondolta, az legyen azoké, akik rászorulnak. Van még tartása. Nem lép fel önmaga érdekében. Nem szól. Várja, hogy észrevegyék. Hogy nem boldogul.

 drunk.jpgA visszahúzódó. Kiszállt, vagy be se szállt. Tesz a célokra, s a szabályokra. Kiszállt, mert elitta értékeit, értékrendjét, az eszét, tartását, gerincét. Ha iszik, nincs, mi fájjon. S ha nem iszik, az fáj. Kiszállt, mert elszállt kábítószerrel. Elszállt értékrendjéből, tartásából. Ha itt van, üres. Ha elszáll, nincs, mi fájjon. S ha nem száll el, az üresség a legfájóbb. Nincs benn a társadalom értékrendjében, cselekvéseiben. A periférián, hulladékból, hulladékként él. Az is lehet, hogy anyagiakban gazdagon. Vegetál. Nem hisz a brókernek, a politikusnak, nem megy el szavazni. Ha lehetne mindig betegszabadságon, vagy segélyen létezne. A sikeresek lélektanát megveti. Vagy be se szállt, mert iskola után nem tudván elhelyezkedni túlságosan megszokta a perifériás létet. Él huszonévesen a gyermekkor és a felnőtt lét határán egy evilági bardó állapotban, a szülei nyakán. Kopnak a céljai, nem erősödnek az eszközei, mert nem tudja gyakorolni őket. Veszélyben van. Még nem húzódott vissza, de nem lépett be. Megszületne már.

liberty.jpgLázadó. Ha azt látja, hogy a társadalom nem működik, új értékeket, új célokat, s új célelérő eszközöket keres. Lehet, hogy azt mondja: „Találjuk ki Magyarországot!” Vagy azt, hogy „Lehet más a politika”. Vagy „Negyedik Köztársaság”-ot mond. El akartam kerülni a pártokra utalást, de a pártoknak, mozgalmaknak az is a dolga, hogy anómiás helyzetben új értékeket, célokat, célelérő eszközöket fogalmazzanak meg. Nem állítom, hogy csak azok teszik ezt, akikre most utaltam. Van, akinek meg éppen valamilyen régi jelenti a jobbat. Az ilyen lázadó optimista. Nem a fennállóban való hite miatt, hanem azért, mert hiszi, hogy lehet jobb világot csinálni. A világot meg lehet váltani. Új, (újra) erkölcsöt, erkölcsös létet akar, s az erkölcsös boldogulás feltételrendszerét. Ha sikerül, helyre állhat egy új „boldogulok, mert erkölcsösen élek.” állapot. Egyébként lehetne más Magyarország? És a politika? És a köztársaság? Itt ismét van helye az optimista sikerlélektannak. Mert hisz abban, hogy a dolgokat okosan „meg lehet csinálni.”

Ez a szöveg néhol keserű, néhol nem. Az akkori szövegben nem volt keserűség. A mai realistább. Persze pesszimista sikerlélektan nincs. De az akkori naivabb volt. De a realizmus miatt számolni kell olyan tényezőkkel, amellyel korábban nem számoltunk. Például az alábbiakkal:

  • Jobban kell számolni a környezet változásaival. A régi sikerlélektan a gondolkodásra, a pozitív gondolkodásra fókuszált, s a környezetre való hivatkozást, önfelmentő ideológiának kezelte.
  • A siker és a boldogság nem azonos, lehetünk sikeresek és boldogtalanok is egyszerre. Ki kell egészíteni az elméletet a boldogság vizsgálatával. Azóta kialakult és megerősödött a pozitív pszichológia. Ez azért is jó fejlemény, mert sok tekintetben megerősíti (a jobb) önsegítő könyvek állításait, de az állításokat tudományos vizsgálatokkal támasztja alá.
  • A siker a célelérésről szól. De nem mindegy, hogy milyen célokról. Kiderült, hogy az anyagiak egyoldalú hajszolása inkább boldogtalanná teszi az embereket, s ezért érdemes azzal is foglalkozni, hogy milyen célok követése teszi boldoggá az embereket.
  • Az előbbiből következik, hogy jobban élne a bolygó is, ha boldogabbak lennénk. Az időközben megerősödött ökológiai mozgalom és a pozitív lélektan értékrendje jól kiegészítheti egymást.

Így kezdődik a 1995-ös szöveg:

Tanulható e a siker?

  • Szeretné maga mögött hagyni a szorongást?
  • Szeretné jobban kiaknázni az önben rejlő képességeket?
  • Szeretné könnyebben elérni céljait?
  • Szeretne javítani a kapcsolatain?
  • Hatékonyabban kívánna tárgyalni, és megbízható szövetségesekre vágyik?
  • Nehezen jön ki az időből?
  • Legfontosabb céljai elérésére nem jut mindig ideje, energiája?
  • Használja ki az agyában rejlő csodálatos képességeket!
  • Fedezze fel az önben rejlő zsenit!
  • Mindig közbe jön valami? Tanulja meg felhasználni!
  • Forduljon örömmel a folyamatosan változó lehetőségek felé!
  • Tanulja meg a sikert!

Ilyen és ehhez hasonló ígéreteket találhatunk a különböző személyiségfejlesztő csoportok, könyvek és sikertréningek ajánlataiban.

Az azóta eltelt 17 év alatt egy kissé el is teltünk velük, meg is kopott az az ilyen ígéretek újdonsága.

És ki az közülünk, aki ne vágyna néhány hasonlóra? Lehetséges ez?  Meg lehet tanulni a sikert? Lehet - e tanulni a sikert, mint olyat, vagy csak konkrét tevékenységek sikeres tanulásáról lehet szó? 

Arra a kérdésre, hogy a siker tanulható – e, az első korrekt „válasz” az lenne, ha ezt élőszóban mutatnám, hogy ingatni kellene a fejemet, ami az „is-is”, meg a „nem egészen”, de a „talán” válaszokat mondaná el nonverbális kifejezéssel. Hogy ezt valamivel pontosabban fogalmazzam: az attól függ. S erről szól a tanulmány első része. Mitől függ a siker és tanulása, és mit lehet tenni a pedagógiában és a felnőttek pedagógiájában, önfejlesztő tréningjein, mire kell figyelni egy „sikertréning” összeállításánál, mire kell figyelnie mindenkinek, aki emberekkel foglalkozva azt akarja, hogy neveltjei, beosztottjai, vagy gyerekei sikeresebbek legyenek általa.

Az elmúlt évben módunk volt sok sikeres és kevésbé sikeres vállalkozóval interjút készíteni. A sikeres vállalkozók abban is különböztek a kevésbé sikeresektől, hogy „nem tétováznak sokat”. Ez alatt valami olyasmit értek, hogy nem azért sikeresek, mert mindent előre megterveztek, amit megtettek, mert pl. nem ismerték, tudták azokat a kutatási eredményeket, hipotéziseket, amelyek egy vállalkozás sikeres fejlődését írják le, de valamire képesek voltak: megtették azokat a lépéseket, meghozták azokat a döntéseket, amelyek a vállalkozás fejlődésével naponta problémahelyzetként eléjük kerültek. Nem azért, mert ezekre (mindre) előre számítottak, hanem megoldották azokat a problémákat, amiket hozott a fejlődés.  A fejlődés hozta (törvényszerűen) a fejlődéssel járó megoldandó problémákat, és a sikeresek abban különböztek a kevésbé sikeresektől, hogy megoldották ezeket. A benyomáshoz még egy jellemző élményem a beszélgetések atmoszférájáról: A nyavalygós, mindenkori kormányt, a helyzetet szidó állampolgárhoz képest itt valami „reáloptimista” légkör volt. Itt is szóba kerülhettek ugyanazok a nehézségek, mint amelyek foglalkoztatják az embereket, de itt volt rá válasz. Volt rá cselekvési válasz. Mit kell, tenni, hogy jobb legyen, vagy ne legyen rosszabb, (míg, jobb helyzet nem jön).

Volt ötlete, megcsinálta.

A siker „titka”, ahogy egyikük megfogalmazta: „Volt egy ötletem és megcsináltam.” És ahogy mondta, a vállát egy kissé megvonva, amivel valami olyat is visszakérdezett kimondatlanul: Mi ebben a különös?

Volt ötlete.

Megcsinálta.

Majd néhány kérdésre válaszolni kell. Mitől és honnan vannak jó ötleteink? Mi kell ahhoz, hogy megcsináljuk? S ha vannak jó ötletek, miért van, hogy valakik megcsinálják, valakik meg nem? Vagy kényszeresen rabja leszünk egy elképzelésnek, amely „ki akar jönni” belőlünk?  Ilyen kérdések sorára kell válaszolni, ha ténylegesen közelebbről meg akarjuk nézni, hogy mitől sikeresek a sikeres emberek. És ők valahogy kezelik a szorongást, nagyobb arányban elérik a céljaikat, kiaknázzák képességeik nagyobb részét (sikeres területeiken), belefért a siker megvalósítása az idejükbe, jutott rá energiájuk, és azokat a képességeket tényleg nagyobb arányban megtalálhatjuk körükben, amelyeket ígérnek a tréningek.

Azóta még több száz interjút készítettünk szervezetek vezetőivel, s

a siker mintája mindig ez maradt:

30-start-doing-for-yourself.jpg

Volt ötlete.

Megcsinálta.

 

Kiegészítés:

De mi van, ha a válság miatt sokaknak beszűkült a lehetősége, s nem tudnak cselekedni?

Valamekkora cselekvési tér maradt.

Javaslok egy feladatot, ha úgy érzed, hogy beszűkültek a cselekvési lehetőségeid. Írd le a jelenlegi lehetőség meződet. Azt, ami van. Például az én vevőim is ritkábban rendelnek tőlem szolgáltatást. Maradt azonban cselekvési tér. Például:A vevőknek megmaradtak azok a problémái, amelyek miatt szüksége lehet ilyen szolgáltatásra.Vannak megoldásaim e problémákra.Vannak jó partnerek, ahol jól dolgoztam. Vannak szerződéseim (ha kevesebb is)…stb.

S az így feltárt lehetőségmezőben lehet reális célokat kitűzni. S ha ez szűkebb, is mint pár éve, akkor is ezen belül érdemes cselekedni. És jobb a valódi lehetőségmezőre fókuszálni, mint az elveszett régin panaszkodni, itt lehet cselekedni, azon, ami nincs nem.

A folytatás a "Hetedik világ" tartalom 1.0.1. bejegyzésben található

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/07/03/_hetedik_vilag_tartalom_1_0

s ezen belül az "Autonóm munkatársak - életvezetés - sikergondolkodás" című részben

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/02/08/sorozat_a_sikergondolkodasrol_siker_renewal

Képek:

Az első grafika Saul Steinberg munkája. http://www.saulsteinbergfoundation.org/gallery_untitled1948.ik)

Anómia elmélet: Robert K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Osiris Kiadó 2002.).

A képeket a google keresőjével találtam

Szólj hozzá