2016. feb 07.

Intelligens egységek együttműködő hálózata

írta: Dr Domschitz Mátyás
Intelligens egységek együttműködő hálózata

A delfin hasonlat

Régen a növekedésről a „nagy hal megeszi a kis halat” törvényét tanultuk. Ez szerint a versenyhez egyre nagyobbnak kell lenni. Később az áttekinthető kreatív kis szervezetek divatja volt soron a „kicsi szép” jelszavával. Ma azt mondják „a gyors hal lehagyja a lassút”. Ma a gyors alkalmazkodás az egyik legfontosabb sikertényező. Már nem csak a méret számít, hanem a szervezeti intelligencia. Ezt pedig növeli a hálózati működés. Ezt mutatja a „delfin raj” hasonlat. A delfin egyedeit is intelligensnek ismerjük, de a delfin erejét, társas élete és intenzív kommunikációja felerősíti. Egy intelligens delfinraj többet tud, mint amire a delfin egyedül lenne képes. Csapatosan képes legyőzni a cápákat is. A hasonlat szervezeti megfelelőjeként az intelligens szervezetek kooperációi versenyképesek a nagyokkal való versenyben, sőt vannak előnyeik is.

Az innovációs verseny azt is követeli a gazdálkodó szervezetektől, hogy működjenek együtt az egyetemekkel. Ez új kihívást és új lehetőséget jelent az egyetemek számára is.  

Ezért szól a program az egyetemi belső kapcsolati háló építéséről. A hálózatban tőke van. Ez a tőke fejleszthető.

Példa a gazdasági válság hálózati megoldására

A nyolcvanas évek végén a szovjet piac szétesése (hozzánk hasonlóan) megrázta a finn gazdaságot. A finn megoldás egyike a vállalkozói hálózatok fejlesztése volt.

Egy valódi példával illusztrálom: Három lappföldi kisvállalkozás, - amelyek közül az egyik széket, a másik asztalt és, a harmadik szekrényt gyártott – vezetői, gondoltak egyet 1991-ben és közös marketing vállalatot alapítottak, amiben alkalmaztak egy marketing szakembert, termékeik értékesítésére. Mindhárom kisvállalat megmaradt önállónak, csak létrehoztak egy újabb közös vállalkozást. 1997-re már 5 partnerrel 200 dolgozóval, évente 10 millió finn márka értékben exportáltnak, főleg Közép-Európába. És mit? Széket? Asztalt? Szekrényt? Nem, hanem termékeiket egymáshoz illesztve-integrálva közösen bútort gyártanak.

Versengők és együttműködők

E finn példa azt mutatja, hogy ez három kis vállalkozás lemondott az egymással folytatott lappföldi versenyről, kooperált, s közösen versenyeznek egy nagyobb piac meghódításán.

A vállalkozói siker elérése egyre inkább kollektív formákat ölt

A változás a kívánatos menedzsment stílus változásában is megmutatkozik. Amíg a világ egyszerűbb volt, a vezetők szinte minden lényegeset tudtak a szervezetekről.

Ez a menedzser (ma már) hasonlít a Micimackó Tigrisére, aki nagy határozottsággal, dinamikával, hangerővel és rámenősséggel oldja meg azokat a problémákat, amelyeket javarészt ő okozott. Azért megy ki a divatból, ez a vezető, mert már nem lehet egy embernek elegendőt tudni, a vállalati problémák megoldásához. A régi vezető határozott volt, mert egyértelmű helyzeteket látott, az új helyzet sokkal határozatlanabb, lett.

Az új vezető inkább a kertészre hasonlít, aki nem hiszi, hogy mindent tud, nem gondolja, hogy csinálja a kertet, hanem az eleven öntörvényű szervezetet tiszteletben tartva gondozza, neveli, öntözi, ellátja erőforrásokkal, szereti, és olyan feltételeket teremt, amelyben növekednek a kert lényei. S e kertészi gondoskodás alatt, akár fürge delfinraj szerűen a dolgozók intelligens szerves hálózatai is képesek működni. A régi vezetőt a hangképző szerveinél találtuk, az újat inkább a fülénél és a szeménél, a megérzéseinél, az új vezetőnek fontos (talán fontosabb) dolga a befogadás.  

A programon a kevés elmélet mellett valódi kapcsolatok épülnek.

Szólj hozzá

közösség együttműködés fejlődés csapatmunka tudástársadalom immateriális vagyon Tudástőke