2018. feb 14.

Tudáskombináló szervezeti hálózatok 1. rész

írta: Dr Domschitz Mátyás
Tudáskombináló szervezeti hálózatok 1. rész

Hogyan alakul át a munka világa és a vezetés  a tudás-intenzív szervezetekben?

Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Doktori Program. Domschitz Mátyás: doktori disszertáció összefoglaló. Konzulens: Horányi Özséb 2010

Ha a munka kommunikáció…

  1. 1. A munka világa és a vezetés átalakul a tudás-intenzív szervezetekben

A tanulmányt végig kísérő gondolat, hogy a dolgokat előállító, munka helyén egyre inkább kommunikációt találunk, s mindez átalakítja a vezetést és a szervezetek világát. A korábbi – jellemzően dolgokkal foglalkozó - munka másik oldalán a munka „tárgya” volt. Az ilyen munka tárgya tárgy volt, azaz nem gondolkodó, érző, értő, stratégiával dolgozó értelmes lény, hanem kiismerendő „természet”, amelyet - megismerése után, alkalmas munkafogásokkal alakítani, manipulálni tudunk. Ez határozta meg a korai szervezési, vezetési megközelítéseket. Ahogy haladunk előre az időben, tömegessé válik a szellemi és kommunikatív munka, s a munkát végző másik oldalán jellemzően nem átalakítandó „természeti objektum”, hanem ott is (viszont-) gondolkodó ember van, s a vele való munka társadalmi, kommunikatív természetű jelenség. Ezért át kell alakítani a szervezetekről való instrumentális modellek szerinti gondolkodást, a társadalmi- kommunikatív természetű modellek szerinti gondolkodássá. Ezt kívánjuk segíteni e tanulmánnyal.

drucker.jpg

1.2. Kommunikatív – társadalmi természetű szervezeti jelenségek 

A szervezetek világa bonyolódik, s folyamataik leírásához egyre inkább kommunikációs, tudás és társas emberi, folyamatokat is le kell írni, s ezekre korábban nem reflektált eléggé a szervezetek világa.  E tanulmányban vállaltakat végig kíséri egy tudományszociológiai jellegű probléma. A kommunikáció tudománya fiatal tudomány, miközben a kommunikáció a társadalmi jelenségek tekintetében alapvető. Ám, amikor ezt az alapvető jelenséget később kezdjük tárgyalni, mint azokat, amelyeket megalapoz, sok más szakmai területre tévedünk.  A szervezetek társadalmi valóságának megértési, és fejlesztési igénye újabb, és újabb megoldandó kommunikációs problémákig visz. S a problémákhoz gyakran nem találunk alkalmas modellt. Például, amikor a szervezeti tagok „tudásokat kombinálnak”, ennek lehet egy egyszerű értekezletfejlesztési modellje: hogyan szervezzék jobban e tudásaik kombinálását. Sok modell nem is tudáskombinálást gondolt, hanem a „meggyőzés” és eredményes prezentáció hatékony technikáival intézte el a szervezeti kommunikációt.   A szervezetek vezetői és a szervezetelméletek művelői gyakran valamilyen természettudományos hátterű „reál” szakmában szocializálódtak. A reál szakma úgy fordul a világhoz, hogy a világ kiismerendő, s meg kell találni a megfelelő eljárást a megismert valóság manipulálásához. 

kozos_megertes.jpgAz emberi rendszerekben a másik oldalon is tudati rendszer van. Ez a másik maga is konstruál egy képet rólunk, s a viselkedésünk alapján alakítja ki a maga viselkedését. Itt kölcsönösen konstruáljuk egymás képét, s e képek megváltoztatják a viselkedéseinket, s a sakkjáték, vagy a közös nézetegyeztetés modelljéhez kell hasonlítanunk a feladatot.   A szervezetek vezetői igénylik a racionális megközelítést, hiszen dolguk a szervezet, mint emberi rendszer irányítása, s ezért ki kell alakítani olyan nyelvet, amely magas racionalitásfoka miatt hasonlít a „reál” folyamatokat leíró - úgyszintén racionális - nyelvhez, ám nem esik az instrumentális cselekvésleírások leegyszerűsítő, és hamis csapdájába.

Folytatjuk.

Kép itt és itt és itt

Szólj hozzá

közösség munka prezentáció kommunikáció együttműködés tudásmenedzsment hálózat értekezlet változás tudás fejlődés menedzsment bemutatkozó értelem meeting tudástársadalom szervezetfejlesztés szervezeti kultúra tudásszervezet értekezletvezetés Tudástőke kooperatív vezetés tudásmunka