Tudáskombináló szervezeti hálózatok 1. rész
Hogyan alakul át a munka világa és a vezetés a tudás-intenzív szervezetekben?
Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Doktori Program. Domschitz Mátyás: doktori disszertáció összefoglaló. Konzulens: Horányi Özséb 2010
Ha a munka kommunikáció…
- 1. A munka világa és a vezetés átalakul a tudás-intenzív szervezetekben
A tanulmányt végig kísérő gondolat, hogy a dolgokat előállító, munka helyén egyre inkább kommunikációt találunk, s mindez átalakítja a vezetést és a szervezetek világát. A korábbi – jellemzően dolgokkal foglalkozó - munka másik oldalán a munka „tárgya” volt. Az ilyen munka tárgya tárgy volt, azaz nem gondolkodó, érző, értő, stratégiával dolgozó értelmes lény, hanem kiismerendő „természet”, amelyet - megismerése után, alkalmas munkafogásokkal alakítani, manipulálni tudunk. Ez határozta meg a korai szervezési, vezetési megközelítéseket. Ahogy haladunk előre az időben, tömegessé válik a szellemi és kommunikatív munka, s a munkát végző másik oldalán jellemzően nem átalakítandó „természeti objektum”, hanem ott is (viszont-) gondolkodó ember van, s a vele való munka társadalmi, kommunikatív természetű jelenség. Ezért át kell alakítani a szervezetekről való instrumentális modellek szerinti gondolkodást, a társadalmi- kommunikatív természetű modellek szerinti gondolkodássá. Ezt kívánjuk segíteni e tanulmánnyal.
1.2. Kommunikatív – társadalmi természetű szervezeti jelenségek
A szervezetek világa bonyolódik, s folyamataik leírásához egyre inkább kommunikációs, tudás és társas emberi, folyamatokat is le kell írni, s ezekre korábban nem reflektált eléggé a szervezetek világa. E tanulmányban vállaltakat végig kíséri egy tudományszociológiai jellegű probléma. A kommunikáció tudománya fiatal tudomány, miközben a kommunikáció a társadalmi jelenségek tekintetében alapvető. Ám, amikor ezt az alapvető jelenséget később kezdjük tárgyalni, mint azokat, amelyeket megalapoz, sok más szakmai területre tévedünk. A szervezetek társadalmi valóságának megértési, és fejlesztési igénye újabb, és újabb megoldandó kommunikációs problémákig visz. S a problémákhoz gyakran nem találunk alkalmas modellt. Például, amikor a szervezeti tagok „tudásokat kombinálnak”, ennek lehet egy egyszerű értekezletfejlesztési modellje: hogyan szervezzék jobban e tudásaik kombinálását. Sok modell nem is tudáskombinálást gondolt, hanem a „meggyőzés” és eredményes prezentáció hatékony technikáival intézte el a szervezeti kommunikációt. A szervezetek vezetői és a szervezetelméletek művelői gyakran valamilyen természettudományos hátterű „reál” szakmában szocializálódtak. A reál szakma úgy fordul a világhoz, hogy a világ kiismerendő, s meg kell találni a megfelelő eljárást a megismert valóság manipulálásához.
Az emberi rendszerekben a másik oldalon is tudati rendszer van. Ez a másik maga is konstruál egy képet rólunk, s a viselkedésünk alapján alakítja ki a maga viselkedését. Itt kölcsönösen konstruáljuk egymás képét, s e képek megváltoztatják a viselkedéseinket, s a sakkjáték, vagy a közös nézetegyeztetés modelljéhez kell hasonlítanunk a feladatot. A szervezetek vezetői igénylik a racionális megközelítést, hiszen dolguk a szervezet, mint emberi rendszer irányítása, s ezért ki kell alakítani olyan nyelvet, amely magas racionalitásfoka miatt hasonlít a „reál” folyamatokat leíró - úgyszintén racionális - nyelvhez, ám nem esik az instrumentális cselekvésleírások leegyszerűsítő, és hamis csapdájába.
Folytatjuk.