Az Akadémia és a Kormány konfliktusához - az innováció több, mint műszaki …

Gáspár László írja:·

„Az innováció multidimenzionális jelenség. Ezt a tényt nemcsak a mikro- és makroszféra különböző közegeiben való szakadatlan jelenléte támasztja alá, hanem a szervezeten belüli innovatív tevékenységek erőteljes differenciálódása is. Ha az innovációs rendszer egyes elemeiből indulunk ki, megkülönböztethetünk kapcsolatfejlesztő, kiindulási feltételeket módosító, szervezetfejlesztő, alkotókedvet növelő, a technológiát tökéletesítő és a produktumot jobbító innovációkat.

Az innováció multidimenzionális természete szükségképpen multidiszciplináris megközelítést igényel. Szinte nincs olyan társadalomtudomány – legyen szó filozófiáról vagy szervezetelméletről – amelynek ne lenne érdemi mondanivalója az innovációról.”

A felsorolásban két műszaki és négy másfajta innováció típus van.

• Kapcsolatfejlesztő innováció – ez döntően humán tudományokat, társadalomtudományot igényel – műszaki-természettudományos megközelítéssel nem lehet megoldani.
• Kiindulási feltételeket módosító. Ez meg nagyon gyakran az alapkutatásokból jön.
• Szervezetfejlesztő és alkotókedvet növelő – ez pszichológiai, alkalmazott társadalomtudományi, sőt antikorrupciós-integrációs és politológiai alapok nélkül nem megy;
• A technológiát tökéletesítő és produktumot alkotó és tökéletesítő innováció be van ágyazódva a nem műszaki feltételrendszerbe. Mert emberi alkotóerő a forrása.

Egy sor kutatási eredmény azt mutatja, hogy a vállalati sikerekben a műszaki tudás mellett sok másfajta tudás is szerepet játszik. A műszaki tudás hálózatot alkot sok más tudással. A vállalat alapvető képességeihez mind hozzátartoznak. Ha a végtermékek műszaki alkotások, mögöttük akkor sem csak műszaki tényezők vannak. Társadalmi, kommunikatív szervezési stb. tényezők hálózatában keletkeznek. A vállalat alapvető képessége komplexebb a műszaki tudásnál.

A vállalati vállalkozói szellem összetevői

Egy angliai tapasztalat a szervezetek vállalkozó szellemének előfeltételeként nevezi meg az alábbiakat.

• Proaktivitás. Ez az a képesség, hogy a szervezet kezdeményezően viszonyul a környezetéhez, nem pusztán reagál a változásokra, hanem saját értékrendje, küldetése, fényében szabadon dönt a változó környezetben való viselkedése felől, azaz tudja, hogy mit kell (máshogy) tennie, hogy a küldetése, stratégiái szerint működjön.
• Team központúság. Ez szakszerűen vezetett alkotó csoportmunkák szokása, amelyben a csoport szakszerű innovációs lépéseken keresztül fejleszti ki a munka produktumát. Olyan a csoport, ami “jó csapat” és ezért tud váratlan, innovatív ötleteket is termelni.
• A képességeket meghaladó törekvés. Az hogy a szervezetben tipikus teljesítménymotívum, hogy „ma jobbak legyünk, mint tegnap voltunk”. Ez szervezeti normaként, beállítódásként, és szokásként áthatja a szervezet kultúráját, s a csapat állandó önmagát, munkáját tökéletesítő szokásaként él. Tetten érhető ott, hogy miről beszélnek a munkatársak, csak úgy spontán. A létet panaszoló-e a tematika, vagy egy kolléga kipletykálása a csapatból, vagy a kolléga izgalmas újításának átvételi lehetősége. A “gyerünk”- e a motívum, vagy az irigység.
• Képesség a dilemmák megoldására. Az a jellemző, hogy az ellentmondások, nem bénítják a cselekvést, hanem izgalmasabbá, kreatívabbá teszik. Ez a képesség aztán növeli annak valószínűségét, hogy korábban megoldatlan, megoldhatatlan problémáknak újból nekiálljon a szervezet. Ez azt is jelenti, hogy szabad próbálkozás és tévedés útján tanulni.
• Tanulási képesség. Az egész szervezetnek folyamatosan el kell sajátítania a világot, hiszen az egyszer már megtanult világ megváltozik, és újra meg kell tanulni, és újra ki kell dolgozni a proaktív alkalmazkodási stratégiákat.

E tényezők mindegyike megelőzi a műszaki innovációt. Ha vannak, könnyebb a műszaki innováció, ha nincsenek nehezebb.

A műszaki - természettudományos hátterű vezetők, (s különösen az ipari beszállító, bedolgozó, bérmunkával dolgozó cégeknél van így), nehezen értik, hogy mi a fene előny lehet egy „lila” társadalomtudományos megközelítésnek. Azt szokták meg, hogy jól definiált problémákkal dolgoznak (alkatrészrajz, mennyiség, tűrés, határidő, stb.).

Nem tudják, hogy az innovációs tényezők nagy része ezek előtt van. Az igazi innováció először rosszul definiált problémák megoldását jelenti. Nincs egyértelmű megrendelés, ami jól definiálttá tenné a problémát. Lássunk erre is egy példát.

A Sony vezér annak idején azt mondta a műszaki konstrukciós vezetőjének, hogy olyan magnót kell csinálni, ami elfér egy diák zsebében. A megrendelésben sok összetevő van:

• Demográfiai, társadalmi – mert a diákság létszáma kiterjed.
• Életmódbeli, ez egy városi mozgékony sokat utazó réteg, jó, ha szabad a keze, s ezért fontos, hogy a magnetofon elférjen a zsebben,
• Akinek zenehallgatása elmozdult a közös zenehallgatástól az individuális zenehallgatás irányába,
• Aki gyűjti a zenéket,
• S akinek pénztárcája is diákzsebnyi

S ezután jött a műszaki megoldás, a walkman.

A jó szakemberek megtartása kultúra váltást igényel. Ez egy hosszú távú folyamat. Erről beszélgetünk Február 25-én. Meghívlak ide:

Ez a szöveg egy 2013-as könyvemből való. Ha önfény is: egyre aktuálisabb.