2022. máj 31.

Intuíció - Hozzáférünk a tudattalan hálóhoz - az értelem hálója 4. rész

írta: Domsa
Intuíció - Hozzáférünk a tudattalan hálóhoz - az értelem hálója 4. rész

Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész

Intuíció - hozzáférünk a járulékos tudáshoz

A figyelmünk fókuszában lévő tudásunk tudattalan megtartó hálójához hozzáférhetünk az intuíciónk segítségével. 

Mutatom Tolsztoj segítségével, egy Kutozovról szóló részben miről van szó. A Napóleont legyőző főparancsnokról szóló leírás jó lehet vállalatvezetők számára is. Részlet a Háború és békéből.

  kutuzov.png„Andrej herceg sehogy se tudta okát adni, de Kutuzovval való találkozása után megnyugodva tért vissza ezredéhez: jól halad majd a dolog, mert jó kézre bízták. Minél jobban látta, hogy minden egyéni kezdeményezés hiányzik ebből az öregemberből, akiben szinte csupán a megszokott szenvedélyek maradtak meg, a józan ész helyett pedig (amely csoportosítja az eseményeket és következtetéseket von le) csupán az események folyásának nyugodt szemléletére irányuló képesség, annál inkább megnyugodott afelől, hogy minden úgy lesz, ahogy lenni kell. „Nem lesz egyetlen saját ötlete sem. Nem talál ki semmit, nem kezdeményez semmit – gondolta Andrej herceg -, de meghallgat mindent, észben tart mindent, a maga helyére állít mindent, nem akadályoz meg semmit, ami hasznos, és nem enged meg semmit, ami árt. Tudja, hogy van valami, ami erősebb és jelentősebb az ő akaratánál: az események elkerülhetetlen folyása, és ő meg tudja látni ezeket az eseményeket, meg tudja érteni jelentőségüket, és a jelentőség tudatában le tud mondani az esményekben való részvételről: egyéni akaratáról, ha ez másra irányul. És ami a fő - gondolta Andrej herceg – azért bízik benne az ember, mert Genlis regénye, meg a francia szólások ellenére is orosz: mert megremegett a hangja, amikor azt mondta: „Idáig juttattak bennünket”, mert szinte zokogott, amikor arról beszélt, hogy „rászorítja még a lóhúsevésre is őket”. Épp ez a többé-kevésbé homályosan, de mindenkiben élő érzés volt az alapja annak az egyértelmű, általános helyeslésnek, amely Kutuzov főparancsnokká választását kísérte: a nép akarta azt, ha ellentétben állt is az udvarbeliek elképzeléseivel.”

Lehet annak szimbolikája, hogy Kutuzovot félig vaknak mutatta Tolsztoj. És ebből most jusson eszünkbe, hogy a bemutatott „homályos” - nem fókuszált - látással megláthatunk olyat is, amit nem látunk koncentráltan, fokálisan.

Van gyakorlati következmény

intuicio.png

  • Az egymással kommunikáló embereknek azonos lehet a fokális tudatossága, ezt vezérlik a mondatok, szövegrészek.
  • Életviláguk közös része miatt hasonló lehet mondataik járulékos tudatosságának egy része, (ezért értik meg egymást).
  • Az eltérő életút, és tudás miatt eltérő lehet a járulékos tudatosságuk más része, és ezért értik meg nehezen egymást.

  Ezért a közös megértés kialakítása nem csak a fokális szinten szükséges, hanem a járulékos szinten is. Egymás mélyebb megértése e járulékos összefüggéseket is igényli. Ha kicsi az életvilágaink közötti átfedés, kicsi a közös tudásunk, a megértéshez több körre van szükség. El kell magyarázni, hogy nekem miért jelenti ezt, amit jelent, és neked meg miért azt. És ez a kölcsönös magyarázat alakítja ki a közös járulékos tudatosságot is.

  Maradva az eredeti kérdésnél: Keressük-e a szavakban a jelentést? Igen is meg nem is. Önmagában álló szóban ne nagyon keressük. De a szavaknak van jellemző használatuk, és ezek erősebben, lazábban hozzájuk tartoznak. Amikor használjuk őket, e jelentésfelhők is megjelennek a megértés lehetőségeként. A ritkább használtak e jelentések peremén. A tényleges jelentések kialakításakor innen, a szövegkörnyezet alapján választjuk valamelyiket.

   A jelentést a jellemző használatban találtuk, amely részben a szavakban, a mondatokban, de ennél tágabban a járulékos tudatosságban rejlő - összefüggésekben van.

  Hogyan lehet a semminek ága? Rájöttem, hogy e mondathoz tartozó járulékos tudatosság egy másik József Attila versben van. És az olvasóval, lehet, hogy nem azonos az életvilágunk, s ha már ideírtam ezt is le kell írnom. „A semmi ágán ül szivem,/ kis teste hangtalan vacog,/ köréje gyűlnek szeliden/ s nézik, nézik a csillagok.” (József Attila: Reménytelenül.) É hogy egy mai járulékos tudatossági hálóra hivatkozzak: itt a linkje

Hogyan lehet az eperfát leíró ábrázoló mondatból társadalmi különbségeket bemutató leírást mutatni? Hogyan lehet az eperfa osztályharcosan részrehajló, aki kemény kérgű az úr(i vezető) számára, s lágy gyümölcsöt adó a koldus számára? Még tudjuk is, hogy ez nem így igaz. Az eperfa nem részrehajló. Mégis értjük.   

Folytatás következik.

Irodalom: Lev Tolsztoj: Háború és béke. III. Európa Könyvkiadó, 1976. 177-178 o

Képek

  • https://www.google.com/search?q=kutuzov&tbm=isch&tbs=il:cl&hl=hu&sa=X&ved=0CAAQ1vwEahcKEwjQp9jBj4n4AhUAAAAAHQAAAAAQAg&biw=1498&bih=694#imgrc=h0W-FazMtL4gIM
  • https://www.google.com/search?q=intuition&tbm=isch&tbs=il:cl&hl=hu&sa=X&ved=0CAAQ1vwEahcKEwi4nuDTkon4AhUAAAAAHQAAAAAQAg&biw=1498&bih=694#imgrc=Dooj43EXLPZxiM
Szólj hozzá