Milyenek az önmegvalósító emberek? Siker újratervezés 7.
Megkérdeztünk vezetőket, hogy szerintük milyen lene az a világ, amelyben unokájuk boldog lenne.
Az általuk álmodott boldog társadalomban élő unokánk „boldog, közösségi ember, aki jólétben él, amit nem fogyasztói értékek, hanem a tudományos és lelki-szellemi fejlődés definiál, önmegvalósító egyéniség.” Az önmegvalósítókról van mondandója a tudománynak is.
Nagy hatással voltak rám humanisztikus lélektani tréningek, melyek emberképében fontos elem az „önmegvalósító ember” alakja. Maslowtól származik a szinte minden menedzserképzésben tanított „szükséglet piramis” modell. Így ír róla a wikipédia:
„Maslow az emberi szükségletek hierachiájának modelljével (Maslow-piramis) vált világhírűvé. Rendszerét 1943 és 1954 között dolgozta ki, majd széles körben a Motivation and Personality című művében publikálta, 1954-ben. Művében a szükségletek öt szintjét mutatta be. Az 1968-ban megjelent, a Toward a Psychology of Being című legnépszerűbb könyvében több szintet is hozzátesz, mégis a mai napig az ötlépcsős piramis a legszélesebb körben ismert szükségletrendszer.[2]
Önmegvalósítás. Követi, kibontakoztatja a belső képességeit, kreativitás, beteljesedés;
Elismerés. Felismerés, teljesítmény, kiválóság, tisztelet, megbecsülés;
Valahová tartozás (szociális szükségletek). Anya-apa-testvérek – család; barátok - isten; házastárs – szerelem; munkakapcsolatok; társadalmi szintű kapcsolatok; Vezetés iránti igény (mentor, példakép, eszménykép); Mások vezetése, tanítása;
Biztonság. Létbiztonság; közbiztonság; anyagi biztonság; magántulajdon;
Fiziológiai (alapvető – létszükségletek) táplálék; víz; oxigén; hőmérséklet; pH."
Ám azt már kevesen tudják róla, hogy a humanisztikus (és transzperszonális) pszichológiai mozgalom egyik alapítója volt, és munkássága központjában az önmagukat kiteljesítő, kreatív, önmegvalósító személyek pszichológiája állt. Maslow szerint ilyenek az önmegvalósító személyek:
Az önmegvalósítók
- hatékonyan és pontosan észlelik a valóságot,
- elfogadóak önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban,
- spontánok gondolataikban és érzelmeikben,
- természetesek és mesterkéletlenek,
- problémaközpontúak, az örök filozófiai kérdések foglalkoztatják őket,
- függetlenek és autonómok,
- állandóan készek az események friss látásmódjára,
- gyakran tapasztalnak egyféle „óceanisztikus” érzést, a természettel való egység élményét, amely túllép időn és téren,
- a tevékenységek folyamatát önmagáért is méltányolják,
- humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú,
- kreativitásuk és találékonyságuk friss és gyakran a gyermekekéhez hasonlít,
- belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától, melyben élnek,
- erősek, függetlenek, és a saját meglátásaik által irányítottak, ezért néha szeszélyesek is lehetnek.
Az önmegvalósításhoz vezető viselkedések
- úgy élni az életet, mint a gyerekek, teljes elmélyedéssel, és összpontosítással
- inkább új dolgokat kipróbálni, mintsem ragaszkodni a biztos módszerekhez,
- inkább az érzésekre hallgatni, és nem a tekintélyre, vagy a többség hangjára a tapasztalatok értékelésében,
- őszintének lenni, kerülni a színlelést és a szerepjátszást,
- felkészülni arra is, hogy lehet, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével,
- felelősséget vállalni,
- amit eldöntöttünk, hogy megtesszük, azt véghez is kell vinni.
Források:
- Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem. Pszichológia. Osiris. Budapest. 1997.
- Abraham Maslow. A lét pszichológiája felé. Ursus Libris Bt 2003.
- wikipédia
- képek: google kereső