2018. máj 23.

Alapjövedelem és axiológiai tudás

írta: Dr Domschitz Mátyás
Alapjövedelem és axiológiai tudás

Megjelent a JEL-KÉP 20128.1 száma. 

"2017. évi 3. számunkban Domschitz Mátyás Új világ – a tudásalapú társadalom címmel vitairatot közölt azzal a céllal, hogy kommunikációtudományi közegben eszmecserét, vitát indítson olyan témákról és kérdésekről, mint a tudástársadalom fogalma, értelmezése; tudás- és tőkefajták és egymáshoz való viszonyuk; tudástársadalom és globalizáció; hol tart Magyarország a tudástársadalom kiépítésében; mi minden szükséges ahhoz, hogy Magyarország jelentősen előre tudjon lépni a tudástársadalom felé; egyenlőtlenségek és felszámolásuk lehetőségei a tudás termelésében, illetve megszerzésében; és hasonlók. Mostani számunk VITA, HOZZÁSZÓLÁS rovata az eddig érkezett hozzászólásokat tartalmazza; gazdag, színes, gondolatébresztő anyag.
Folyóiratunk nyitva áll a vita, az eszmecsere, a közös gondolkodás folytatására, tehát
várjuk a további hozzászólásokat, és természetesen az eddigi szerzők, hozzászólók egymás
írásaira is reagálhatnak."

Az egész itt olvasható. Egy sorozatban bemutatok a blog témájához szorosan kapcsolódó részleteket.

Itt egy részlet Csepeli György írásából.

AZ EPISZTEMOLÓGIAI ÉS AZ AXIOLÓGIAI TUDÁS

Hozzászólás Domschitz Mátyás „Új világ – a tudásalapú társadalom” című vitairatához

axiology.jpg"Domschitz Mátyás jó helyen keresi az új és a régi tudás közötti feszültségek okait, de a kilábalás útjait rossz irányban látja. Sok társadalomkutató nézeteivel (pl. Daniel Bell, Pierre Bourdieu, Z. Karvalics László) összhangban helyesen állapítja meg, hogy „nő az immateriális tényezők aránya az anyagi termeléshez képest”. Ez a tendencia a modernitással együtt kezdődött, s a poszt-modernitásban hallatlan mértékig felerősödött. Minden alapunk megvan annak feltételezésére, hogy a jövőben a materiális-immateriális megkülönböztetés is érvényét veszi.
Domschitz vitaindítójának érdemét első sorban abban látom, hogy az új tudás tárgyalásakor nemcsak az episztemológiai, hanem az axiológiai elemeket is figyelembe veszi. Max Weber még tudta, hogy a modernizáció hajtó erejét az értékek adják, melyek nélkül nem lennének cselekvők, akik megteremtik és működtetik a modern társadalmat. A modern projekt válsága éppen onnan való, hogy az értékek kikerültek a projektből, mely önmagára gerjedve, teremtve-rombolva haladt előre a földi térben
...
Az új egyenlőtlenségek mélyrehatóbbak és radikálisabbak lesznek minden korábbihoz képest, mivel a 4.0 ipari forradalom révén olyan gazdaság jön létre, melyben azoknak sem lesz helyük, akiknek a korábbi gazdaság rutin tudást igénylő munkahelyein helyük volt.

Az új gazdaságban nemcsak a manuális munkákra nem lesz szükség (melyek java része már korábban is eltűnt), hanem a fehér galléros munkák java része is eltűnik. A hálózatos, önfejlesztő, bizonytalanságok kezelésére alkalmas, Big Data alapú mesterséges intelligencia alkalmazásokkal nem lesznek versenyképesek az emberek, akiknek a helyét a materiális és az immateriális termelésben botok és robotok veszik át. Munkájuk csak azoknak lesz, akik a kutatással, fejlesztéssel, újítással foglalkoznak.

Erre a fejleményre kellene felkészülni. A mindenkinek alanyi jogon járó garantált alapjövedelem szükséges, de nem elégséges feltétel. Ez a helyzet csak akkor lesz kezelhető, ha az axiológiai tudás szempontjait is figyelembe vesszük, amit Domschitz a „jóról való tudásnak” nevez. De emellett ott van még a tudás a szépről, az igazról, az igazságosról, az üdvözítőről, amik együtt véve értelmet és hitet visznek az életbe.

Az új világ csak akkor lesz élhető, ha visszahozza azt a fajta tudást, melyet a múltban a kultúra őrzött, s a család, az iskola, a kulturális közösségek nemzedékről nemzedékre átörökítettek. E feladat átvételére az internet alapú új kommunikációs architektúra csak akkor lesz képes, ha a termelésben (de nem a fogyasztásban) fölöslegessé váló emberek újabb és újabb nemzedékei kiszabadulnak a Heidegger által „planetáris idiotizmusnak” nevezett globális machináció szorításából, s visszatérnek a kezdetekhez, amikor a létre kérdező igazi kérdések születtek, s a válaszokat azóta sem találjuk."

Az egész írás itt.

Kép 

Tudásintenzív szolgáltatások.

Szólj hozzá

hálózat tudás tudástársadalom tudásszervezet Tudástőke hálózati munka tudásmunka