Az iskolának arra kell nevelni, hogy a diákok ne versenytársnak, hanem erőforrásnak tekintsék egymást
Az új munka készségei és az oktatás előtt álló kihívások.5 Csapatmunka
A tudásintenzív munkában olyan kommunikációs helyzetek kellenek, ahol nem dominálhat egyetlen szempont (a vezetői sem), és a megoldásnak többféle szempontból kell jónak lenni. A problémamegoldó rendszer nem működik jól, ha egy központú - monarchikus. Heterarchikusnak kell lenni. Mert a hatalom torzítja a kommunikációt.
Az iskolának is erre kellene felkészíteni.
A korábban bemutatott problémamegoldó modell segítségével:
Ha a vezető azt hiszi, hogy mindent tud, s mindent kontrollálhat, a rendszere butul. Éppen attól veszíti el a kontrollt, hogy mindent kontrollálni akar. Ez megtörténik a személyes döntésekben, a szervezetek vezetésében, és sajnos az ország vezetésében.
Ha a diák azt tanulják, hogy a tanárnak van mindenben igaza, és ezt a hatalmával ki is kényszeríti, akkor az iskola éppen azt a modellt tanítja, amit a korszerű munkahelyek már elhagynak.
A mai munkahelyeken a problémamegoldás szinte minden fázisában csapatmunkában kell dolgozni.
A vezetői munka és a szakemberek munkája kommunikatívabb lett, s olyanná vált, hogy felerősödött benne az innovatív munka, ami magas fokú biztonságot és szabadságot igényel.
A bonyolultabb, kommunikatívabb munka hozzáadott értéke magasabb. Ebből jön létre innováció. Az ilyen munkák olyan helyen tudnak telephelyet találni, ahol erre képes embereket és (munka)kultúrát találnak. Ezek a munkák magas értékű innovációs versenyben vannak. S ezért a díjazásuk is magasabb. Az innováció mag-régióiban sűrűsödnek az ilyen munkák telephelyei. Például a skandináv országokban.
A bemutatott problémamegoldási fázisok mindegyikében k kell alakítani a csoportmunka készségeit.
Az iskolában arra kell nevelni, hogy a diákok társaikat erőforrásnak, és ne versenytársnak tekintsék
Kép
- http://www.canajoharieschools.org/News/2012-13/1213MSWheel.cfm