Kommunikatív szervezetfejlesztés
Szeptember 15.-én elindul a Corvinus Társadalmi Kommunikáció Doktori iskoláján a "Kommunikatív szervezetfejlesztés" c. kurzus. A kurzust a "hetedik világ" szellemiségére is alapozom.
Szervezetfejlesztés
„A szervezetfejlesztés a szervezet problémamegoldó képességének növelése.”
„Nem lehet empirikusan előre kimutatni, hogy hogy hogyan kell kialakítani (szervezeti) társadalmi folyamatokat, de legalább a szervezeti tagokat abba a helyzetbe lehet hozni, hogy saját problémáikat felismerjék, megoldásaikat kipróbálják – maguk alkossák meg azokat a szervezeti feltételeket, amelyek megfelelnek igényeiknek.”*
Delfin metafora
Intelligens egységek együttműködő hálózataként írható le a tudás-intenzív termelés, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható.
Régen a vállalati növekedésről a „nagy hal megeszi a kis halat” törvényét tanultuk. Ez szerint a versenyhez egyre nagyobbnak kell lenni. Pár évtizeddel ezelőtt az áttekinthető kreatív kis szervezetek divatja volt soron a „kicsi szép” jelszavával. Ma azt mondják „a gyors hal lehagyja a lassút”. A gyors alkalmazkodáshoz viszont intelligensnek kell lenni.
A csapatban élő delfin nagyon intelligens, de túlélési erejét, társas élete és intenzív kommunikációja adja. A delfinraj többet tud, mint az egyed, például csapatban képes legyőzni a cápákat is. A hasonlat vállalati megfelelőjeként az intelligens alkalmazottak csoportjaiként működő vállalatok tudnak csak nagy sikereket elérni.
A tudáskombináló munka
A kurzus a tudás-intenzív szervezetekben folyó vezetési, szervezetfejlesztési munkát kívánja elősegíteni. Bemutatja azt a fogalmi hálót, azokat a tapasztalatokat, amelyekkel szervezetek fejlesztésén dolgozunk. A kurzust végig kísérő gondolat, hogy a dolgokat előállító, a dolgokkal foglalkozó munka helyén egyre inkább kommunikációt találunk, s mindez átalakítja a vezetést és a szervezetek világát.
A korábbi – főleg dolgokkal foglalkozó - munka másik oldalán a munka „tárgya” volt. Ez nem gondolkodó, értő, értelmes lény volt, hanem kiismerendő „természet”. S amelyet megismerése után, alkalmas munkafogásokkal alakítani, manipulálni tudunk. Ez a mechanikus modell határozta meg a korai szervezési, vezetési megközelítéseket.
Ám a vezetés-szervezés már a kezdetektől sem csak a dologi, anyagi, technikai oldallal foglalkozott, hanem az emberivel, s így a társadalmival is. Ahogy haladunk előre az időben, szaporodnak a szinte csak szellemi munkával dolgozók. Itt a munka másik oldalán nem átalakítandó „természet”, hanem ott is (viszont-) gondolkodó ember van. A vele való munka nem természetalakító cselekvés, hanem társadalmi, kommunikatív természetű jelenség. Ezért át kell alakítani a szervezetekről való gondolkodást, a vezetést a társadalmi- kommunikatív természetű modellek szerinti gondolkodássá.
Barátaimmal, már huszonöt éve a „hatékony és emberközpontú együttműködési kultúra” fejlesztésén dolgozunk. Az a tapasztalatunk, hogy a termékek értékében egyre nagyobb hányadot jelent a beépített tudás. Így az érték egyre inkább olyan munkából származik, amelyet sok különféle szaktudás együttműködése előállított elő.
A mai munkára leginkább tudások kombinációjaként érdemes tekintenünk. A régire is, de az efféle tekintés igénye mai. Ma a szervezetek akkor hatékonyak, ha tudnak emberközpontúan is együttműködni, hiszen a problémák megoldásához szükséges felkészültség a személyiségekben van. Nem lehet hozzáférni e felkészültségekhez az ezt hordozó, emberekre való tekintés nélkül.
A kurzus vázlata
- Bemelegítő gyakorlat, a kurzus keretek megbeszélése. A kommunikatív. A tudáskombináció.
- Racionálisan megbeszélni a dolgainkat. „Három világ” – gyakorlat. Háromféle kommunikáció – gyakorlat. A kommunikatív racionalitás alapjai. A cselekvések típusai.
- Hogyan tekintünk a szervezeti kommunikációra? Kutatói alapfeltevések. Gyakorlatok az alapfeltevések bemutatására.
- Hogyan értjük meg egymást? A kommunikáció alapjai – facilitátori alapok. Gyakorlat.
- Mi a tudás. A szervezeti tőke, mint felkészültség. Az immateriális tőke-összetevők. Kommunikatív tőke. A tőke (felkészültségek) dimenziói. A szervezeti tőke három dimenziós fejlesztése.
- A szervezetek holonikus szemlélete. A szervezet, mint rész, s a szervezet, mint egész(e részeinek). Gyakorlat: Holonikus szemléletű interjú.
- Hagyományos és részvétel elvű csoportok. Tudáskombináló alapgyakorlatok. NCM. 6 kalap. Problémamegoldás.
- Stratégiai térképek. Az immateriális vagyon fejlesztése és felhasználása. BSC.
- Fejlesztői modellek. Emberi rendszerek fejlődése és fejlesztése.
- A facilitátori szerep. Konfliktuskezelés. Technokratikus, pszichológiai, kommunikatív modellek.
- Szervezetfejlesztési eszköztár 1.
- Szervezetfejlesztési eszköztár 2.
- Szervezetfejlesztési eszköztár 3.
Domschitz Mátyás
* Dobák Miklós – Antal Zsuzsanna: Vezetés és szervezés. Szervezetek kialakítása és működtetése. AULA Kiadó 2010.