2014. már 22.

A polisz ügyei 2. Egyenlőtlen részesedés a javakban

írta: Dr Domschitz Mátyás
A polisz ügyei 2. Egyenlőtlen részesedés a javakban

Hogyan férünk hozzá a javakhoz?

Három különböző problémamegoldó felkészültséggel él az ember:

  • tárgyi-anyagi javakkal, (enni, inni, ruházkodni, lakni, utazni stb feltételek)
  • szimbolikus tudással, (a fejünkben lévő és kommunikálható tudás, ami segít eligazodni a világban)
  • s a „mi a jobb” típusú értékelő tudással (ez arra jó, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, ez olyan tudás, ami hierarchiába rendezi el a rossz-jó-jobb dolgokat)

Bemutattam őket egy korábbi bejegyzésben.

participation-ladder.gifA felkészültségekben való részesedés (participáció) központi kérdése a kommunikáció participációs elméletének. Mindezek az élet szükséges feltételei, de életlehetőségeink különböznek, mert különböző mértékben részesedünk e javakból. E felkészültségeknek elemezhetők a részesedési feltételei. S ez segít a társadalmi különbségek mélyebb elemzésében is.

A participáció kifejezéssel gyakrabban azt mutatják be, hogy az emberek mennyire vesznek részt a közös ügyeikben a közös problémák megoldásában. A diákok részvételét provokálta egy Hello90 -es bejegyzés is. Engem is provokált, hogy írjak pár bejegyzést a politizálásról. A fiatalok bevonásának lépcsőit mutatja be például ez az ábra is. Ennek is vannak feltételei.

A továbbiakban az élethez szükséges anyagi-tárgyi, szimbolikus, és értékelő felkészültségek hozzáférési feltételeit vázolom fel.

szegény gazdag.jpgTárgyakhoz való egyenlőtlen hozzáférés

A fizikai tárgyakhoz való hozzáférésnek vannak természeti, fizikai feltételei – fizikailag kapcsolatba kell tudni lépnünk vele, azon a módon, ahogyan a tárgy lehetővé teszi. Van otthon étel, s víz, vagy nincs. Sőt: van otthon vagy nincs, van könyv a polcon, vagy nincs. Van otthon internet, wifi, vagy nincs. Van felénk sűrű tömegközlekedés, vagy nincs.

A tárgyi feltételek rendszert alkotnak. A kulcsnak illeszkedni kell a zárba, hogy kinyissuk vele az ajtót. A lépcsőn való feljutásnak fizikai feltételeivel általában rendelkezünk, de sok fogyatékos embertársunk nem rendelkezik ennek a feltételeivel. Nem lakunk a gyár közelében, és sokat kell utaznunk, el van valami zárva tőlünk, stb. 

A tárgyak használatához valamilyen testünkben lévő tudással kell rendelkeznünk. Testünket alkalmassá kellett tennünk a tárgy használatára. Például meg kellett tanulni fogat mosni, tisztálkodni, írni, biciklizni, autót vezetni, s ezekhez ki kellett képezni a testünket. Testünk egyenlőtlen kiképzettsége egyenlőtlen tárgyhasználatot eredményez.

A tárgyak használatához egy sor ismerettel – szimbolikus felkészültséggel kell rendelkeznünk arról, hogy egyáltalán létezik, (hogy észlelhessük), hogy mire való, mire használható, hol található stb. Ezek nélkül nem tudjuk észlelni, használni, vagy jól használni a tárgyat. Szimbolikus tudásunk egyenlőtlen kiképzettsége egyenlőtlen tárgyhasználatot eredményez.

A tárgyak használatához célszerűségeit, és használatuk legitimitási feltételeit is ismerni kell. Tudnunk kell mire való. Tudnunk kell a helyes használatukat. Ismernünk kell a rá vonatkozó ajánlott és tiltó szabályokat. Például legtöbbször tilos fegyvert hordanunk, s aki hordhat is, a legritkább esetben használhatja. Ismernünk kell (?) mobiltelefonunk sokféle funkcióját, hogy ne csak telefonnak és dísznek használjuk. A tárgyfunkciók egyenlőtlen ismerete egyenlőtlen tárgyhasználatot eredményez.

osztályok.jpgA tárgyakkal való rendelkezést, birtoklást intézményes eszközök (erőszakszervezetek is) szabályozzák. Nem mindegy hogy birtoklom-e az „életem újratermeléséhez szükséges anyagi feltételeket”, vagy ezeket más birtokolja. E kérdés a marxizmusban társadalmi struktúrát képző tényező. A tárgyak birtoklásának egyenlőtlensége életesélyek és hatalmi helyzetek egyenlőtlenségét okozza.

A tárgyakat gyakran elcserélik egymással. A tárgyak különböző tulajdonságai is különböző és egyenlőtlen csere-lehetőséget jelentenek birtokosaiknak. Például a romlandó élelmiszer birtokosa, aki nem romlandó pénzre cserélné élelmiszerét, hátrányba kerülhet a pénz birtokosával szemben. Építhet, bérelhet drága hűtőházakat (lehet, hogy hitelből), míg a pénz birtokosa erre nem kényszerül. Az élelmiszer romlandósága természeti okokra vezethető vissza, a pénz kamatozása a hitelező számára, emberek által alkotott intézményes okokon nyugszik.

A szimbolikus kultúrához való egyenlőtlen hozzáférés

tudni.jpgA szimbolikus anyagi hordozóját érzékszerveinkkel érzékelni kell tudni. Szemünkkel meg kell látni a papíron a betűt, az apró betűhöz nagyító szemüveget kell használnunk. A szóban elhangzó információt meg kell hallani. Gyakran sok minden múlik ezen, hogy jelen vagyunk-e az információ elhangzásánál. Szabályozzuk is, hogy ki hallhatja, az információt, s ki nem. Ki és hol kap rádiófrekvenciát és ki nem. Ki vehet részt az egyetemi oktatásban, s ki nem, kit finanszíroz az állam és kit nem. A szimbolikus érzékszervi elérhetőségének egyenlőtlensége anyagi egyenlőtlenségeket is eredményez. Rendelkeznünk kell internetkapcsolattal, vagy térerővel az internetes kommunikációhoz. Van aki „jókor, volt jó helyen”, s van, aki nem.

Érzékszerveink kiképzettsége is szükséges a jelek észrevevéséhez. Anyanyelvünk hangjait könnyebben megkülönböztetjük, mint az idegen nyelvét. Az írott betűk, majd a szavak megkülönböztetését meg kell tanulnunk a könnyű olvasáshoz.

boring lecture-thumb.jpgA szimbolikust gyakran más szimbolikussal magyarázzuk. Az új szimbolikus tartalom megismeréséhez, megértéséhez ismerni kell azt a nyelvet, amelyen elmondják. E nélkül nem tudjuk észlelni, használni, vagy jól használni a szimbolikust. Például, ha egy iskolában a magyar anyanyelvű pedagógusok egy olyan gazdag szókincsű nyelvet beszélnek, amelyet nem értenek a szegényebb nyelvű diákok, akkor nem értik az új ismereteket. Érthető még a beszéd, ha az új tudást ismert szavakkal magyarázzák. Érthetetlen, ha ismeretlennel. Nyelvünk egyenlőtlen kiképzettsége egyenlőtlen tudást eredményez.

A tudás, s a nyelv használatához annak helyességeit, célszerűségeit is ismerni kell. Tudnunk kell milyen kifejezés mire való. Ismernünk kell a rá vonatkozó ajánlott és tiltó szabályokat. A jó olvasási képesség, a jó tanulási technikák ismerete például, megkönnyíti és élvezetessé teszi a tudáshoz való hozzáférést. E használat egyenlőtlensége, egyenlőtlen ismereteket, s egyenlőtlen problémamegoldó felkészültséget eredményez. Az élethez nemcsak anyagi, hanem e szimbolikussal elérhető problémamegoldó felkészültségekre is szükség van. Ha a termelésben ezek szerepe megnő, akkor ez az életesélyek különbözőségében is meglátszik. A szimbolikus használatának vannak ajánlott, intézményesen engedett, és tiltott formái. Például, ha nem vagyunk anyakönyvvezetők, nem adhatunk össze párokat.

Az értelemhez-értékekhez való egyenlőtlen hozzáférés

emotion.jpgAz értelem anyagi hordozóját nehéz megfogni. De az emberi-természeti oldalát érzékeljük. Azt lehet mondani, hogy élmény-telien átélhetőnek kell lenni a cselekedetek felemelő „jó” és alacsonyító „rossz” voltának, következményeinek. Érzelmileg is átélhető jutalomérték és átélhető kudarcélmény is szükséges ahhoz, hogy a jó és rossz megkülönböztetésére képesek legyünk. Jelen kell lenni a „jó” ünnepein. És átélni és viselni kell a kudarcot. Ma olyan korban élünk, amely korábbi rossz tapasztalatok miatt a büntetést gátolja, ám ezért nehezebben alakul ki immunitásunk a rosszal szemben. Az értelmes élmények egyenlőtlensége egyenlőtlen hozzáférést jelent az értékekhez, s így az életben való eligazodáshoz és életminőséghez.

experience.jpgÉrzelmeink kiképzettsége is szükséges az értelem és értékek átéléséhez. Érzelmeink gazdagsága, átélésük magabiztossága szükséges a jó és a rossz intenzív átéléséhez, megismeréséhez. Érzelmeink egyenlőtlen fejlettsége egyenlőtlenséget okoz az értékek átélésében, s életvezetésünk minőségében.

Az értelmi-értékelő dimenzióhoz való hozzáférés az átélés mellett fogalmi-gondolati magasságokat is igényel. Pontosabb az átérzett és átgondolt értelem olyan konstrukciója, amelyben az érzelem segíti a gondolatot, s a gondolat segíti az érzelmek differenciált észlelését. Fogalmi műveltségünk egyenlőtlensége egyenlőtlenséget okoz az értelem és értékek elképzelhetőségében.

Mindez szocializáció révén sajátítható el. Ahány kultúra és ahány szubkultúra annyiféle értelem van. Segít az olvasás, a művészet, a kultúra, sőt: kultúrák(!) történeteinek, elsajátítása. Az értelmi-értékelő dimenzióhoz való hozzáféréshez valahol – a kultúránkban otthon kell lennünk. Idegen kultúrában, amely elnyomja a miénket, a számunkra értelmeset – elidegenedetten létezünk. A más – idegen kultúrának való alávetettség, egyenlőtlenséget teremt az értelem és értékek átélésében és az életvezetés minőségében. Valakinek értelemmel teli a csador viselése Európai iskolában. Akkor is, ha valakiknek nehezíti az értékek olyan iskolai megélését, amelyben az iskolának vallásilag semlegesnek lenni. Vannak azonos neműek, akik közös életüket érték teli házassági kötelékben szeretnék élni, úgy, mint más párok, s vannak országok, ahol ezt megtehetik, s van ahol nem.

elidegenedésgyár.jpgAz értelem, s értékrendszer is kollektív alkotás, s ha vannak olyan csoportok, akik mások számára értelmet tudnak megfogalmazni, s vannak olyanok, akik mások értelmei szerint kénytelenek élni az egyenlőtlenségeket teremt. Ez nemcsak a jelenben élő csoportok viszonyára igaz. E rendszert mindig az elődeinktől kapjuk, sok célunkat ők tűzik ki, s a mi jelenbeli munkálkodásunk is célokat meghatározó tényező az utódaink számára. E kérdésre más értéktöltetű választ konstruál a konzervatív a liberális-modernizációs, a baloldali és a jövő nemzedékek érdekeit is képviselni szándékozó ökológiai gondolat.

 Társadalompolitikai következmények

A problémamegoldó felkészültségekhez való egyenlőtlen hozzáférésnek bonyolult anyagi, szimbolikus és intézményes feltételrendszere van. A hozzáférési lehetőségek különbözőségei az egyenlőtlenségi viszonyok gazdag szövedékét alkotják, s ha egyenlőtlenségi viszonyokat elemzünk, e gondolatokra támaszkodhatunk.

Az is belátható innen, hogy:

  1. Az emberi gazdagság újratermelésében nő a nem anyagi (szimbolikus és értelmi) természetű tényezők szerepe. A termelésben a hozzáadott érték előállításának képessége egyre inkább műveltségi jellegű, s az egyszerű munka képességei leértékelődnek. Az egyszerű munka olcsó, s a magyarországinál vannak olcsóbb tömegek. Az egyszerű munka ára és hozzáadott értéke sem elég a munkás és a többiek szükségleteinek kielégítéséhez.

    reading_club.jpg

  2. A szimbolikus és értelmi felkészültségekkel jobban rendelkező rétegek gazdasági esélyei jobbak azoknál, akik kevesebbel rendelkeznek, mert jobbak a hozzáadott érték előállítási képességeik.
  3. Ezért a társadalmi különbségek csökkentésének ma már elsősorban műveltség emelő, oktatási követelményei vannak.
  4. A gazdasági társadalmi tervezésnél e komplex hozzáférési lehetőségeket és ezek egyenlőtlenségét is figyelembe kell venni.

Az egyenlőtlenségek kommunikatív alapjai

Az új egyenlőtlenségi rendszer e vázlatos elemzése is a társadalmi különbségek okát, - a korábbi elképzelésekhez képest - nem pusztán anyagi, inkább kommunikatív természetűnek mutatja. Ennek pedig következménye van a társadalomkritikai gondolkodásban.

Amennyiben az élethez szükséges felkészültségek kommunikatív - kulturális természetűnek mutatkoznak, akkor elavul a csak az anyagi javak birtoklására koncentráló társadalomkritikai gondolkodás. Az újabb egyenlőtlenségeket nem lehet pusztán anyagi-tárgyi javak birtokbavételével, anyagi támogatásokkal csökkenteni.

A kommunikatív-kulturális problémamegoldó felkészültségek megszerzése nem egyszeri rendelkezés a tulajdonról, nem (csak) anyagi felhalmozás, hanem a személyek és közösségek együttes munkálkodása önmagukon, saját problémamegoldó felkészültségeiken.

kizsákmányolás.gifEz utóbbi ok miatt a kizsákmányolás fogalma is félrevezető az újabb egyenlőtlenségek némelyike esetében. A zsákmány valami olyan, amit elvesznek valakik valakiktől. Az újabb egyenlőtlenségek nagy részében az a probléma, hogy sosem volt azok birtokában, akik „elidegenedtek” tőle, s akiknek birtokába került, azoktól meg nagyon nehéz elvenni, hiszen személyiségükhöz tartozik. Ezért az újabb egyenlőtlenségek nem magyarázhatók valamiféle „elvétellel” például az értéktöbblet elvételével, - itt a zsákmány metafora félrevezet. Ezek olyanok, amelyeket az emberek önmaguk képességeinek kimunkálásával szereznek meg, vagy nem szereznek meg.

Ha van itt megfosztás, akkor a fejlődési lehetőségektől való megfosztásról kell beszélni.

A társadalompolitikának e képességfejlesztés feltételrendszerét kell biztosítani.

Green knowledge sociiety.jpgÍgy a csak elosztásra koncentráló baloldali társadalomkritikai szemlélettel szemben, tudás-intenzív perspektívában is kell gondolkodni.

A baloldalnak nyitni kell a tudásmunkások felé!

Ha az ökológiai kritika szempontjait is figyelembe vesszük, akkor a kevesebb tárggyal dolgozó, a természeti feltételekkel új viszonyt kialakító perspektíva az ígéretes.

Olyan ökológiai és társadalomkritikai gondolkodásra van szükség, amely miközben korlátozza az öncélú anyagi növekedést, támogatja a szellemit. Ezzel a társadalom problémamegoldó felkészültsége úgy tud nőni, hogy nem terheljük jobban a természeti erőforrásokat.

Világ proletárjai olvassatok!

 Irodalom:

  1. Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. Megjelent a Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. c kötetben. Typotex, Budapest, 2012.
  2. Domschitz Mátyás: Kommunikatív Tőke. Századvég 66. szám.
  3. Horányi Özséb: Függelék: A kommunikáció participációra alapozott felfogásáról. In. Horányi Ö. (szerk.) A kommunikáció, mint participáció, Budapest, AKTI - Typotex 2007
  4. Domschitz Mátyás: El vagyunk havazva. Könyv. Typotex, Budapest, 2013

Képek:

  • http://www.travellingahead.org.uk/toolkit/participation
  •  https://hateandanger.wordpress.com/2012/03/03/the-poor-feeding-the-rich/
  • http://origins.osu.edu/article/karl-marx-karl-rove-class-warfare-american-politics
  • http://www.socialmediaexaminer.com/ftc-2013-disclosures/
  • http://www.brainbasedbusiness.com/2006/10/lectures_work_against_the_brai.html
  • http://vividlife.me/ultimate/18445/full-spectrum-emotion/
  • http://talentegg.ca/ideas/?p=392
  • http://hitchcock.itc.virginia.edu/ViewingAmerica/roundtables/roundtable7/section2.html
  • http://www.theprospect.net/3-reasons-why-reading-is-important-seriously-though-go-read-a-book-10365
  • http://www.deleonism.org/graphics/slp.php?j=treadmill
  • http://www.womenandtechnology.eu/digitalcity/projects/eudir/eudir_boxedNews.jsp?dom=AAAAKYSB&prt=BAAEZMPO&firt=AAAAMQEP&men=BAAEZMPQ&smen=BAAFHUFC&fmn=BAAEZMQX
Szólj hozzá

politika felsőoktatás demokrácia fejlődés egyenlőtlenség értelem elidegenedés hetedik világ Fenntartható fejlődés egyenlő hozzáférés