Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.[1]

Első rész: Az értelem kibontakozása

Az emberi konstrukciók „értelmes” rendbe illeszkednek. De hogyan konstruáljuk az értelmet? Van értelmes és értelmesebb és …. valamit mondanunk kell a „végső”, vagy „alapvető” értelemről is. Van ilyen? Vagy ez csak a mi konstrukciónk? A sorozatban elidőzünk József Attilánál és Kutuzovnál, hogy jobban értsük.

Hol van a jelentés?

  Szavakban? Vagy máshol? Ha egy hétköznapi beszélgetésben arról beszélünk, hogy mit is jelent egy szó, gyakran utalunk egy szótárszerű jelentésre. Úgy képzeljük, hogy van egy szavakból álló listánk, és van egy valóság lista, amelyre utalnak a szavak. Általános használatra ez meg is felel. Nem tévedünk nagyot, de nem azért, mert ez igaz, hanem, mert a szövegkörnyezet eligazít. Most ezt az „eligazító” szövegkörnyezetet mutatom be egy kis József Attila vers segítségével.

Eperfa

Öreg eperfa áll az út felén,

Zömök, tömött, mint hős paraszti dajka.

Úrvezető vigyázz! a törzs kemény!

S óh koldus, nézd mily lágy a gyümölcs rajta.

  A vers egy értelmezési ívét az egymásra utaló három szó adja. Paraszt, úrvezető, koldus. A szavak társadalmi helyzetre utalnak, ha az úrvezető szóból az „úr” első részére is figyelünk. Ha ez igaz, akkor a jelentések nem csak az egyes szavakban vannak, hanem e szavak egymás mellettiségében:

  És akkor van-e „a” jelentés az egyes szavakban? Azt persze nem éreznénk igaznak, ha nem keresnénk a szavakban is.

  Ezért a szavakban és a szavak egymásra utalásában is keressük a jelentést. Van társadalmi dinamika a paraszt - úr párosban, és az úr - koldus párosban. Ezek az elbeszélt társadalmi valóságot osztják részekre. Vannak urak és parasztok,  urak és szegények. De utalnak-e a szavak önmagukban ezekre a dinamikákra?

Nézzünk meg néhány szótári értelmezését e szavaknak. A felhasznált szótárak az alábbiak:

• Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó Budapest 1975. Ebben megnézzük mit jelent magyarul a paraszt, úrvezető, úr, koldus szó.
• Megnézzük mit „jelentenek” „angolul”, egy magyar anyanyelvű szótárhasználó számára, ha a Magay- Országh féle Magyar-Angol kéziszótárt használja. (Akadémiai kiadó Budapest 2000)
• Azt is megnézzük, hogy mit jelentenek egy művelt, ám nem angol anyanyelvű számára, azok a szavak, amelyeket az Országh féle szótárral fordítottunk angolra, ha beszéli az angol kultúrában a nyelvet, és a Longman Dictionary of English Language and Culture értelmező szótárt használja. Ebben magyar anyanyelvűként annak nézünk utána, hogy mi lesz azzal a jelentéssel, ami a magyar értelmező szótár jelentése e két transzformáció után.

A paraszti, és a paraszt a Magyar értelmező kéziszótárban

• Paraszti 1. Parasztokhoz tartozó, tőlük eredő, rájuk jellemző, náluk szokásos paraszti ízlés, viselet. 2. Parasztokból álló. Paraszti réteg.
• Paraszt I. 1. A földet művelő, mezőgazdasági munkát végző személy. A parasztság. 2. Tört jobbágy. Tört. Nem nemes személy. 3. Durva. Faragatlan modorú (személy, megnyilatkozás) 4. Sp Rég Sakkban: gyalogos. 5. Táj parlag. 6. Táj ruha díszítetlen része II: mn 1. Paraszti. Paraszti nagyapám. 2. Durva Faragatlan modorú. 3. Táj. Durvára őrölt. Parasztsó. 4. Táj. Dísztelen mázolatlan (használati tárgy). (szláv) parasztasszony. fn Paraszti életmódú a paraszt felesége. Parasztbirtok fn sajtó paraszt földbirtoka. Parasztcsalád fn. földművelésből élő cs. Parasztember fn paraszti életmódú, földműves férfi. Parasztész fn Józan, természetes, furfangos észjárás. Parasztfelkelés fn tört A parasztok felkelése a földesurak ellen. A Dózsa féle parasztfelkelés. Parasztfiatal fn sajtó. Földműveléssel foglalkozó ifjú, leány. Parasztszármazású ifjú, leány. Parasztfiú fn Parasztcsalád fiúgyermeke. Parasztforradalom fn Tört Parasztfelkelés.

  A magyar értelmező szótárban a társadalmi viszony benne van. A „nem nemes személy”, a „parasztok felkelése a földesurak ellen, a Dózsa féle parasztfelkelés, parasztforradalom” értelem utal erre. Magyarul érezzük a vers osztályharcos indulatát a szóból. De érezzük-e ugyanezt idegen nyelven?

  Mindaz, ami a magyar anyanyelvű számára a szóban „rezeg” az idegen nyelven az „egyszerű szó – szó” fordításával elvész. Illetve megmarad, de a magyar asszociációs hálóban marad. Látjuk azt, ha megnézzük, mit tud angolul a magyar anyanyelvű a paraszt szóról, ha a szótárból megtanulta a szó „jelentését angolul”.  A Magay- Országh féle Magyar-angol kéziszótárban:

paraszt n 1. Ált. peasant, countryman 2. Sakkban pawn 3 . Elit. (faragatlan személy) poor(ish fellow, lout)

Mindazt, amit az anyanyelvén jelent, nem "tanulta meg" az idegen nyelven. Hacsak angolul nem ugyanazt a többet „jelenti” a peasant szóban, mint a magyar paraszt szóban. Aki így beszél „angolul” még nem beszél az angol kultúra nyelvén. Még magyar jelentéssel gondolkodik, a jelentés magyarul van, de tud rá egy angol szót is. Akkor beszélne az angol jelentés értelmében, ha tartósan benne élne az angol nyelvben. És a szóhoz kötődő sokféle nyelvhasználatból adódó jelentés között tudna e szóval beszélni és érteni. Ebből már most azt állíthatjuk az egy szó és a neki megfelelő „egy” valóság elve megdől. A szó jelentése többféle lehet, és ezt a használat környezetéből emelkedik ki. Jelentésfelhőnek nevezem mindazt a lehetséges „rezonáló” jelentést, ami egy szó, szókapcsolat kimondásával megjelenik a nyelvet jól beszélő számára.

Mint egy hang a dallamban – a többi mellett kap értelmet.

A folytatásban megnézzük a Longman értelmező szótár szócikkét.

Kép: https://www.bakonytuzifa.hu/konyhakesz-tuzifa-arak/