2014. júl 28.

„Embergép" Milyen munka társadalmát építjük? 13.

írta: Dr Domschitz Mátyás
„Embergép" Milyen munka társadalmát építjük? 13.

„Szervezd meg az embergépet!3d tudások.bmp

Van olyan munka (társadalma), ahol a dolgozók mindhárom tőke-összetevőtől meg vannak fosztva. A dolgozónak

  • se tőkéje;
  • se elég tudása;
  • se hatalma, ezért mások hatalmának engedelmeskedve dolgozik,

*************************************

Korábbi szövegekben bemutattam a tőke háromféle összetevőjét, amelyek tárgyi tőke, tudás tőke, s prioritásokat képző hatalom, amellyel másokat rá tudunk venni, hogy a mi céljainkat szolgálják.

Van olyan munka (társadalma), ahol a dolgozók mindhárom tőke-összetevőtől meg vannak fosztva. A dolgozónak

  • se tőkéje;
  • se elég tudása;
  • se hatalma, ezért mások hatalmának engedelmeskedve dolgozik,

2 világ.pngEz a tőkekombinációs típusok közül az "alacsony anyagi-tárgyi tőkeigényű, információban szegény elidegenedett kombináció. t–é–i"

Ez is munka alapú társadalom, a nincstelenek munkáján alapuló társadalom. A tipikus szereplők az úr és a szolga. Van rá esély, hogy sok polgártársunk számára ez van épülőben.

A növekedés forrása a több test, több kéz az embergépbe. Ilyen lehetett a rabszolgamunka, de ilyen a mai közmunka is. Külső - gazdasági kényszer (segély helyett munka), a munka nem igényel sok tudást, sok eszközt, s nem is a közösségi megbecsülés élménye hatja át, sokkal inkább büntetés, és kényszer jellege van. Ilyen munka társadalmát nem érdemes építeni, mert nem tud versenyképes értéket létrehozni. De ma ehhez hasonló épül, az emberek jelentős része valamilyen állami szervezetből kapja a jövedelmét. Az érték a hatalomhoz való alkalmazkodás. Ez a tőkekombinációs sorozat második eleme. Itt a legnagyobb az elidegenedés. (az előző a közösségi jellege miatt nem volt elidegenedett).

Olyat kellene építeni, amelyben az embereknek

  • van tőkéje, (polgárosodás)
  • hatalma (demokrácia, jogállam)
  • elégséges tudása. (közoktatás, felsőoktatás, tudástársadalom)

"Pusztán" azért, mert ezek az élet feltételei. Ha ezeket nem birtokolják az emberek, azaz nem rendelkeznek életük újratermelésének feltételeivel, akkor rá vannak utalva azokra, akik viszont rendelkeznek ezekkel. Ez a tőkeviszony - a kizsákmányolás - alapja.

A szervezet eszköz

pyramid slaves.jpegMinden szervezetben van valamennyi elidegenedés, amelyet azzal jellemeztünk, hogy az élet más életek eszközévé válik.

A szervezetnek értelme, hogy célok elérését biztosító eszköz. A szervezeti lét ezért valamennyire eszköz-lét (instrumentalizált). Akkor is, ha a saját céljaink elérését biztosító eszköz.

A szervezet kialakításával több tízezer éves hagyományon alapulva kialakítjuk az „embergépet”. Kezdetben az embereknek nincs más erőforrása, mint az együttműködő emberek, s az erőforrást a szervezettség okán sokszorozni tudó „embergép.” (így van ez sok civil szervezetnél is) Ez egy olyan emberi viszonyrendszerben élő csoport (és már nem a korábbi közösség), amiben az emberek saját, vagy tőlük más, idegen, vagy távoli célok érdekét szolgálva eszközszerűen cselekednek. E csoport, cél eszközeként létezik.

Az eszköz lét

A lét itt eszköze valami másnak. Jó esetben az emberek tudhatják, hogy valamilyen saját céljuk érdekében vállalkoznak e cselekvésekre, s e saját célok adnak értelmet tevékenységeiknek. Az ilyen élettevékenység értelemhiányosabb annál, aminek érdekében teszik. Például munkát vállalnak puszta pénzkeresés céljából, projektet pályáznak és hajtanak végre források biztosítása céljából. S ha tevékenységük értelme e munkán kívül van, például a szervezet magasabb céljainál, e munkájuk eszközjellegű, más célokhoz, értelmekhez képest. E viszony őstípusa az óriásgép. A fogalmat Lewis Mumford alkotta meg. E gép maradványait nem találjuk meg a régészeti ásatásokban, mert elemei élő emberek voltak.

agyagkatonák.jpg„De az óriásgép létét fel kell tételeznünk, különben nem tudnánk megmagyarázni, miképp épültek a hatalmas piramisok? „Amennyiben a gép nem más, mint speciális feladatokat ellátó és egymást kiegyensúlyozó részek kombinációja, amely emberi irányítással munkát végez, akkor joggal gépnek nevezhetjük a munka szervezésének azt a meghatározott módját, mellyel a korai magas kultúrákban találkozhatunk. … Az óriásgép azonban, mint a munkavégzés meghatározott szerveződési módja, nem tűnt el végérvényesen az emberek életéből, hanem megváltozott funkcióval ugyan, de visszatért a 18. századtól. A „haladás évszázadának” mechanikus világképe, melyet a gyorsaság, a mennyiségi eredmények iránti megszállottság, tömegtermelés, rendezett időbeosztás, időbetartás, térkihasználás, szabványosítás fogalmaival jellemezhetünk, megszakította a technika fejlesztésének szervességét, és újfent a monotechnika vált uralkodóvá. Amit az elmúlt évszázadokban és manapság is a „technikai haladás” szuggesztív kifejezésével írnak le, nem más, mint kollektív emlékezetkiesés, a kézműves hagyomány, a politechnika elsorvadása.

Amikor Mumford ezzel a szigorú értékeléssel illette korunkat, akkor nem a technikai fejlődés felszámolásának szükségességét hangsúlyozta, hanem csupán azt (ez a „csupán” persze nem kevés), hogy kézben kell tartani a technikai fejlődést. A megfelelő szabályozás talán megteremtheti a hagyományok és az újítások közötti szerves egységet. Volt már ilyen, s talán most sem kilátástalan.”

Hierarchy_Community_Phenotype_Model.jpgA szervezetnek ez a mintája itt él mindannyiunk környezetében, és tudásában. Innen vesszük a munkaszervezési mintákat, ha szervezetet építünk. A civileknek ez sok problémát okoz. Alkotóik az „óriásgép” mintáival szemben álló attitűd miatt nehezen mennek bele alá és fölé rendeltségi viszonyokba, akkor is, ha a munkamegosztás koordinálása ezt megkövetelné. Vagy észrevétlenül használják az óriásgép olyan mintáját, ami elidegenedést okoz, s ez meg elidegeníti a gyakran egyedül rendelkezésre álló emberi erőforrást.

A gépezetet ki kell alakítani

Ahol a közösségi együttműködés normái együtt élnek az óriásgép hagyományaival nehéz olyan munkaszervezetet kialakítani, amely biztosítja a célok elérését biztosító – eszköz jellegű – együttműködést, úgy hogy ennek ne legyen közösséget leépítő elidegenítő hatása. Az óriásgép hőskora idején az emberi erőforrás integrációját még lehetett erőszakkal biztosítani. Ma is lehet (hajaj!) még gazdasági kényszerrel, de a civil önkéntességre alapuló szervezetekben ez nem működik. Itt máshogy kell megszervezni a gépezetet. Itt is kell „embergép”, de muszáj emberi szervezetként is megtervezni. Annál is inkább, mert a jelenlegi civil szervezetek, a korai óriásgéppel szemben bonyolult tudással dolgoznak, s a tudás hordozói pedig az emberi személyiségek és közösségek.

A tudást hordozó szervezetek eredményességét pedig csökkentik az elidegenítő munkaszervezési minták. S a szervezetek, amint elkezdenek működni egyre jobban felhalmozzák ezt a tudást, s a jól működő civil szervezetek „tudásszervezetként” is működnek. A háromféle erőforrás közül kettővel dolgoznak leginkább: a „szimbolikus” tudással, tudástőkével, és az értelmes emberi cselekvésekben, közösségekben rejlő „társadalmi” tőkével, s értelemszerűen kevesebb áll rendelkezésre számukra az „anyagi-tárgyi” tőkéből. (amivel tudnának anyagi motivációkkal dolgozni). Az elidegenítő szervezeti viszonyok elvinnék ezeket az erőforrásokat.

Az igazi embergépben a tevékenység célját mások tűznek ki, és idegenek számukra. Más(ok) céljainak eszköze e tevékenység. Leginkább ilyen az a fásult bérmunkás és közmunkás lét, amely még saját célokkal is alig rendelkezik, s egyszerűen sodródik a világban. Cél az egyszerű megélhetés, s e munka ennek az eszköze. Vagy képzeljünk el egy önkizsákmányoló időszakát élő vállalkozót, aki később elérendő céljai érdekében végzi a munkáját, s e jelenlegi tevékenységben nem talál különösebben értelmet. Vagy a vállalkozás pénzhiányos szakaszában van, amikor minden munkát el kell vállalni, hogy éppen finanszírozni lehessen a vállalkozás költségeit. Vagy gondoljunk egy nem csak önmagát, hanem a családját is kizsákmányoló despotikus vállalkozóra (kevés tudással, és kevés anyagi eredménnyel).

hello kitty alienation.jpgAz efféle elidegenedett munka ma is tipikus, s ilyen pár ezer éve. Ilyennek gondoltuk a rabszolga, a szolga életét. A természetes közösségeket elhagyó termelési innováció dehumanizációs átalakulás volt, az elidegenedett munka kialakulása, s ezzel létrejöttek az elidegenedett innovációk feltételei. Valamilyen hatalom, tőke, információ birtokában - a létrejött többletterméken alapulva – emberek, idegen erők céljait szolgálják, s tárgyakat-eszközöket állítanak elő, s ezeket elidegenítik tőlük a nagyobb közösség, s más emberek (uralkodó, papok, tudósok, írnokok, kincstár, katonák stb.) felé. Ez az „idegen” lehet, hogy nem idegen, ha megértjük az értelmét. Például mindenki jobban él, ha ellátjuk e feladatokat, (például az öntözéses gazdálkodás műszaki feladatait) de lehet, hogy e „mindenki” már nagyobb közösség annál, hogy átélhető legyen saját közösségnek.

rich_and_poor_color.jpgA fejlődés forrása: sok ember (egyszerűen, erőszakkal, gazdasági vagy kulturális kényszerrel rendezett) eszközjellegű munkája, kevés tőkével és kevés szimbolikus módon hordozott felkészültséggel, információval. Az emberi test, mint eszköz kiválóan alkalmas erre. Az elidegenedett munka anyagi-tárgyi tőkébe, és szimbolikus formában hordozott felkészültségekbe (s mint ilyen: tőkébe) információba áramlik. Ez a modell nagyjából megfelel az ősi ókori civilizációk termelésének.

Ez a világ már differenciálódott, strukturált az „értelmesebb” és kevésbé „értelmes” életet élők és életlehetőségek tekintetében. Így ez az elidegenedett „világ” együtt él a kevésbé elidegenedett életet élők közösségével, a társadalom ebben az értelemben is tagolódik.

E modellt használják a mai szervezetek is. A civil szervezeteknek ez nehezebben megy a modellhez szükséges hatalom szűkössége okán. A mai vezetőnek is meg kell tudni szervezni a szervezetét - célelérő eszközként. Ha nem teszi, sérülnek a szervezet céljai, s ezen keresztül a szervezet létét indokló értelme.

Sorozatok a "Hetedik világon, vagy csatlakozz a "hetedik világ" csoporthoz! https://www.facebook.com/groups/189263464443064/

Forrás:elhavazva.jpg

  • Domschitz Mátyás: "El vagyunk  havazva. Hogyan birkóznak meg a szervezetek a bonyolultsággal a tudásmunka korában? Typotex. 2013.) itt
  • Domschitz Mátyás: Társadalmi tőke a kommunikáció participációs modelljével. in.: Bajnok Andrea – Korpics Márta – Milován Andrea – Pólya Tamás – Szabó Levente (szerk.) A kommunikatív állapot. Diszciplináris rekonstrukciók. Horányi Özséb 70. születésnapjára. c. kötetben. Typotex, Budapest, 2012.http://www.typotex.hu/konyv/a_kommunikativ_allapot
  • Karácsony András: Bevezetés a társadalomelméletbe. Rejtjel, Budapest, 1997.

Kép:

  • http://antinousgaygod.blogspot.hu/2013/04/pyramid-builders-were-pampered-with.html
  • http://www.dailymail.co.uk/news/article-2516445/Terracotta-Army-awesome-fighting-machine-weapons-powerful-kill-enemy-single-arrow.html
  • http://en.wikipedia.org/wiki/Organizational_structure
  • http://typical-grrls.tumblr.com/page/4
  • http://www.dbaldinger.com/opinion_cartoons/first_page/rich_and_poor.html
Szólj hozzá

munka társadalom demokrácia egyenlőtlenség hatalom tőke szervezet tudástársadalom elidegenedés emberi erőforrás Marx egyenlő hozzáférés Tudástőke