2019. dec 29.

Az értelemmel teli élet. Siker újratervezés 3.

írta: Dr Domschitz Mátyás
Az értelemmel teli élet. Siker újratervezés 3.

crossroad.pngLehetnek értelmes és értelmetlen célok az életünkben. Ha sok időt töltünk értelmetlen célok követésével, előbb utóbb rosszul fogjuk érezni magunkat.

Melyik az értelmesebb?

Melyik időtöltés az értelmesebb? Megnézni egy jó akciófilmet, vagy elvégezni egy feladatot, amely egy célunk fele visz. Az első a kellemesebb, és a másodikat mondanánk értelmesebbnek. De ha a filmet a szeretteimmel nézném, már a film lehet a jobb, mert a velük töltött idő az értelmesebb. Az értelem a célok felett van. Szükségünk van arra, hogy életünket értelmesen éljük.

És hogy mi ez az értelem, azt intuitíven tudjuk.  Így vannak magasabb és alacsonyabb rendű dolgok, ügyek. Amikor a jobbat, értékesebbet, a magasabb rendűt mutatjuk, felfele mutatunk és nézünk, amikor az alacsonyabb rendűt lefele. Az emberi dolgokban van több és kevesebb értelem. Van több és kevesebb „jó”.

man-statue-under-blue-sky-during-daytime.jpgPéldául, ha tartósan elhanyagoljuk, a számunkra fontos értékek követését, nem végezzük el az oda vezető feladatokat, bűntudatot érzünk. Akkor is, ha mindig kellemesen töltjük az időt. A bűntudat azt mondja, hogy lenne dolgunk. Sok önsegítő tanács igyekszik megszabadítani ettől. Pedig csak jelzi az elhanyagolt értékeket. Jel. Persze nem jó bűntudattal élni. Csökkentsük. Az értelmes válasz: elvégezzük a feladatot. Az értelmetlen, ha kiszorítjuk a tudatból. Nem lesz bűn-tudatunk. S a bűnünk tudattalanná lesz. Ez a károsabb.

Ha nem éljük értelmesen az életünket az aláássa az önértékelésünket is. És a sikergondolkodás központi tényezője az önértékelés. Meghatározza, hogy milyen célokat tűzünk ki. Alacsony önértékeléssel kis célokra vállalkozunk. Nagyobbal magasabbra törünk, mert elhisszük, hogy meg tudjuk csinálni. S ha ezt aláássa az a tudat, hogy hogy úgyse végezzük el a feladatainkat, nem is merünk nagy célok elérésére vállalkozni.

Látszik már, hogy értelemmel élni nehéz. Mert arra hív, hogy dolgunk van a világban. És hogy ez mi, azt nem egyszerű megtalálni. Az se biztos, hogy mindig az az értelmes, ha célelérő gépezetként éljük az életünket. Nincs egyszer, s mindenkorra érvényes értelem. Nem lehet egyszer, s mindenkorra megtalálni, aztán az szerint élni. Az értelmes élet azt is jelenti, hogy mindig értelmesen eldöntjük, hogy éppen melyik cselekvési alternatívánk az értelmesebb.

Így ír a problémáról Viktor Frankl a logoterápia megalkotója.

„… hogy mivel magyarázom az értelmetlenség-érzés keletkezését, akkor csak azt mondhatom, hogy az állattal ellentétben az embernek nem mondja meg az ösztöne, mit kell tennie, a korábban élő emberekkel ellentétben nem mondja meg a tradíció, hogy mit tehet és úgy tűnik hogy már nem tudja igazán, hogy tulajdonképpen mit akar. Így az ember vagy azt akarja, amit mások csinálnak és ez konformizmus, vagy ezzel szemben azt teszi, amit mások akarnak és ez a totalitarizmus.” (Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet Kiadó, 1996.)

Az emberi kérdés: „Mi célból?” S nem „mi okból?”

Az értelem fele vezető kérdés a „miért”. Miért tenném inkább ezt, mint azt. Itt bújik meg az értelem.

snowdrop_bells.jpgSétálok a gyerekemmel az erdőben, és látunk egy hóvirágot. "

- Nézd! Kibújt a hóvirág. Jön a tavasz."  – mondom.

A mondatomban van egy szándék, lássa a hóvirágban a közelgő tavaszt. Kérdezzük meg:

- Miért fontos, hogy így lássa? Mi az értelme a szándéknak?

A válasszal az értelmet keressük. Egy magasabb rendű, átfogóbb perspektívát.

- Mert tanítom a gyerekemet. Hogy tudja. – mondhatom.

Itt a tágabb perspektíva az, hogy „máskor is”. Kérdezzünk tovább! 

- Miért fontos, hogy lássa máskor is? Mi az értelme? 

- Hogy érezze a tavaszt. Mert szép! Szép a hóvirág, a tavasz. Jó az illlat, a levegő. Jó a séta a gyerekkel. És majd Ő is sétál így a gyerekével, és meg tudja neki tanítani. És az is szép lesz. Ez a szülő dolga. - mondhatom.

Itt már későbbi generációs kapcsolatra is mutat a válasz. És kérdezhetünk tovább. Miért? Miért? Miért?  Miért fontos hogy átadják a tudásokat? Így eljuthatunk a szülőség, a nemzedékek, a törzs, a nemzet az emberiség perspektívájához.

Vegyük észre, hogy az értelemre vonatkozó kérdés egyre tágabb perspektívákra utal. TranszcendálA válaszokkal - mi célból kérdésként érve - egyre átfogóbb keretbe helyeztük azt, amire rákérdeztünk. Itt kimondatlanul használtunk egy relációt, a cél - eszköz viszonyát. Mi célból teszem ezt? S erre úgy válaszolok, hogy megkeresem azt az átfogóbb célt, aminek az „értelmében”  teszem ezt. És ez a cselekvésem ennek az átfogóbbnak az eszköze. S ha tovább kérdezem, akkor egy még magasabb „értelem” értelmében értelmes ez a célom.

„Az egészséges szemnek át kell látnia saját magán. S ugyanez a helyzet az emberrel. Minél inkább túltekint önmagán, minél inkább elfeledkezik magáról, átadva magát egy dolognak, vagy más embereknek, annál inkább ember, annál inkább önmagát valósítja meg. Csak az önmagáról való megfeledkezés vezet a szenzitivitáshoz és csak az odaadás vezet kreativitáshoz.” (Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet kiadó 1996.  185. o.)

De vigyázat: a miért kérdésre itt nem oksági magyarázatot keresünk, hanem teleologikust. (Telosz - cél, végcél a görögben) Nem azt kérdeztük, mi okból, hanem azt, hogy mi célból? Adhatnánk oksági magyarázatot is, de ez „értelmetlen” lenne. A miért tanítom a gyerekeimet? – kérdésre mondhatnám oksági válaszként, hogy azért mert a neuronjaim éppen így tüzelnek, s ez ezt a viselkedést váltja ki nálam. Még igaz is lenne, de értelmetlen. Ebben a beszélgetésben nem tekintenénk értelmes válasznak. Mert a kérdező sem erre az oksági perspektívára volt kíváncsi, hanem a szándékomra. A mi célból kérdés az emberi  a mi okból az ember alatti.

szabadsag_felelosseg.jpgVan itt még egy emberi jellemző: a szabadság és a felelősség kérdése. Ha úgy tekintünk az emberre, mint természeti, oksági kapcsolatok eredőjére, akkor éppen azt vesszük ki belőle, ami megkülönbözteti a többi élőlénytől. Az ember éppen az értelem segítségével tud dönteni az egyik vagy a másik alternatíva mellett. A „mi célból” kérdése mögött ott vannak az értékei, s e mögött meg az értelem.  Ezzel tud „fölé tud emelkedni” a puszta természeti oksági viszonyokon.

De nem kell feltétlenül „természet feletti” létezőnek tekintjük az értelmet, bár sok hívő számára lehet is így. Mondhatjuk, hogy ez a szabadság oksági folyamatokon jött létre, de ami létrejött az embernél az már cél-okság is. Értelem. Az is is fontos. Megamarad az okság a természeti talajnak, amelyen létrejön magasabb szerveződési szint. Így benne maradhatunk a természettudományos magyarázaton. 

Az ember a „mi célból” kérdés segítségével döntést tud hozni. A döntése cselekvést indít el, ez mozgásba hoz olyan oksági sorozatot, amely mellett döntött. A döntésében volt szabadsága. S éppen ezért a döntés utáni helyzetben, a világ valamilyen állapotában benne van a döntése. Felelős érte. Akkor is, ha nem döntött. Akkor is, ha rosszul, akkor is, ha jól döntött. Múlik rajta a világ állapota, bármilyen kicsi is a hatás. A saját világa jobban múlik rajta. Éretlennek érezzük, ha valaki okokra hivatkozva magyaráz egy helyzetet, amelyben Ő is cselekvő volt. Mert kihagyta magát belőle, kihagyta a szabad felelős döntését.

A logoterápia segítségével mondhatjuk, hogy az ember egészségesebb, ha van terhe, amit felelősen cipelhet. A logoterápia segít az embereknek, hogy megtalálják életük értelmét.

".. soha és semmikor nem az számít, mit várhatunk még az élettől, hanem pusztán az, mit vár még el tőlünk az élet." (Frankl:  Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet kiadó 1996. 173 o.)

Kennedy elnök is hasonlót mondott: "Ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a hazád, hanem azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért."

female_human_evolution_2.pngAz ember a döntéseivel meghatározza - szolidabban mondva – befolyásolja a világát. Meghatározza cselekvéseit, s ezen keresztül az életútját. S hogy ki Ő, azt ebből az életútból lehet meglátni. Élete az alkotása. Abból, ami neki adatott, e sokoldalúan meghatározott, adott anyagból, a szabadon hozott döntései révén megalkot egy emberi életet. Életművet.

„Mi hát az ember?

Az a lény, aki mindig maga dönti el, hogy mi.” ...  „az emberi egzisztencia leginkább „ön-transzcendenciájával” jellemezhető, és az önmegvalósítás is csak az ön-transzcendenciához vezető úton érhető el. ... Amit én „ön-transzcendencia” alatt értek, annak nincs köze a túlvilághoz, hanem azt jelenti, hogy az ember annál inkább emberi, annál inkább önmaga, minél inkább felülmúlja és elfelejti önmagát, legyen bár odaadása egy feladaté, egy ügyé vagy egy partneré. „ (Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet kiadó 1996. 88. o.)

Az értelmes, ezért egészséges élet tudománya

Az értelem és a lelki egészség kapcsolatával a logoterápia foglalkozik. Viktor Franklról a wikipédia ezt írja:

 viktor_frankl2.jpg„Viktor Emil Frankl (Bécs, 1905. március 26. – Bécs, 1997. szeptember 2.) osztrák neurológus és pszichiáter. Frankl alapította a logoterápiát és az egzisztenciaanalízist, a pszichoterápia „harmadik bécsi iskoláját” (Freud és Adler után). Az …és mégis mondj igent az életre! című könyvében a koncentrációs táborban megélt tapasztalatait írja le, valamint azon pszichoterápiás módszert, mely mindenfajta létezésben, még a leghitványabban is, azt az értelmet keresi, mely okot ad a továbbéléshez….”

A logoterápiáról: „Frankl logoterápiája három területet foglal össze, melyeket az egységes filozófiai alap és emberkép tart egyben.

A logoterápia egyrészt antropológiát jelent, melyet egzisztenciaanalízisként ismerünk: legtömörebb összefoglalását Frankl a személyről kifejtett tíz tézisében adja. Kulcsfogalma a dimenzionálontológia, mely szerint az ember szellemi létező, de ez a perspektívája nem tűnik és nem tűnhet föl a természettudományok, így a pszichológia látókörében. Ahogy a gömb árnyképe kör, úgy látja épp a legfontosabb dimenzió, a humán szféra, a szellem híján a pszichológia az embert.

… Másrészt a logoterápia a személy szabadságára és felelősségére építő mentálhigiénés szemlélet, mely valamennyi életszituációhoz kapcsolva segítheti az egyént az élet által reá bízott feladatok, értelem, értékek beteljesítésében. A logoterápiás szemlélet kapcsolódhat továbbá a segítő szakmák mindegyikéhez, mely perspektíva új lehetőséget ad a szakembereknek a kliensekkel való foglalkozásban felhívva őket az előbb említett személyes értelem beteljesítésére. … ” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Viktor_Frankl)

 Feladat

A logoterápia szerint három féle dologban találunk értelmet. Válaszolj a kérdésekre!vakacio.jpg

 

Élményértékek. Értelemmel töltődünk fel, amikor valamit szépnek érzékelünk. E szépségtől teljesebbek, jobbak leszünk. Gondold végig, s írd le, mi az, ami szépséggel tölt el?

 

 

the_creation_michelangelo.jpg

 

Alkotással kapcsolatos értékek. Értelmes, hogy valamit létrehozunk a világban, s ennek révén, ha csak egy kicsit is, jobb, szebb lesz a világban valami. Jót okozunk vele másoknak. Mi lehet a te feladatod, mi az amit leginkább te tudsz létrehozni, te tudsz véghez vinni?

 

 

 baby-1533545_1280.jpg

 

Beállítódási értékek. Van, mikor nehéz helyzetben nekünk kell változni, a sors nyomása alatt, mi alakulunk. Emlékezz nehéz időszakokra az életedben, s nézd meg, hogy fejlődtél-e ezekben. Talán most is ilyenben élsz? Mi az, amiben fejlődhetsz most?

 

 

Ajánlott irodalmak:

Képek

  • https://thenounproject.com/term/crossroads/821809/
  • https://www.pikrepo.com/search?q=deep+dilemma
  • https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Snowdrop_bells.jpg
  • https://commons.m.wikimedia.org/wiki/File:With_freedom_comes_responsibility._Fly_less_(46933214734).jpg
  • https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Female_human_evolution_2.png
  • https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Viktor_Frankl2.jpg
  • https://pxhere.com/en/photo/1537625
  • https://commons.wikimedia.org/wiki/File:The_Creation_Michelangelo.jpg
  • https://www.needpix.com/photo/682373/baby-belly-pregnant-pregnancy-baby-belly-development-birth-navel

 

Szólj hozzá

siker életvezetés vezetés értelem vezető logoterápia célkoitűzés