intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

 Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható.

Támaszkodjunk a hálózati tendenciákra

John Naisbitt, a nyolcvanas évek tíz trendjéről szóló "Megatrendek” és a kilencvenes évek tíz legfontosabb trendjéről szóló “Megatrendek 2000” című könyvében leírt 10 -10 nagy tendenciát, amelyek átalakítják szerinte a világunkat. Valószínű, hogy a többségük hatni fog (már régóta hat) az életünkre és a vállalkozásunkra. http://en.wikipedia.org/wiki/John_Naisbitt

Lehet, hogy lehetőséget és lehet, hogy veszélyt hoznak.  Itt a hálózatokat érintő néhány tendenciát mutatok be. Tekintsük úgy ezeket a változásokat, mozgásokat, mint energiával rendelkező folyamatokat. Ezek az energiák mindenképpen hatnak a szervezetekre, az életünkre. Tekintsd úgy, mintha hajóskapitány lennél, aki tudja, hogy hova akar eljutni, és e céljához felhasználja a szeleket és a tenger áramlatait.

Az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet

• A változás lényege, hogy az értékek előállítása egyre nagyobb arányban szellemi javak, tudás, információk, előállításából származik. Az emberek egyre inkább szellemi munkával, információk feldolgozásával keresik a kenyerüket. Ez a munka annyira előkészíti a termelés technikai megszervezését, hogy maga az anyagi áruk növekvő mértékű előállítása egyre termelékenyebb lesz, és ezért ezt a dolgozók egyre kisebb aránya termeli meg.
• Az információk termelésére jellemző az anyagi árukhoz képest, hogy az információkra nem érvényes a megmaradási elv, azaz, ha odaadtuk másnak, akkor még a miénk is marad, ezért az információ, a terjedésével arányban növekszik.
• Az E-mail, és az Internet segítségével, az információ-áramlás általi munkavégzés ma már nálunk is valóság. Kialakult a globális kommunikáció világa, mely lehetővé teszi a bolygó szinte bármely helyéről, bárhova történő kommunikációt, azok számára, akik ezt el tudták sajátítani. A változás hatására felgyorsult és intenzívebbé vált az emberiség kommunikációja.

• Fentiek miatt felgyorsultak a változások a tudás, a technika és a termelés, és a mindennapok világában. Az ismeretek gyorsan elavulnak, ezért a konkrét tudások ismerete mellett megnőtt a tudás megszerzésének, és a megszerzés képességének a jelentősége.  Az előbb jelzett változások hatására a permanens tanulás igénye és a tudás előállításának technikái iránti szükséglet is felerősödött.

A technikai kényszertől a fejlett technika és fejlett kapcsolatok felé

• A tudás gyors elavulása és a tudással kapcsolatos munkavégzés hatására az emberi tényező jelentősége felerősödik. Mert eleven tudás csak emberi elmében, lélekben, emberi személyiségben keletkezik. A szellemi munka egyre nagyobb hányada végezhető otthon és ennek a technikai feltételei is kialakultak.  
• Az információ feldolgozásának mechanikus része egyre inkább gépesítetté vált és megnő annak a jelentősége, ami speciálisan emberi jellemző: Az ember képes újat, új tudást, új értéket alkotni. Az emberi kreativitás lehetőségei és szükségessége nőnek. Az emberi kreativitás forrása az ember személyisége, a kreativitás, döntően tudattalan folyamat. A termelés egy-re inkább olyan “helyeken történik”, ahol a régi típusú menedzsment nem illetékes, ahova a régi szervezési vezetési módokon nem lehet hatást elérni. A kreativitás feltétele az alkotó szabadsága, az emberek motiváltsága, munkához való pozitív viszonya.
• Felerősödött a munkaszervezetek világában a régebbi hagyományos keményebb munkaköri leírásokkal, anyagi motivációkkal és hatalommal, hierarchiákkal dolgozó menedzsment mellett és helyett a munka-szervezés “lágyabb”, “soft” oldala. Nő az emberi munkakedv, a lelkesítő célok, a személyiség fejlődéséhez szabott, kihívást jelentő célok szerepe, felerősödött a szervezeti kultúrák versenye.
• A felhasználható emberi tudás mennyisége már rég meghaladja egy ember lehetőségeit. A tudományfejlődés utóbbi évszázadának hatására egyre szűkebb speciális területek egyre mélyebb megismerésére adódott lehetőség. A specialisták egyre többet tudnak egyre kevesebbről. Ezért a tudás feldolgozása ma már lehetetlen a felkészült tudást hordozó emberek magas minőségű együttműködése nélkül.  Megnő a csúcs minőségű együttműködés igénye.

A centralizációtól a decentralizáció felé történő átmenet

•  Az embereknek egyre több lehetősége támadt a hierarchikus kommunikáció helyébe a mellérendelt viszonyú kommunikációra, mert az információk elérhetők a hierarchián kívülről is, és egyre többször gyorsabban, mint a hierarchiákban.
• Az ipari termelés arányának csökkenésével párhuzamosan a szolgáltatások és kutató, fejlesztő szellemi termelés kiterjedésével a termelést egyre kevésbé lehet hierarchikusan szervezni, és egyre inkább a közvetlen kommunikációra építő, kétirányú és laza kreatív szellemi termelés válik uralkodóvá.
• A számítástechnika révén egyre könnyebb elindítani szolgáltatási és szellemi vállalkozást nagyon minimális tőke igénnyel. E szellemi szolgáltató hálózat egy része korábban egy nagyvállalat osztályaként dolgozott, ma önálló vállalkozásként piaci, mellérendelt viszonyban dolgozik a vállalatok számára. Ezek gyakran összeállnak egy-egy megrendelés teljesítésére.
• A hálózati háttérrel rendelkező és abban élő kis cégek rugalmasabbak, kreatívabbak jobban tudnak alkalmazkodni vevőik igényéhez. Ez különösen a speciális vevő-ismeretet igénylő szolgáltatások területén stratégiai előnyt jelent a rugalmas cégeknek. Ehhez pedig a nagyoknak decentralizálniuk kellett a szervezeteiket. A hierarchiák ott maradtak stabilabbak, ahol kevesebb és lassabb a változás.
• Az államok is decentralizálják újraelosztó szociálpolitikai, oktatási, rendszereiket, egyre több hatáskört kapnak a helyi szervezetek, s nő az állampolgári szervezetek súlya.
• Mindezek mögött egy általánosabb, mélyebb civilizatorikus tendencia is mozog, mindezek a hatások a tudás, a kreativitás, a rugalmasság a szabadság, a vevő-közeliség mind-mind felértékeli az egyén szerepét. Kiterjed az individualizáció.

A hierarchiák mellett és helyett, a hálózatok erősödése

A szervezeti változások gyors megvalósításának kényszere, a gyors és jó piaci alkalmazkodás, a kreativitás előtérbe kerülése lecsökkenti a régi piramis elvű szervezeti modellek, szervezeti keretek iránti igényt, s ezek helyére sok esetben a gyorsabb és kreatívabb változásokat lehetővé tevő hálózatok kerülnek. A hálózatok egymással társalgó, elgondolásokat, információkat és erőforrásokat cserélő emberek csoportjai. A hálózatok lényege a kommunikáció, a mellérendelt viszonyú kommunikáció a hálózat bármely tagjai között. A kreatív szellemi termelés fő elve a hálózatszerű kommunikáció. A hálózatban a tagok közti potenciális kommunikációs kapcsolatok száma és ezzel a hálózat kreatív szellemi termelő képessége sokszorosa a hierarchiáknak.

• A hálózati modellben akkor vagyunk sikeresebbek, ha a mi tudásunkat kiegészítő, okos felkészült és együttműködésre képes társak vannak. Ezért érdekünk a társaink kiválósága, mert ezzel mi is kiválóbbak lehetünk. Ez ellentétes a régi motívumokkal, hogy akkor mehettünk előre, azaz a piramisban felfele a szervezeti hierarchián, ha munkatársaink gyengék voltak.
• A hálózatok terjedése mögött az információkhoz való tömegesebb hozzáférési lehetőségek, és az emberek egymás közti kommunikációjának megsokszorozódott lehetőségei állnak. Az Internet segítségével a hálózati kommunikációnak lecsökkentek a földrajzi korlátjai. Ezért a korlátok inkább kulturálisak, és nyelviek. E kultúrába és nyelvbe az elektronikus kommunikáció kultúrája és nyelve éppúgy beletartozik, mint a közvetlen emberi kommunikáció a másik embert megérteni tudó képessége, a meggyőző beszéd képessége, a tárgyalás-technikai képességek, mint a tömegmédiákban való sikeres szereplés készségei. Akik e korlátokat a legkönnyebben át tudják hidalni, a szellemi termelésben előnyhöz jutnak.
• A kreatív munkatársak elevenebbek hálózati keretek között, mint hierarchikus keretekben. Aki a felelősségeket elvevő hierarchiákhoz szokott csak nagyon nehezen tanul meg a felelős mellérendelt viszonyú hálózati modell szerint működni. És viszont aki a hálózati modellben van otthon alkalmatlan a felfele igazodó működésre, mert számára szokatlan a “felfele”.

Támogatási politikák és a hálózatok

A kormányok gazdaság és vállalkozásfejlesztő regionális fejlesztő politikájában egyre inkább az a jellemző a nemzetközi tapasztalatok szerint, hogy egyre szívesebben támogatnak együttműködést tartalmazó projekteket, és csökken az egyes vállalkozásokat támogató források aránya. A magyar gazdaság szereplőire a globális erőtérben, versenyben is hatnak e kormányok által is támogatott és ezért is versenyképes hálózati versenytársak, e tendenciáktól a magyar nemzetgazdaság nincs elszigetelve.

A területfejlesztési törvény, majd a régiók kialakítása óta Magyarországon is gyakorolják az önkormányzatok, majd a gazdasági szereplők, civil szervezetek a források megszerzése érdekében történő együttműködést. Itt van egy sajátosan az újra-új piacgazdaságokra igaz jellemző, hogy még csak alig egy-másfél évtizedes magántulajdonos „magam ura” újrakapitalizálódó társadalomban a hálózati együttműködés kényszere túl korán jön. A szervezetek nehezen vállalkoznak az egyébként is sok bizalmat igénylő kockázatos együttműködésekre. Inkább csak a területfejlesztési, kormányzati Európai Uniós eszközök megszerzése érdekében teszik meg ezt. Miközben a fejlett és régebbi gazdaságokban a hálózatokat kooperációkat támogató gazdaságpolitika mellett sok szerves együttműködésen alapuló hálózat is kialakul.

A témáról olvashatsz még itt:  

http://www.typotex.hu/konyv/domschitz_matyas_el_vagyunk_havazva

Képek

http://www.flickriver.com/photos/snarkphoto/tags/capemay/

http://blog.daum.net/lsd8260/1857

http://est.hu/film/1359/modern_idok

http://quantumstudyclub.blogspot.hu/2008/10/7.html

http://www.thepolisblog.org/2010/05/decentralization-for-development.html

http://www.livescience.com/22621-pyramids-giza-sphinx.html

http://thebrandweavers.blogspot.hu/2011/07/balancing-functionality-with-creativity.html