2018. jan 30.

a szabad kalandozást és a módszeres tanulást kellene összeegyeztetni.

írta: Dr Domschitz Mátyás
a szabad kalandozást és a módszeres tanulást kellene összeegyeztetni.

"Az új munka készségei és az oktatás előtt álló kihívások

A terjedő tudásmunka is új igényeket támaszt a közoktatás irányába.

oldnewschool.jpgA tanulás képessége. A tanulás képessége előbb van logikailag, mint a tanulás és a tudás (mert ha nem tud tanulni, nem tanul, s nem lesz tudása.). A tanulás: munka saját magunkon. Nem adjuk át – ha nem veszik át. Ezért ezt kell előbb megtanítani.

A tudásalapú munkához a tudást meg kell szerezni. Ki kell mondani, hogy tanítás nincs tanulás nélkül. Minden tanulás a tanuló munkája saját készségeinek a fejlesztésén. Ezért a pedagógiának a tanulói aktivitásra kell építeni. Amit a diák cselekszik, azt tanulja meg. Ha a cselekvése tananyag memorizálása és a felidézése, akkor ezt a képességét fejleszti ki. De a munka nem memorizálás. A munkában problémákat kell megoldani.

A szükséges ismeretek is változnak ezért az iskola nem képes az egész életre való ismeretek átadására. Ezért a korszerű ismeretek mellett az önálló tanulás képességét is ki kell kialakítani. A közoktatás, ha csak a konkrét szakmára képez, akkor az így kiképzett munkaerő rugalmatlan, és kiszolgáltatott a munkaerő piacon. Mert önálló tanulás nélkül, ha szakma elavul, a munkaadó elmegy, nehezen tudja átképezni magát. Manapság ez egy életpálya alatt sokszor megtörténik.

problemamegoldas.pngProblémamegoldás. A tudásmunkás problémák megoldásával keresi a kenyerét. A bonyolódással a problémamegoldás is kollektív formát ölt. Míg ez korábban a tulajdonosok, vagy a menedzsment dolga volt, a bonyolódás miatt ez is megváltozott. Korábban a probléma-megoldási gondolkodási fázisai, úgy, mint elhatározás, (hogy hova akarunk eljutni), a problémához tartozó tudások összegyűjtése, az alternatív javaslatok kidolgozása és a döntés, (de Bono 1997) a vezetők dolga volt. És csak a végrehajtás volt a dolgozók dolga. Ma a magas-fokú specializáció miatt az egész folyamatban együtt kell működni. Ezért nem csak a végrehajtás készségeit kell kialakítani, hanem az önálló és közös problémamegoldásét is. Ezért a puszta ismeret visszaadásra orientált oktatás mellé a gondolkodás tanítását is erősíteni kell az iskolának.

Alkotó munka, kreativitás. Az innovációs versenyben kiemelkedő szerepe van a kreativitásnak. A kreativitás oktatási és társadalmi feltételei fejleszthetők. A kreativitás egyik legfontosabb külső feltétele a fizikai és lelki biztonság.

Proaktivitás. A mai dolgozónak önállóan és kezdeményezően kell dolgozni és nem várhatja meg a vezető részletes utasításait. Kell a kezdeményező szellem, a kritikus gondolkodás és döntés képessége. Az oktatásnak továbbra is feladata marad az ismeretek átadása, de az önálló kutatómunkára, értékelésre, véleményalkotásra, megoldások keresésére is fel kell készíteni.

A kooperáció képessége. A tudásmunka döntően csapatmunka. Tudások kombinálása a közös megoldás érdekében. Ez a másikra való odafigyelést, a moderált kommunikációs keretek ismeretét és betartását igényli. A mi iskoláinkban ritka az, amikor a dákok egymást erőforrásnak tekintik. Gyakran inkább versenyeztetik őket a jobb jegyekért, a tanár figyelméért. Pedig a csapatmunkában a belső verseny káros, mert gátolja az erőforrások megosztását.

Kommunikáció idegen nyelveken. A munka nemzetközi téren történik, elengedhetetlen, hogy egy, több idegen nyelven tudjunk kommunikálni.panorama_world.jpg

Széles látókör és átfogó kép a világról. A magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, például a piackutatás, stratégiai gondolkodás, szervezetfejlesztés, tervezés, kutatás fejlesztés, pénzügyek, marketing mindegyik széles látókört és a társadalomról szerzett tudásokat is igénylik. A csak szakmai képességekre felkészítő oktatásból nem kerülnek ki ilyen emberek. Ezeket a munkákat ott végzik, ahol az oktatás felkészíti erre az embereket.  Egyszerre kell valamiben alaposan felkészülni és széles műveltséggel kell rendelkezni a világról.  A globális világban szükség van a világról, gazdaságról és kultúráról szóló ismeretekre." (Forrás.) 

Öröklött természetes gondolkodásunk

Ezek a követelmények közel vannak a természetes tanulásunkhoz, amelyet vadászó-gyűjtögető őseinktől örököltünk. .

osember.jpg "Az embernek nem az írásbeliség gondolkodásmódja a természetes, hanem vadászó-gyűjtögető őseink gondolkodása. A gyerekek tehát kezdetben ilyen módon léteznek: kalandoznak, véletlenszerűen tanulnak. Egy gyerek idegrendszere akkor érett az iskolára, amikor képes a módszeres tevékenységre, tervezésre, vagyis felkészült az írásbeliség kultúrájára. Mindezt most vesszük csak észre, amikor megint van egy nagy kultúraváltás. Eddig természetes volt számunkra az írásbeliség kultúrájában, hogy a könyvekben elérhető információkat le kell aratni, rendbe kell rakni és eltárolni. Ma viszont le lehet vadászni az információt kalandozással is, és nem kell tárolni, hiszen bárhol elérhető. A gyerekek így aztán nem is értik, minek megtanulni olyan dolgokat, amiket mindig el lehet érni. Az ember agya rendkívül képlékeny. Kisgyerekkortól kezdve rááll, hogy azt a működésmódot használja, ami adott a környezetben, és számára a leghasznosabb. Mindig a tapasztalatokra épülő, valódi tanulás az elsődleges. Az iskolai tanulás is csak erre épülhet. A korábbi évezredekben az életmód és a környezet ezt az utóbbi működést támogatta, de most ismét változott a kultúra, és nem segíti a gyerekek felkészülését az iskolában elvárt módszeres tanulásra."

 A HVG beszélgetése Gyarmathy Éva pszichológussal. 

Kép

  • http://studyspectrum.com/blog/indian-education/
  • http://www.addpronetwork.com/blog/category/problem-solving/
  • https://naldzgraphics.net/30-amazing-examples-of-polar-panorama-photography/
  • https://fateclick.com/dream/dreaming-about-ancient-people
Szólj hozzá

oktatás gondolkodás innováció fejlesztés fejlődés egyenlőtlenség nevelés problémamegoldás