2013. jún 29.

Delfin metafora 4. A munka új interaktív világa

írta: Dr Domschitz Mátyás
Delfin metafora 4. A munka új interaktív világa

intelligens egységek együttműködő hálózata, delfin csapat.jpg

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

 Új metaforával írható le a tudás-intenzív társadalom kapcsolatrendszere, melynek lényege, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható.

„Az utóbbi két évtizedben végbement hatalmas technológiai fejlődés, különösen az informatika területén, átalakította a hagyományos szolgáltatói tevékenységeket. A jó felkészültség ma különösen fontos a modern bankvilágban, a pénzügyi gazdálkodásban, a hirdetések területén, az üzleti kommunikációban, a vállalati menedzsment és a közigazgatás területén egyaránt. A szolgáltatások ma a világgazdaság legdominánsabb szektorává váltak. A fejlett ipari országokban a foglalkoztatottak 70%-a ebben az ágazatban dolgozik. Teljesen más a helyzet a fejlődő világban. …

… A tudásintenzív szolgáltatások kereskedelmének kibővülése különösen nagy jelentőségű a fejlődő országok számára. Ha képesek lesznek ezek az országok az új ismereteket és képességeket átadni a lakosságuknak, akkor igencsak felgyorsíthatják eddigi nagyon lassú fejlődésüket.

Az új szolgáltató társadalom létrejötte jelentősen átértékeli az emberi erőforrások szerepét”. (Forrás: Human Development Report, 1990. (1990): IJNDP, Oxford University Press, New York, p. 81. idézi Norbert F. Elbert, Farkas Ferenc, Karoliny Mártonné, Poór József: Személyzeti, emberi erőforrás menedzsment, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs 1993.)

emergency_preparedness1.jpgAz idézetben szereplő tudásintenzív kifejezés azt jelzi, hogy a munkában egyre gyakoribb, hogy a szervezetekben (gazdálkodó, társadalmi, állami szervezetben, mind a három szektorban) tudással dolgozunk, a munka maga egyre gyakrabban valamilyen tudás, valamilyen információ előállítása.

 Ez a tudás többféle lehet, és ezeknek a tudásoknak fajtájuktól függően a kommunikatív racionalitás értelmezési kereteiben megvannak a maguk érvényességi kritériumai. E tudás igénye vonatkozhat az objektív világra, a szervezet és környezete normáira és az interakciókban résztvevők belső világára. A szervezetek stratégiai cselekvése számára első látásra, az objektív világra vonatkozó tudás a legfontosabb, de a szervezet külső és belső környezetében ható tényezőként ott van a másik két világ is.

Az üzleti szervezetek továbbra is stratégiai cselekvésre orientáltak a szervezet külső környezetében, és ott számolnak ellenérdekelt versenytársakkal, ellenérdekelt szervezetekkel, a szervezet belső környezetében az alkotó munkacsoportok szintjén a stratégiai cselekvés (a kölcsönös megértésre orientáltság hiánya következtében) gyakran szűk keresztmetszetet jelent.

Az üzleti szervezetek számára (a tudásintenzív termelés okán) problematikussá vált a szervezeti tagok szervezeti cselekvése, és e cselekvésekben szerepet játszanak a stratégiai cselekvés számára korábban kevésbé fontos aspektusok, a normákban való egyetértésen alapuló cselekvés és a szervezeti tagok motivációi, belső világa, mert a szervezeti tudás emberi cselekvéseken keresztül realizálódik (főleg a szolgáltatásokban). Bemutatok egy táblázatot e tendencia szemléltetésére.

bankrendszer_1.jpgAz intenzív kommunikációs igény megköveteli a kommunikatív racionalitás aktusait.

A konstatív beszédaktusok

A rosszul meghatározható és állandóan változó környezetben való tevékenykedés, a nem rutin feladatok ellátása, az állandóan változó környezetben való munka a szervezet számára (s ezáltal a szervezet vezetői számára) a szervezeti környezet állandó értelmezését, megértését igényli, ez a szervezeti környezetről folytatott objektív beállítódású diskurzust, a szervezet környezetében lévő tények világáról. A szervezet vezetőinek (kölcsönösen) ki kell alakítani a valóság objektív képét. Ehhez a konstatív beszédaktusok jelentik a racionális utakat. 

A normavezérelt cselekvés

A döntés és felelősségvállalás követelménye pedig érinti a szervezet vezetőinek szociális (és belső) világát E szociális világ normáit jól és belül elsajátítani racionálisan a normavezérelt cselekvés elvei szerint lehet. Az elsajátítás hatékonyabb a normákról folyó közös diskurzusok esetén. A belsővé vált norma hatékonyabban működik, mint a külsőleg szabályzó, a külső szabályzó elveszíti hatékonyságát, ha elvész a külső kontroll, a belső norma érvényesüléséhez nem kell (olyan gyakran) külső kontroll.  A döntés és felelősségvállalás követelménye arra is utal, hogy az új dolgozónak gyakrabban kell önállóan felelősséget vállalva döntenie, s ez nem megy külső kontrollal. Ehhez a döntést hozó, a felelősséget vállaló személyisége kell. A személy elköteleződéséhez, pedig kell azt megelőzően a normákról folyó diskurzus.

Expresszív önábrázolás

A munkából közvetlenül nem következnék az expresszív önábrázolás szükséglete a munkahelyi kommunikációban, de az értékesebb munkavállalóval megkötött alkuk erősebbek, ha az önábrázolások is megjelenhetnek benne. (persze ha a felek versenyeznek egymással szervezeti erőforrásokért, akkor nem nagyon lesz önábrázolás és a cselekvés a stratégiai cselekvés fele hajlik.)

A csoport- és interaktív munka szükséglete a komplex kommunikatív racionalitás szükségletét erősíti, a valódi csoportmunkában egyszerre, illetve egymás után, keveredve folyik kommunikáció a tények, a normák és a személyek belső világáról és magáról a kommunikációs folyamatról.

thin-organization.jpgA munkaszervezetek belső racionalizálódása hasonlóságokat mutathat a társadalmi alrendszerek racionalizálódásával. Vannak szervezeti hiedelmek, szervezeti "vallások”, olyan szervezeti tudásfajták, amelyekben a hiedelem összekeveredik a tényekkel, a valóságról alkotott kép lehet “helyességekkel” előírt elvárt valóságkép, s ezek megnehezítik a szervezetek tagjai számára a racionális cselekvést. A szervezeti gondolkodásnak is szekularizálódnia kell a racionális cselekvések kialakulásához. A szervezet (a rendszer) racionális lehet ettől még, ha a szervezet racionálisan nem kontrollált szokásai, hiedelmei segítik a szervezet túlélését. Azonban kicsi annak a valószínűsége, hogy a gyorsan változó környezetben evolúciós úton kialakulhassanak ilyen öntudatlan adaptációt segítő tényezők. Biológiai hasonlattal élve, a környezethez való genetikai alapú alkalmazkodás jól működik változatlan, vagy lassan változó környezetben, a gyorsan változó környezetben a genetikai adaptációhoz kevés a rendelkezésre álló idő. A kultúra és a racionális gondolkodás adta az ember számára a gyorsabb alkalmazkodáshoz szükséges képességeket. A szervezetekre visszafordítva ezt az analógiát, a szervezeteknek, ha túlélést segítő szokásokat, szervezeti magatartásokat akarnak kialakítani, akkor az a gyors alkalmazkodás képessége kell, hogy legyen. S erre ad lehetőséget az intenzív racionális szervezeti kommunikáció.  

A témáról olvashatsz még az „El vagyunk havazva” című könyvemben.

http://www.typotex.hu/konyv/domschitz_matyas_el_vagyunk_havazva

kapcsolódó bejegyzés még a témához, és kommunikatív racionalitáshoz:

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/04/kommunikativ_racionalitas_es_akkor_habermas

http://www.ohe.hu/hrmagazin/cikkek/domschitz-matyas-kolcsonos-megertes-a-megbeszeleseken

Képek

http://www.flickriver.com/photos/snarkphoto/tags/capemay/

http://www.lakecountyohio.gov/ema/EMAHome/Preparedness.aspx

http://www.debaillon.com/2013/05/the-thin-organization-from-social-to-social/

Szólj hozzá

közösség együttműködés értekezlet gondolkodás megbeszélés értelem meeting csapatmunka technoszociális immateriális vagyon hetedik világ egyenlő hozzáférés értekezletvezetés meetingvezetés