2013. jún 29.

Tudástársadalom és kölcsönös megértés. A Delfin metafora 2.

írta: Dr Domschitz Mátyás
Tudástársadalom és kölcsönös megértés. A Delfin metafora 2.

delfin csapat.jpg

Ma már nem a fizikai munka teremti a legnagyobb értéket, hanem a termékbe beépített tudás. A tudás a termékekben, a piaci ismeretekben, a marketingben, a gazdasági előrejelzésekben, s az emberi erőforrás képességeiben. Az értékek a következő évtizedekben egyre inkább szellemi munkából származnak. Ez a változás átrendezi a világot.

 

intelligens egységek együttműködő hálózata,

ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható

 E változások mögött a tudástársadalom kialakulása van. Ma a legfejlettebb országok termékeiben már nem az emberi fizikai munka teremti a legnagyobb értéket, hanem a termékben benne rejlő, a termékbe beépített tudás. A tudás a termékekben, a piaci ismeretekben, a marketingben, a gazdasági előrejelzésekben, s az emberi erőforrás képességeiben. Az értékek a következő évtizedekben egyre inkább szellemi munkából származnak. Ez a változás átrendezi a világot.

szellemi munka3.jpgAz elektronikai forradalom miatt ma már szinte minden szervezet hozzáférhet hatalmas információs mennyiségekhez, ezért ezek birtoklása már nem jelent versenyelőnyt. De szellemi munka kell az információk feldolgozásához és vállalati, emberi cselekvéssé alakításához. Ezért a legfőbb versenytényező az, hogy hogyan tudjuk feldolgozni a (szinte mindenki számára hozzáférhető) információt. Ehhez művelt szakemberek kellenek. Az információk feldolgozásának képessége, a szakemberek műveltsége pedig személyiségükben, „birtokukban” van. A lélek pedig nem vezényelhető a régi szervezési-vezetési módokon. Ezért a következő években a csúcsminőségű együttműködő kommunikáció tanulható pszichoszociális technikái, az egyéni és csoportos kreativitás fejlesztése, a szervezet jókedve (!), egészsége, és sikerorientált kultúrája tudja a szervezeteket, a túléléshez hozzásegíteni.

A tudásgazdasághoz újfajta kommunikációt kell tanulni. A kölcsönös nézetegyeztetéshez szükséges kommunikációt, ez pedig Jürgen Habermas, kommunikatív racionalitás elméletéhez vezet minket. Erről három korábbi szövegben írtam, itt olvashatod:

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/14/veri-e_a_tanar_ur_a_gyerekeket

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/21/a_gimi_ahol_titokban_diakot_vernek_kommunikativ_racionalitas

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/04/04/kommunikativ_racionalitas_es_akkor_habermas

kommunikáció tisztasága4.jpgA szervezetekben és a szervezetek közti kapcsolatokban gyakran adódnak olyan helyzetek, amikor a kommunikáció tisztasága, a valóság helyes és közös értelmezése, a normák kollektíven alkotott létéből eredő elfogadottsága, a cselekvő személyek belső világának kinyilvánítása érdekében állhat a szervezetnek és tagjainak. S ebből a szempontból a habermasi kommunikatív racionalitás mérce lehet a reális kommunikáció számára. 

S, ha ezt össze tudjuk vetni a valós szervezeti kommunikációs viszonyokkal, s megértjük az eltérések okát és következményeit, akkor közelebb jutunk a szervezeti kommunikáció fejlesztéséhez. Eljuthatunk oda, hogy ne akarjunk tiszta kommunikációt kialakítani, ha az ellentétes a célokkal, és tudjunk tiszta kommunikációt kialakítani ott, ahol ez segíti a célok elérését. És ez is kommunikatív racionalitás tárgyává tehető a szervezetfejlesztő munkában.

Az is érdekes lehet, hogy engem személy szerint miért érdekel ez a téma, és én milyen kommunikációt szeretnék. (belső világ megjelenítése).

egyezkedő polgárok 3.jpgMert a nyolcvanas évek végi pezsgő demokratizáló, rendszerváltó álmainkban ilyen világról álmodtunk, s az álom még mindig szépnek tűnik Ez, persze ütközött a szervezetek realitásaival.  Azért még mindig érdekel a szabadon egyezkedő polgárokból álló világ lehetősége. Tudom, ma nem ez a program megy, de beleférhet egy ideáltípusba, s segíteni lehet a szervezeteket abban, hogy tagjai jobban kommunikáljanak.

E mögött van egy még egy mélyebb motívum. Az elidegenedés problémája még korai tanulmányaimból megfogott és a téma azóta is érdekel. És persze ez sem átfogó program ma. De a tudásgazdasági munka a szervezetekben éppen ennek igényét emeli ki. S a szervezetfejlesztő munkában az erősségeim, hajlamaim azokat a témákat emelik ki, amelyek az elidegenedés csökkenése irányában hatnak és nem vállalok olyan témákat, amelyek növelik az elidegenedést a munkaszervezetekben. És keresem azokat a munkaszervezési lehetőségeket, amelyek a tisztább egyezkedő szervezeti világhoz közelítenek.

Rendszer-racionalitás és cselekvés-racionalitás

violence.jpgElőfordulhat, hogy egy szervezet számára az a célszerű, ha tagjai nem racionálisan cselekszenek, például szóbeli, vagy fizikai agressziót alkalmaznak mások ellen, és ennek a hatékonysága nagyobb, ha ezt nem józan mérlegelés hatására, hanem indulatilag is alátámasztják. Például egy ellenségképre épülő hatalmi berendezkedés számára rendszerszinten racionális az ellenségnek megnevezett csoport irracionális gyűlölete, és az ellene alkalmazott indulatos szóbeli és fizikai agresszió. De ez nem a cselekvők racionális cselekvése.

Vagy racionális egy nagyvállalat szintjén a vállalat iránti érzelmi alapú elköteleződés, a „mi tudat”, és a piaci ellenfelek iránti indulat, hogy legyőzzük őket, de ez lehet, hogy nem racionális a cselekvők szintjén. Sokszor ez az érzelmi elköteleződés azt szolgálja, hogy az emberek ne lássanak tisztán, ne mérlegeljenek racionálisan.

Ezért meg kell különböztetni a rendszer, a szervezet racionalitását (ami a környezethez való sikeres alkalmazkodást jelenti) a benne cselekvők racionalitásától. A kettő eshet egybe, és különbözhet egymástól.

A diákverős iskolai példában,

http://hetedikvilag.blog.hu/2013/03/14/veri-e_a_tanar_ur_a_gyerekeket

melyben az iskolapolgárok elkenték a konfliktust, attól függően, hogy a rendszer határait milyen szélesre húzzuk, elemezni lehet a racionalitásokat. A cselekvők számára racionális magatartásnak tűnhet az elkenést szolgáló csúsztatás, ha céljuk a konfliktus elkerülése. Racionális szervezeti magatartás lehet az iskola számára is, ha nem kívánja kifele megmutatni belső konfliktusait, de irracionális szervezeti magatartás a közoktatás szempontjából. Ha a közoktatásban vannak célok demokratikus értékek átadására, akkor ez az eset, s az ilyen eseteket létrehozó strukturális okok nem racionálisak a közoktatási rendszer szintjén. (miközben az lehet a cselekvők szintjén.) Ilyenkor strukturális problémára kell gyanakodni.

A társadalom szervezetei törekednek racionalitásuk növelésére, azaz arra, hogy kitűzött céljaikat alkalmas eszközök kiválasztásával elérjék, s ebben a cél lehet az is, hogy szülessen (teherbíró, valódi) egyetértés, vagy lehet eszköz az egyetértés más célok elérése szempontjából.

A stratégiai cselekvés hatékonyságának fokozása

Minden olyan szervezetbeli cselekvést besorolhatunk ide, amelyik megfelel a stratégiai cselekvés kritériumainak, azonban azok lesznek a jobbak, amelyek ezek mellett jobban megfelelnek a hatékonyság szempontjainak is. A szervezetek manapság stratégiai terveket csinálnak (éppen a sok ellenlábassal való találkozás és a változékony versenykörnyezet miatt). Szervezeti stratégiák, marketing stratégiák, humán stratégiák, versenystratégiák, kommunikációs stratégiák készülnek. Mindegyikük mögött a vezetői szakma által felhalmozott tapasztalatok vannak. Ezek szakszerű alkalmazása növeli a szervezet racionalitását.

A következő szövegben bemutatok csak példaként itt egy szervezeti stratégiai tervezési lépéssort, ahogyan azt a szakirodalomból válogattam.

 A témáról olvashatsz még az „El vagyunk havazva” című könyvemben.

http://www.typotex.hu/konyv/domschitz_matyas_el_vagyunk_havazva

Folytatás következik.

Képek

http://www.flickriver.com/photos/snarkphoto/tags/capemay/

http://www.glamour.com/health-fitness/blogs/vitamin-g/2010/12/mental-health-minute-feeling-u.html

http://www.garyshood.com/racist/

Szólj hozzá

munka kommunikáció együttműködés tudásmenedzsment hálózat értekezlet racionalitás gondolkodás társadalom innováció menedzsment vezetés kreativitás meeting csapatmunka csapatépítés tudástársadalom szervezetfejlesztés problémamegoldás emberi erőforrás facilitátor tudásszervezet technoszociális immateriális vagyon hetedik világ értekezletvezetés meetingvezetés kommunikatív racionalitás Tudástőke hálózati munka