2020. sze 12.

Kiegyensúlyozott életvezetés

írta: Dr Domschitz Mátyás
Kiegyensúlyozott életvezetés

"Idomított csókák helyett gondolkodó és érző (szak)emberek"

 

Sorozat a sikergondolkodásról és a kiegyensúlyozozott életvezetésrőlselflove.jpg

1. Kezünkben van e még a sorsunk? 1995-ben - közel a rendszerváltás után, optimistán - írtam az Új Pedagógiai szemlében egy sorozatot a siker lélektanáról, taníthatóságáról. A szövegek szellemisége szerint a sorsunk a mi kezünkben van. Az életünket irányítjuk, s hogy hogyan, az döntően azon múlik, hogy hogyan gondolkodunk. Eltelt 18 év, s a világ jelentősen megváltozott. Itt az ideje, hogy a szövegekben végig gondoljam, hogy a sikerről való gondolkodásomon kell-e változtatni. E szöveggel indul a sorozat:

Itt olvashatod


values_sign.jpg

2. Nem mindegy, milyen célokért hajtunk. A sikergondolkodás a célok eléréséről szól. Ám a boldogságunk szempontjából nem mindegy, hogy milyen célokat tűzünk ki. Ha az autóval letérünk az eredeti célhoz vezető útról a GPS útvonaltervező jelzi, s újra tervez. Gyakran - sikeresen is - a rossz érzésünk, üresség-érzésünk jelzi, hogy letértünk a saját utunkról. A fogyasztói társadalommal sokan letérünk egy emberi útról. Most is vannak jelzések, s ajánlatos újratervezni a céljainkat. Az első szövegben írtam arról, hogy ha az emberek elé úgy állít fogyasztási célokat a társadalom, hogy azokat sok ember nem tudja elérni, ez anómiás állapotokhoz vezet. A fogyasztói társadalommal ott is van probléma, ahol jól működik.

Itt olvashatod

pregnant_2176694b.jpg

3. Értelmes-e az életünk? Az értelem a célok felett van. Lehetnek értelmes és értelmetlen célok az életünkben. Ha sok időt töltünk értelmetlen célok követésével, előbb utóbb rosszul fogjuk érezni magunkat.

Melyik időtöltés az értelmesebb? Megnézni egy jó akciófilmet, vagy elvégezni egy fontos házi feladatot, amely egy célunk fele visz. Valószínű, hogy az első a kellemesebb, s a másodikat mondanánk értelmesebbnek. De ha a filmet a szeretteimmel nézném, már a film nézése a jobb, mert a velük töltött idő az értelmesebb. Az értelem a célok felett van.

Szükségünk van arra, hogy életünket értelmesen éljük. S hogy mi ez az értelem, azt nem annyira gondoljuk, mint inkább intuitíven tudjuk.

Itt olvashatod

Happyness_by_AlisaStar.jpg

4. Ritkán vagyunk társtalanul boldogok. A régi sikerlélektannak van egy individualista árnyalata, miközben a boldogságról szóló lélektan azt mondja a boldogság közösségi.

Egy kis kitérőt kell tenni a sikerről való gondolkodásban. A sikerlélektan az egyénekben gondolkodott, s kevesebb figyelmet szentelt a közösségi lényünknek. Pár szöveg azt fogja bemutatni, hogy a boldogságot közösségi kapcsolatokban képzeli el az emberek többsége.

Itt

 5. A célok mögött – fölött - értékek vannak. A céljainkba mások is beleszólnak.

szolidaritas.jpg

„- Apa! Akkor mások döntik el, hogy mit szeressünk!? – kérdezte és állította Dani csodálkozva, s ahogy felnézett rám, az arcán egyszerre volt ott a felfedezés öröme, büszkesége, s a csodálkozás. Én még döbbenetre is emlékszem és szomorúságra is, de lehet, hogy ezek már az én érzéseim voltak.”

A siker a célok eléréséről szól, ám a célok mögött értékek vannak. Mielőtt célokat tűzünk ki érdemes elgondolkodni, melyek a számunkra fontos értékek. De ebbe más is beleszól.

Itt olvashatod

HighTech.jpg

6. A boldog világ és a tudástársadalom bennünk élő képe sok tekintetben hasonlít egymásra. 

„nem kerül bele egy olyan taposómalomba, amit csak azért kell nyomnia, hogy egyáltalán megéljen, vagy lakjon. Na, most ha egy ilyen idilli állapot létrejönne, akkor tulajdonképpen biztosan kevesebb lenne az olyan ember, aki a létért való küzdelemben lelkileg is megnyomorodik. Ha az alap megvan, jöhet az összes többi „madárcsicsergés, zöld mezők, szökőkutak, meg minden”.

Itt

A boldogságképünkben benne van, hogy valósítsuk meg magunkat. Egy kis kitérő az önmegvalósítókról. A megkérdezett vezetők által álmodott boldog társadalomban élő unokánk „boldog, közösségi ember, aki jólétben él, amit nem fogyasztói értékek, hanem a tudományos és lelki-szellemi fejlődés definiál, önmegvalósító egyéniség.” Az önmegvalósítókról van mondandója a tudománynak is.

Itt

kamasutra.jpg7. Az értelem is a társaink fele mutat.

„… arra a kérdésre, mi stimulálja a leginkább a potenciát és az orgazmust, a beérkezett 20000 válasz a legmegbízhatóbb stimulánsként a „romantikát” adta meg, tehát a partner iránti vonzalmat, szerelmet.”

Itt

 

  Social-Equity-400.jpg8. Boldogabbak vagyunk, ha kisebbek a társadalmi különbségek. Ez talán genetikai örökségünk. 

„mikor jöttünk át a bajai úton ott ült egy roma kisgyerek, ült a vasúti átjárónál a lámpa mellett és ment el mellette egy jól öltözött olyan átlagos srác. És a kis srác csupa kosz volt és egy semmi ruha volt rajta nézett föl a srácra és nézett utána … és nézett föl rá, hogy hol van ő attól, hogy így nézzen ki mondjuk 10 év múlva. Ennyi."

Itt

 indián.jpg

 9. A boldog jövő képét a múltból merítjük. Az igazán meglepő, hogy ez az emberiség régmúltjából is eredeztethető. Részben ősemberek vagyunk a modern vállalatokban is.

Itt

 

kurkászás.jpeg

10. Hogyan legyünk boldogok – a tudomány szerint

„Magamtól nem mernék ilyen címet adni egy szövegnek, nem is az enyém, egy könyv címe. Az írója Sonja Lybomirsky, a pszichológia doktora, aki a tartós boldogság lehetőségeit kutatja. Lybomirsky az úgynevezett „pozitív pszichológia” irányzathoz tartozik. A könyv alcíme: „Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben.” Ez a szöveg a pozitív pszichológiára s többek között a Lybomirsky könyvre támaszkodik, s tekintsd kedvcsinálónak néhány könyv elolvasására.”

Itt

henry-ford-quote.jpg

11. A sikerhez és kudarchoz való viszony szempontjából megkülönböztetünk kétféle magatartást.

„A sikerkeresőnek a siker elérése a stratégiája, de közben elszenved kudarcokat is.
A kudarckerülő stratégiája, hogy elkerülje a kudarcot, de közben elkerüli a sikert is."
Visszatérünk a sikerről való gondolkodáshoz.”

Itt

 

gogh.self-orsay.jpg

12. Sorsunk az énképbe van kódolva, énképünk meg a rólunk szóló történetekbe van írva

Matyi komótosan köti a cipőfűzőjét az óvodában. A masni kötés megtanulása pár hónapos projekt. Éppen ráértem. Mellettünk egy sietős anyuka: "Siess, lányom, siess ! Ne szöszmötölj!  - majd mutatva a Matyi felé: - Nézd meg a kisfiú, milyen ügyesen köti a cipőjét, te meg milyen buta vagy."

Pont. Az anyuka énképet alakít. A Matyi ragyog, a kislány szégyenkezik. Büszkeségem hátterében sajnálom a lánykát. Annak a programja készül itt, milyen lesz a bimbózó élet főszereplője.

Itt olvashatod

 

inequality.jpg

13. Milyen eredményeket tud felmutatni a „siker tanítása”?

A résztvevők itt meg szokták jegyezni, hogy aki jobb helyzetből indul, az könnyebben ér el sikereket,mint, aki hátrább van. Az élet igazságtalan. Igazuk van. De csak akkor, ha az életet a másokkal való egy dimenziós versenyként képzelem el. De ha verseny van is (de nem mindig) az életben az sosem egy dimenziós. Sokféle cél és érték van, amiért érdemes küzdeni. Ha ő jobb valamiben (ő szőkébb), én jobb vagyok másban (én barnább vagyok). A másik szempont, hogy nem érdemes a céljainkat másokhoz mérni. Az én helyzetemből, körülményeimből, én hova akarok eljutni, az az én sikerem.

Itt

nyuszi.jpeg

14. Nyuszi és a sikerlélektan

Nyuszika kertjében megnőtt a fű, gondolta, le kéne vágni. Eszébe jut, hogy a farkasnak van fűnyírója, hát elkéri. Elindul, s eszébe jut: lehet, hogy a farkas nem adja. Megy tovább, s gondolkodik. 

- „Hát ez a farkas nem egy jószívű állat, és lehet, hogy nem adja.” ...

 

Szólj hozzá