Az értelem hálója sorozat első rész,  második rész  harmadik rész negyedik rész  ötödik rész hatodik rész  hetedik rész nyolcadik rész  kilencedik rész   tizedik rész  tizenegyedik rész

A perspektívák és az értelem

  Azt állítottam az előző részben, hogy a tágabb perspektíva az egészségesebb. Ezen a szálon megyek tovább.

Azt is írtam hogy a jelentés jelentése: „lásd így!”, lásd ebből a perspektívából! A „láttató – valahonnan a saját nézőpontjából láttat. 

  Az értelmet a kifejezés jelentésével szokás azonosítani. Kevertem is két eltérő használatát: „Értem, amit mondasz”, és „megértem a cselekvési szándékodat”. Ám az „értem, amit mondasz” értelmében is benne van az, hogy értem a kommunikációs „cselekvésed” szándékát. Azt akarod, hogy így lássam.  

Ez a „szándék” értelmében vett értelem már közel van a weberi szociológia perspektívájához. A weberi szociológia a megértést, az értelmet a társadalom tanulmányozásának központi fogalmává tette. Milyen is ez az értelem?

„Az értelem itt szubjektív, szándékolt értelem. Lehet a) ténylegesen, a cselekvő által szándékolt értelem, mégpedig a) valamely történetileg adott esetben egyetlen cselekvő által, vagy b) bizonyos számú adott esetben a cselekvők nagy átlaga által közelítőleg, de lehet b) egy fogalmilag konstruált tiszta típusban a típusként elgondolt cselekvő vagy cselekvők által szándékolt, de mindenképpen szubjektív, szándékolt értelem, nem pedig valamiféle objektíve ’helyes’ vagy metafizikailag kifürkészett ’igaz’ értelem. Ebben különböznek a cselekvéssel foglalkozó empirikus tudományok – a szociológia és a történetírás – valamennyi dogmatikus tudománytól – jogtudománytól, logikától, etikától, esztétikától -, ez utóbbiak a ’helyes’, ’érvényes’ értelmet kutatják a tárgyukban.”[1]

  Az értelem, mint szándék segítségével próbáljuk meg a „helyesebbet” és az „igazabbat” is értelmezni. A cselekvésekben normákra, helyességekre vonatkozó tudások vannak. (Például „karácsonyra pulykát „való” sütni, „nagypénteken böjtölünk”, „a helyes élet a gyarapodó élet”, „mindennél fontosabb az egészség”, „légy jó”) Ez a szerkezet nem a "mit jelent" választ konstruálja, henem a "mi a helyes"-t. Ez a cselekvések értékeiről, céljairól szól. 

Az értelemnek ez az értékelő oldala akkor koherens, ha a helyességek egyre átfogóbb rendbe illeszkednek. Ha az alá-fölé rendezések azonos kultúrán belül nagy egyetértéssel találkoznak. Konfliktusosak, amikor a helyes rendben nem értünk egyet. Ezért lehet erkölcsi vita. A közelmúltban kultúraközi konfliktus mutatkozott abban, hogy szabad e Mohamedet karikatúrán ábrázolni. Az ábrázolás tilalma az emberiség egy részénél előbbre való volt a sajtószabadság értékénél. Az emberiség euro-amerikai részénél pedig a sajtószabadság értéke volt feljebb, amit meg ebben a kultúrában, „rend”-ben nem lehet sérteni. Ezért amíg több kultúra van egymás mellett, a rend konstruálása konfliktusos marad.

Minden racionális érvrendszer, érv bele van ágyazódva e „rendezésbe”. Ezer szállal kapcsolódik az éppen nem tudatos - járulékos tudatosság hálózatába, és annak talaján magasabb rendű elvekbe. Ezért az értelmek többes számú rendszereiről kell beszélni.  

Ezt a perspektívát kell használnunk akkor is, amikor az értékeket kívánjuk megismerni. Ebben értjük meg, ha a célok, vagy használható célelérési eszközök legitimitása rendül meg, ha anómiás a társadalom[2]. A társadalmi tények tömbjét, a hierarchikus „értelem” dimenziót részletesebben kibontva így ábrázolhatjuk. Ha valamire egy tágabb értelmi perspektívából rá tudunk nézni, akkor értelmezhetjük az „értelmesebb” nézőpontot. Diskurzus tárgya lehet az is, hogy melyik nézőpontot lehet „értelmesebbnek tartani. Azt, ami tágabb perspektívát képvisel, valamely tágabb embercsoport, végső soron az emberiség szempontjából.

 Ilyen a neoliberális gazdaságtan fenntartható növekedés elve és az ökológia fenntarthatóság viszonya. Ez utóbbi az emberi élet és a bioszféra fenntarthatóságáról beszél.  Az okológiai nézőpont a tágabb, és ezért ez az értelmesebb. Túl lát a gazdaságon, látja az életet. Túl lát a jelenen és látja a jövő nemzedékeket.

Folytatás következik.

[1] Weber, Max: Gazdaság és Társadalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1987.

[2] Merton, Robert K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, Budapest, 1980. Társadalmi struktúra és anómia.

Kép: https://fetelinews.wordpress.com/2013/04/22/earth-day-2013-faceofclimate/